Mérgesedik a helyzet, Josep Borrell jövő heti útját indoklás nélkül törölték Pekingben.
Révész Béla Ákos írása a Makronómon
Átok ül az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselőjének tervezett kínai látogatásán. Áprilisban pozitív COVID-tesztje miatt volt kénytelen elhalasztani útját, most azonban Peking mondta le látogatását, mégpedig minden indoklás nélkül.
Borrell a tervek szerint július 10-én utazott volna Kínába, hogy „stratégiai kérdéseket” vitasson meg ottani kollégájával, elsősorban az emberi jogok tiszteletben tartásáról és az orosz háborúról. Kína azonban érezhetően ingerült lett a kilincset egymásnak adó európai politikusok „elvárásaitól”, miközben az Európai Unió immár gazdaságbiztonsági stratégiája részévé tette az értelmezhetetlen „kockázatmentesítés” kifejezést, amely a gyakorlatban a kínai kereskedelmi kapcsolatok fokozatos leépítését célozza meg, a világ második legnagyobb gazdaságát „gazdasági versenytársnak és rendszerszintű riválisnak” nevezve.
Áprilisban Borrell – betegsége miatt meghiúsult látogatásának – tervezett beszédét így is elérhetővé tette. Ebben még igen harciasan (és a német külügyminiszter otromba stílusához hasonló módon) rázta öklét Kínára, mondván, az EU és az ázsiai gigász bizalmi kapcsolata attól függ, mire tudja rávenni Peking Moszkvát az ukrajnai háború ügyében. Ezt tetézte Brüsszel első felindulásból „leválásnak”, majd „kockázatmentesítésnek” nevezett terve, amelynek hallatán Kína egyértelművé tette: ha az EU ragaszkodik hozzá, az saját magának fog fájni a legjobban.
Borrell május végén már tompítani igyekezett az EU–Kína feszültséget, és minden lehetséges helyen azt kommunikálta, hogy az uniónak esze ágában sincs leválni a kínai kereskedelemről, mindössze a „kockázatmentesítés” jegyében igyekszik alternatív megoldásokat is találni. Úgy tűnik, ez sem nyerte el teljes mértékben Peking tetszését.
Kína nem indokolta ugyan a látogatás törlését, az azonban világos, hogy Peking most unta meg a diplomáciai könnyed játékot, és válaszul a folyamatos kereskedelmi, gazdasági provokációkra, keményebb lépésekre szánta el magát. A héten úgy döntött, a fenyegetésekre fenyegetéssel válaszol, és
bejelentette, hogy korlátozni fogja a kritikus ásványi anyagok, első körben a gallium és a germánium exportját.
Az EU a számára létfontosságú gallium 71 százalékát, míg a germánium 45 százalékát szerzi be Kínából, így nem nehéz értelmezni, mit jelent a zöldátállás lázában égő, de nyersanyagban meglehetősen csehül álló unió, valamint Európa chipgyártása, távközlési tervei és elektromos járműipara számára a döntés.
Borrell hivatala zavarba jött a látogatás törlésének hírére, és egyelőre nem kommunikálja a kínos epizódot. Az EU és Kína közötti párbeszéd tervezetten szeptemberben folytatódhat, ám mivel a feszültség egyre tapinthatóbb a két fél között, addigra ismét változhat a helyzet. Brüsszel mindenáron még az idén szeretné tető alá hozni a csúcsvezetői tárgyalásokat, de tekintve, hogy az amerikai pénzügyminiszter, Janet Yellen is (április óta) mostanáig várt arra, hogy eljusson Kínába, és tárgyaljon a kétoldalú gazdasági kapcsolatokról, elképzelhető, hogy a brüsszeli elitet Peking egyszerűen a parkolóba tessékeli.
További értesítésig.
Fotó: MTI/EPA/Julien Warnand
Új elemzőműsorral bővül a Mandiner kínálata. A MESTERTERV házigazdája, Kereki Gergő állandó vendégeivel, Mráz Ágoston Sámuellel és G. Fodor Gáborral a legfontosabb politikai események mögötti stratégiákat vizsgálja. A premierben Orbán Viktor beszéde, a Békemenet és a Tisza párt felvonulása kerül terítékre.
Amerika, Oroszország és Kína verseng Latin-Amerika megszerzéséért; könnyen lehet, hogy éppen ebben a posztkommunista országban robban ki a feszültség. Venezuela ütközőzónává vált.
Kína mérnöki állam, az USA jogászi társadalom, előbbi tudatosan, hosszú távra tervezi képességeit és kapacitásait, utóbbi egyre inkább elveszik a szabályozások körüli viták, jogi csatározások útvesztőiben – állítja Dan Wang gazdaságitechnológiai elemző.
Tömeges elvándorlás, összeomló államok, kínai aszfalt és nyugati bűntudat. Afrika egy magyar származású amerikai diplomata nézőpontjából.
Hét év után először ültek egy asztalhoz az EU és Kína parlamenti képviselői, de a diplomáciai közeledés helyett kínos szóváltások jellemezték az ülést.
A lehető leghamarabb találkoznak.
Az elemzés szerint a kormányoldal önbizalommal ünnepelt, míg a Tisza-vezető fáradt és iránytalan beszédet mondott.
„Üresen zörög ez az egész Tisza tákolmány, mint egy üreges, termés nélküli dióhéj” – fogalmazott Máthé Zsuzsa Facebook-bejegyzésében.
