Utóbbi nagyban hozzájárult a készpénzterjedéshez, a zsoldos sereg halálozási rátája ugyanis meredeken emelkedett a több hónapos ostrom során, a gyászos számláló pedig – Prigozsin elmondása szerint – a csata végén 20 ezernél állt meg. (A Kreml nem ismeri el hivatalosnak a számot.) A meggyilkolt katonák után a Wagner minden esetben fejenként 5 millió rubelt (60 ezer dollárt) fizet a hátramaradt családoknak, ami csak a bahmuti húsdaráló kapcsán 100 milliárd rubelt jelentett,
amely morbid módon járult hozzá a hátországi pénzpiac fellendítéséhez.
Mégpedig készpénzben, mert a Wagner nem utal és nem papírozik. Több katonaözvegy egybehangzó elmondása szerint a pénzt borítékokban és táskákban küldik, mellőzve minden olyan dokumentumot, amely igazolná, hogy pontosan honnan érkezik. A Wagner nem egy esetben arra is figyelmezteti a családtagokat, hogy ha lehet, kerüljék a pénz bankban tárolását, elkerülve ezzel az adóhatóságok figyelmét.