Visszafelé sült el a norvég vagyonadó

2023. július 02. 22:45

Norvégia harmadik leggazdagabb embere, Kjell Inge Røkke 2022-ben a részvényeseknek írt nyílt levelében bejelentette, hogy a svájci Luganóba költözik. Esete nem egyedi, rengeteg szupergazdag norvég költözik át Norvégiából más, alacsony adózású országba, miután a balközép kormány 1,1 százalékra emelte a vagyonadót.

2023. július 02. 22:45
null
Matus Tibor
Matus Tibor

A halászmágnásból lett iparmágnás, aki négy évtizeddel ezelőtt egy 69 láb hosszú vonóhálós hajóval indította el birodalmát hozzátette: „A tőkém továbbra is Norvégiában fog dolgozni”.

Røkke, akinek a vagyona a Forbes becslése szerint 1,5 milliárd dollár, távozása a norvég kormánynak évi 175 millió korona (nagyjából 16 millió dollár) kiesést okoz. Ez talán nem hangzik sok pénznek, de nem ő az egyetlen gazdag vállalkozó, aki elhagyja Norvégiát – jegyzi meg a The Guardian.

– írta a Dagens Naeringsliv című újság. Nem titok, hogy a gazdag norvégok miért menekülnek az országból.

A 2021-es választási győzelmét követően az északi ország Munkáspártja beváltotta az ígéretét, miszerint megvágja a gazdagokat. Norvégia egyike azon kevés OECD-országnak, amely még mindig megadóztatja a nettó vagyont, és a Munkáspárt 1,1 százalékra emelte az ország vagyonadóját, annak ellenére, hogy figyelmeztettek, hogy egy ilyen lépés „a tőke kimenekülését indítaná el és veszélyeztetné a munkahelyteremtést”.

Viszonylag kis mértékű adóemelésnek tűnik az, amely az ország szupergazdagjait célozza, akik helyi és állami szinten is vagyonadóval szembesülnek. Magánszemélyek esetében az 1,7 millió norvég koronát (NOK), házaspároknál a 3,4 milliót meghaladó vagyonra vetnek ki 0,7 százalékos önkormányzati adót. Az 1,7 millió NOK feletti vagyonra 0,3 százalékos állami vagyonadó is kivethető. Novemberben a kormány az állami adókulcsot magánszemélyek esetén 20 millió, pároknál 40 millió NOK feletti vagyonra 0,4 százalékra emelte, így a vagyonadó maximális mértéke 1,1 százalékra emelkedett.

Így elindult a tőke kimenekítése, ami miatt a norvég kormány kevesebb bevétellel számolhat.

A fegyver visszafelé sült el

Ole Gjems-Onstad, a Norwegian Business School professor emeritusa becslése szerint a gazdag norvégok a távozásukkal 54 milliárd dolláros vagyont vittek magukkal. Luca Dellanna gazdálkodási tanácsadó és szerző rámutat, hogy Norvégia 2019-ben mintegy 1,46 milliárd dollárt szedett be a vagyonadóból. A vagyonosok elvándorlása azonban becslések szerint 594 milliós bevételkiesést hoz. Ez azt jelenti, hogy

Persze a norvégoktól sem szabad elvitatni azt a lehetőséget, hogy racionálisan viselkedjenek, így naivitás volt azt feltételezni, hogy a gazdagok továbbra is eltűrik a vagyonadót. Könnyen előre jelezhető volt, hogy a gazdagok nem valószínű, hogy tétlenül ülnek, miközben a törvényhozók egyre többet vesznek el a vagyonukból (nem a bevételükből, hanem a vagyonból).

John Miltimore, az Amerikai Gazdaságkutató Intézet munkatársa a norvég esettel kapcsolatban Jean-Baptiste Colbert-t, XIV. Lajos francia pénzügyminisztert idézi, aki már a 17. században megfigyelte az adózás kényes természetét. A jeles francia már így beszélt crédójáról:

A norvég törvényhozók elfelejtették ezt az egyszerű leckét, és most nem tehetnek mást, mint hogy végignézik, ahogy az országuk vagyonteremtői távoznak, magukkal víve tőkéjüket, találékonyságukat és adóköteles jövedelmüket.

Kapcsolódó cikkek

 
 
 
 

Ezek is érdekelhetik