Kész Berlin programja a német földön megvalósítandó félvezetőgyárak támogatására. A dolog hátulütője, hogy nagyrészt nem német cégek részesülnek majd a sok milliárd eurós pénzügyi segítségből. Kicsit megkésve ugyan, de Németország ébredezik Csipkerózsika-álmából.
A Makronóm elemzőjének írása.
Olaf Scholz német kancellár kormánya július közepén bejelentette, hogy 20 milliárd euróval, azaz mintegy 7580 milliárd forinttal támogatja a Németország területén megvalósítandó félvezetőgyárakat. Az ország szándéka az, hogy megerősítse technológiai szektorát és biztosítsa a kritikus alkatrészek ellátását, mégpedig a növekvő geopolitikai feszültségek közepette.
Nagy szükség volt már erre a lépésre, ugyanis a német gazdaság is megsínylette a koronavírus-járvány következtében megszakadt kereskedelmi, ellátási láncokat, amire még rátett egy lapáttal Oroszország ukrajnai háborúja. Az elmúlt években a német ipar büszkeségei álltak le, mert nem jutottak hozzá a Délkelet-Ázsiából származó chipekhez.
A 20 milliárd eurós támogatási összeg jelentős, persze ez nem azonos a hasonló célokat szolgáló amerikai programmal, amelyre Washington 50 milliárd dollárt szán. Németország támogatási csomagja még mindig több, mint amit más nagy kabinetek ígértek a helyi chipgyártás fellendítésére, például Japán csak 14 milliárd dollárt hajlandó biztosítani erre a célra. Hosszas gyötrődés után a német kormány csak megtalálta annak a módját, hogy miből finanszírozza a programját, amikor más területeken gazdasági megszorításokat vezet be. A pénzt az Éghajlat-változási és Átalakítási Alapból (KTF) fogják lehívni, amelyet 2027-ig kell szétosztani a német és nemzetközi vállalatok között – tudósított az ismert amerikai hírportál, a Bloomberg.
A KTF igazából egy költségvetésen kívüli kassza, eredetileg szén-dioxid-mentesítési beruházások támogatására hozták létre. Ám a hatáskörét kibővítették, így volt lehetőség a chipgyárak Németországba vonzására is. Emögött az a cél húzódik, hogy még Németország is igyekszik visszafogni a rendszeres kormányzati kiadásokat. Az alap hatalmas, 180 milliárd eurós keretösszeggel rendelkezik, és felosztásáról jelenleg is folynak a kormányon belüli tárgyalások. „Ez a folyamat még nem zárult le” – közölte a német pénzügyminisztérium a Bloombergnek adott válaszában.
Az Egyesült Államok és Kína közötti kereskedelmi viták is rávilágítottak a délkelet-ázsiai ellátási láncoktól való túlzott függés kockázataira. Az európai országokra is nyomás nehezedik, hogy növeljék chipgyártó beruházásaikat a gazdasági bizonytalanság és az amerikai inflációcsökkentő törvény (IRA) hatása közepette. Berlin támogatási offenzívájának és az európai gazdaság bővítésének az a célja, hogy csökkentsék a függőséget az Ázsiából történő chipszállításoktól.
Persze a teljes leválás csupán álom, de azért mérsékelni lehet a kiszolgáltatottságot. A német kormány e hónap elején kiadott Kína-stratégiájában ígéretet tett arra, hogy diverzifikációval és a jövő technológiáinak – például a félvezetők – meghonosításával igyekszik csökkenteni a függőséget. Ám a támogatási pénz nagy részét nem német, de még nem is európai vállalatok kapják.
Melyek azok a chipcégek, amelyek jó eséllyel pályáznak a bőkezű német állami támogatás elnyerésére? Az amerikai Intel chipgyártó vállalat biztosra ment, már meg is állapodott a német kormánnyal: 10 milliárd eurós támogatásban részesül a kelet-németországi Magdeburgban megvalósuló gyára. Ez a létesítménybe történő teljes beruházásnak, a 30 milliárd eurónak mintegy harmadát teszi ki.
A berlini kabinet szerint a Taiwan Semiconductor Manufacturing Companyval, a TSMC-vel, a világ legnagyobb szerződéses chipgyártójával folytatott tárgyalások végső fázisukba fordultak: a tajvani vállalat egy kelet-németországi, drezdai üzembe hajlandó beruházni. Ötmilliárd eurós támogatásról folyik az egyeztetés, ami a megvalósítandó gyár összköltségének fele. Ezek a vállalatok a chipvilág nagyágyúi, így nem meglepő, hogy kiveszik a részüket a jóból. A közelmúltban Mark Liu, a TSMC elnöke újságíróknak elmondta, hogy az ukrajnai háború tanulságait levonva az ellátás biztosítása érdekében nagyobb hangsúlyt fektet cége az európai új chipgyárak létesítésébe.
Jut-e egyáltalán támogatás a német vállalatoknak? A Scholz-kormány azért ügyelt arra, hogy a hazai cégeknek is maradjon némi méz a madzagon. Kiemelt partnernek számít a német Infineon Technologies AG, a cég egymilliárd eurós támogatásra számíthat a drezdai gyára felépítéséhez. Ez az összeg fedezi az üzem létrehozásának ötödét. A német autóipari beszállító ZF Friedrichshafen AG és az amerikai Wolfspeed Inc. chipgyártó szintén állami pénzt kap egy szilícium-karbid chipek gyártására szolgáló gyár építésére a francia határhoz közeli Saar-vidéken. A közös vállalat a költségek mintegy negyedéhez kér állami támogatást, ami nagyjából 750 millió eurót jelentene.
Németország a költségvetési szigor ellenére megpróbálja támogatni a vállalatokat. A kormány milliárdos megszorításokat tervez a jövő évi költségvetésben, beleértve a szociális juttatásokat is. Christian Lindner, a liberális pénzügyminiszter ragaszkodik az alkotmányos adósságkorlátokhoz való visszatéréshez. Ám ez korántsem lesz egyszerű történet, egyes szakértők még azt sem zárják ki, hogy a hárompárti német koalícióban – a szociáldemokraták, a zöldek és a liberálisok – igen nehéz lesz e kérdéskörben egységet kovácsolni. Magyarán még a berlini kormány széthullása sincsen kizárva.
Pósa Tibor, a Makronóm Intézet elemzőjének írása.
Címlapfotó: shutterstock
„Nácik, kifelé!” – skandálták az arcukat maszkkal eltakaró, vagy éppen anélkül őrjöngő, szélsőbalos politikai aktivisták, miközben bántalmazták a sajtó munkatársait.
A hatóságok gyűlölet-bűncselekményként kezelik az esetet.
A Tisza Párt a már 2010-re megbukott magánnyugdíjpénztári rendszert erőltetné újra a magyar emberekre.
Az AfD továbbra is határozottan ellenzi a nők besorozását.
Időközben Brüsszelben egyezség született a migránsok kvóta szerinti elosztásáról.
Kirúgtak egy orvost, aki végezte a munkáját.
Ezeknek tényleg elmentek otthonról.
Ismét vereséget szenvedett hazai pályán a Real Madrid.
