Meglepő ábra: így halmozza titokban a szankcionált orosz gázt az EU (Infografika)

Folyamatosan visszatérő mondat az EU-ban az orosz energiától való teljes függetlenedés igénye. Az igaz, hogy a háború kitörése óta a szénimport teljesen megszűnt, Moszkva fosszilis tüzelőanyagból származó bevétele pedig 90 százalékkal csökkent az unióból, az orosz olaj és a gáz még így is elképesztő összegért érkezik Európába.

A Visual Capitalist ábrája tömören foglalja össze a lényeget: a 2023 januárja óta orosz energiát vásárló országok közül (a korlátlan partnerség mellett a nyomott árnak is köszönhetően) Kína továbbra is legnagyobb importőr. Az idei év első felében 30 milliárd dollárért vásárolt fosszilis tüzelőanyagot Moszkvától. Az import nyolcvan százalékát a nyersolaj tette ki, ám az összkereskedelem napi bevétele éppen az Ural olaj árának csökkenése miatt a 2022-es 210 millió dollárról 2023-ra 178 millióra esett vissza.

Kínát az Európai Unió követi, amely idén eddig 18,4 milliárd dollár értékben vásárolt Moszkvától gázt és olajat. Összehasonlításképpen: 

Visual Capitalist
 

Nahát, a belgák is... 

India a bronzérmes, az ázsiai ország nem kispályázik az idén: több mint tízszeresére növelte az importját a háború előtti időszakhoz képest.

Törökország a negyedik, egyben az egyetlen európai állam, amely 10 milliárd dollár feletti értékben vásárolt hat hónap alatt Oroszországtól. Miután Ankara kezét nem kötik az EU-s szankciók, élni tud a lehetőséggel, és semmitől sem zavartatva magát kereskedik tovább Moszkvával.

Magyarország a nyolcadik helyen áll 1,9 milliárd dolláros importtal, ebből 800 milliót nyersolajra, 1,1 milliárdot pedig földgázra költött. Mielőtt bárki felhördülne: Szlovákia megelőz bennünket a listán 2 milliárdos importjával, közvetlenül utánunk pedig Belgium következik, mindössze 100 millió dollárral elmaradva. De ott vannak a top 20-as listán a spanyolok 1,7 milliárdos, a hollandok 1,5 milliárdos, az olaszok 1,2 milliárdos vagy a csehek az 1 milliárd dolláros megrendeléseikkel. 

Fotó: 123rf