Kína abszolút világelső, a második viszont az Európai Unió, amely az idén még mindig 18,4 milliárd dollár értékben vásárolt orosz olajat és földgázt.
Folyamatosan visszatérő mondat az EU-ban az orosz energiától való teljes függetlenedés igénye. Az igaz, hogy a háború kitörése óta a szénimport teljesen megszűnt, Moszkva fosszilis tüzelőanyagból származó bevétele pedig 90 százalékkal csökkent az unióból, az orosz olaj és a gáz még így is elképesztő összegért érkezik Európába.
A Visual Capitalist ábrája tömören foglalja össze a lényeget: a 2023 januárja óta orosz energiát vásárló országok közül (a korlátlan partnerség mellett a nyomott árnak is köszönhetően) Kína továbbra is legnagyobb importőr. Az idei év első felében 30 milliárd dollárért vásárolt fosszilis tüzelőanyagot Moszkvától. Az import nyolcvan százalékát a nyersolaj tette ki, ám az összkereskedelem napi bevétele éppen az Ural olaj árának csökkenése miatt a 2022-es 210 millió dollárról 2023-ra 178 millióra esett vissza.
Kínát az Európai Unió követi, amely idén eddig 18,4 milliárd dollár értékben vásárolt Moszkvától gázt és olajat. Összehasonlításképpen:
az EU nagyjából ekkora összeget szavazott meg 2023-ra az ukrán segélyekre, amelyek segítenek lélegeztetőgépen tartani az államot.
Visual Capitalist
India a bronzérmes, az ázsiai ország nem kispályázik az idén: több mint tízszeresére növelte az importját a háború előtti időszakhoz képest.
Törökország a negyedik, egyben az egyetlen európai állam, amely 10 milliárd dollár feletti értékben vásárolt hat hónap alatt Oroszországtól. Miután Ankara kezét nem kötik az EU-s szankciók, élni tud a lehetőséggel, és semmitől sem zavartatva magát kereskedik tovább Moszkvával.
Magyarország a nyolcadik helyen áll 1,9 milliárd dolláros importtal, ebből 800 milliót nyersolajra, 1,1 milliárdot pedig földgázra költött. Mielőtt bárki felhördülne: Szlovákia megelőz bennünket a listán 2 milliárdos importjával, közvetlenül utánunk pedig Belgium következik, mindössze 100 millió dollárral elmaradva. De ott vannak a top 20-as listán a spanyolok 1,7 milliárdos, a hollandok 1,5 milliárdos, az olaszok 1,2 milliárdos vagy a csehek az 1 milliárd dolláros megrendeléseikkel.
Fotó: 123rf
Az Euronews oldalán írt vendégcikkében a miniszterelnök politikai igazgatója kijelentette: a novemberi kettős európai csúcstalálkozó bizonyította, Magyarország nincs diplomáciai elszigeteltségben.
Több-kevésbé konstruktív politikát folytatnak.
Hazánk a gazdasági semlegesség stratégiáját követve kapcsolódási pont lehet az európai és az ázsiai piacok között.
A versenyképesség helyreállítását célzó nyilatkozat elfogadása új lendületet adhat a kontinens gazdaságának.
Egy német szakértő pontokba szedve sorolta fel a válság lehetséges okait.
Az Európai Unió gazdasági versenyképességének jövőjét megalapozó sürgős cselekvési tervet fogadtak el a nyugati szövetségi rendszer legnagyobb találkozóján Budapesten.
Az egyik túlélő férje a frontvonalon harcol.
Bár a mainstream sajtó holmi diktátorként mutatja be a megválasztott elnököt, a Gaetz-ügy megmutatta, gyorsan képes korrigálni.
