Norvégia harmadik leggazdagabb embere, Kjell Inge Røkke 2022-ben a részvényeseknek írt nyílt levelében bejelentette, hogy a svájci Luganóba költözik. Esete nem egyedi, rengeteg szupergazdag norvég költözik át Norvégiából más, alacsony adózású országba, miután a balközép kormány 1,1 százalékra emelte a vagyonadót.
A halászmágnásból lett iparmágnás, aki négy évtizeddel ezelőtt egy 69 láb hosszú vonóhálós hajóval indította el birodalmát hozzátette: „A tőkém továbbra is Norvégiában fog dolgozni”.
Røkke, akinek a vagyona a Forbes becslése szerint 1,5 milliárd dollár, távozása a norvég kormánynak évi 175 millió korona (nagyjából 16 millió dollár) kiesést okoz. Ez talán nem hangzik sok pénznek, de nem ő az egyetlen gazdag vállalkozó, aki elhagyja Norvégiát – jegyzi meg a The Guardian.
Több mint 30 norvég milliárdos és multimilliomos hagyta el Norvégiát 2022-ben, ami több, mint ahány szupergazdag ember összesen elhagyta az országot az előző 13 év alatt
– írta a Dagens Naeringsliv című újság. Nem titok, hogy a gazdag norvégok miért menekülnek az országból.
A 2021-es választási győzelmét követően az északi ország Munkáspártja beváltotta az ígéretét, miszerint megvágja a gazdagokat. Norvégia egyike azon kevés OECD-országnak, amely még mindig megadóztatja a nettó vagyont, és a Munkáspárt 1,1 százalékra emelte az ország vagyonadóját, annak ellenére, hogy figyelmeztettek, hogy egy ilyen lépés „a tőke kimenekülését indítaná el és veszélyeztetné a munkahelyteremtést”.
Viszonylag kis mértékű adóemelésnek tűnik az, amely az ország szupergazdagjait célozza, akik helyi és állami szinten is vagyonadóval szembesülnek. Magánszemélyek esetében az 1,7 millió norvég koronát (NOK), házaspároknál a 3,4 milliót meghaladó vagyonra vetnek ki 0,7 százalékos önkormányzati adót. Az 1,7 millió NOK feletti vagyonra 0,3 százalékos állami vagyonadó is kivethető. Novemberben a kormány az állami adókulcsot magánszemélyek esetén 20 millió, pároknál 40 millió NOK feletti vagyonra 0,4 százalékra emelte, így a vagyonadó maximális mértéke 1,1 százalékra emelkedett.
Így elindult a tőke kimenekítése, ami miatt a norvég kormány kevesebb bevétellel számolhat.
Ole Gjems-Onstad, a Norwegian Business School professor emeritusa becslése szerint a gazdag norvégok a távozásukkal 54 milliárd dolláros vagyont vittek magukkal. Luca Dellanna gazdálkodási tanácsadó és szerző rámutat, hogy Norvégia 2019-ben mintegy 1,46 milliárd dollárt szedett be a vagyonadóból. A vagyonosok elvándorlása azonban becslések szerint 594 milliós bevételkiesést hoz. Ez azt jelenti, hogy
míg a költségvetés tervezésénél arra számítottak, hogy az emelt vagyonadó évente közel 150 millió dollárral növeli a bevételt, a jelenleginél mintegy 40 százalékkal kevesebbet eredményez.
Persze a norvégoktól sem szabad elvitatni azt a lehetőséget, hogy racionálisan viselkedjenek, így naivitás volt azt feltételezni, hogy a gazdagok továbbra is eltűrik a vagyonadót. Könnyen előre jelezhető volt, hogy a gazdagok nem valószínű, hogy tétlenül ülnek, miközben a törvényhozók egyre többet vesznek el a vagyonukból (nem a bevételükből, hanem a vagyonból).
John Miltimore, az Amerikai Gazdaságkutató Intézet munkatársa a norvég esettel kapcsolatban Jean-Baptiste Colbert-t, XIV. Lajos francia pénzügyminisztert idézi, aki már a 17. században megfigyelte az adózás kényes természetét. A jeles francia már így beszélt crédójáról:
„Az adóztatás művészete abban áll, hogy a libát úgy kell megkopasztani, hogy a lehető legtöbb tollat a lehető legkisebb sziszegés mellett szerezzük meg.”
A norvég törvényhozók elfelejtették ezt az egyszerű leckét, és most nem tehetnek mást, mint hogy végignézik, ahogy az országuk vagyonteremtői távoznak, magukkal víve tőkéjüket, találékonyságukat és adóköteles jövedelmüket.
A várakozásoknál kissé kedvezőbben alakult, mindössze 7,9 százalékra, közel kétéves mélypontra mérséklődött az infláció novemberben. Mi várható a következő hónapokban? Mennyi lesz az infláció? Mennyivel nőhetnek az átlagbérek? Az MBH Bank és a Makronóm Intézet gyorselemzései következnek a legfrissebb, mai adatok kapcsán.
Keleti szomszédunk tavaly novemberben kötött 388 millió eurós szerződést az északi országgal.
A telekommunikációs szektorban várható bővülés a gazdasági kapcsolatokban – mondta az elnök kabinetfőnöke a Mandiner Makronóm rovatának Novák Katalin köztársasági elnök Abdel Fattáh esz-Szíszí egyiptomi elnök találkozóját követően.
Az olajkereskedelemre vonatkozó szankció egyik kiskapuját könyörtelenül kihasználva Bulgária orosz kőolajszármazékot szállít majdnem egy éve – többek között az EU-s országokba.
Októberben az infláció fontos mérföldkőhöz érkezett, és ha csak hajszálnyival is, de 10 százalék alá csökkent. Az egy számjegyű infláció egyelőre nem az inflációs cél elérését jelenti, a pénzromlás további leszorításán még dolgozni kell.
A keleti nyitás politikájának könyvében új fejezet íródik: Magyarország bizonyult a legkézenfekvőbb befektetési országnak Európában a sencseni gigász, a BYD számára. Minden adott a sikerhez.
Nem Norvégia az első ország, ahol fizetnek az ukránoknak, amennyiben hazamennek.
Kövesse a Facebookon!
