Ópiumtermesztés: eddig csak a táliboknak sikerült visszaszorítani – még Európa is hálás lehet

 A tálibok komolyan gondolják: nagy erőkkel nekimentek az Afganisztán egyik jelképének számító ópiumtermelésnek. Persze ott vannak a marcona harcosaik, akiknek kell valami értelmes elfoglaltságot adni, így most csapatostul járják a falvakat. A tálib harcos most a viszonylagos béke idején azért nem teszi le a válláról az AK–47-es gépkarabélyt, de a kezébe még vesz egy hosszú botot és azzal kaszabolja le a mákgubókat. Elég a mák fejét levágni, hiszen ennek a zöld részeit szokták megsérteni, és miután a sebből kifolyó fehér nedv bebarnul, lehet is gyűjteni az ópiumgyantát.

Tavaly áprilisban a tálibok legfelsőbb vezetője, Haibatullah Akhundzada rendelkezést hozott, amelyben szigorúan betiltotta a mák termesztését – amely szolgáltatta az ópiumot, a heroin alapanyagát. Aki megszegi a tilalmat, annak az ültetvényét megsemmisítik és a saría törvényei szerint megbüntetik.

Egyébként Afganisztán a világ ópiumtermelésének több mint 80 százalékát tudhatta magáénak, és az afgán ópiumból készült heroin adta az európai piac 95 százalékát.

A BBC Afganisztánban járt, valamint műholdas elemzést is használt, hogy megvizsgálja az intézkedéseknek az ópiummák-termesztésre gyakorolt ​​hatásait. Még ők is elismerik, hogy a tálib vezetők sikeresebben felszámolták a termesztést, mint bárki más.

Az ábrából is látható, hogy 2023-ra visszaszorult a lila színnel jelölt mák (a mákvirág színe is lila), és csupán a zölden jelzett búza maradt. Egyes szakértők szerint az éves máktermesztés az idén a tavalyihoz képest akár 80 százalékkal is alacsonyabb lehet. A teljes képhez azt is tegyük hozzá, hogy az afgán gazdálkodókat nem szokás a világ gazdag emberei közé sorolni, és az új helyzet  számukra  nagy érvágást jelent, hiszen a búza csak negyed-, ötödannyi jövedelmet hoz, mint az ópium, egyéb bevételi forrásuk pedig nincs.

A tálib rendeletet 2022-ben kihirdették, de az adott évben még nem alkalmazták. Tavaly az ENSZ Kábítószer- és Bűnügyi Hivatala (UNODC) szerint az afgán ópiumtermesztés a harmadával nőtt 2021-hez képest. Még csak azt sem mondhatjuk, hogy a gazdák rákészültek az ínséges időkre, hiszen a rendeletet áprilisban a mák vetése után hirdették ki.

Tehát a tálibok megcsinálták, példátlan csökkenést értek el, ötödére visszaszorították az ópiumtermesztést. Sok gazdálkodó eleget tett a tilalomnak, és akik nem, azoknak a tálib harcosok pusztították el a termését.

Persze ez nem megy konfliktus nélkül, hiszen egy-egy gazda megélhetését teszik tönkre, talán indokolt is az AK–47-es a vállon, hiszen jöttek már jelentések erőszakos összecsapásokról, sőt halálesetről is. A gazdákat a tálibok őrizetbe veszik, majd néhány órával később figyelmeztetéssel szabadon engedik.

A délnyugati Helmand tartomány korábban Afganisztán ópiumközpontja volt, ahol az ország ópiumának több mint a felét állították elő. Tavaly még mindenhol mákföldekkel borított területeket lehetett látni. (Az egyik legcsodálatosabb látvány a lilán virágzó máktábla.) Az idén már egyetlen táblát sem találtak a BBC riporterei.

Az elemzések azt mutatják, hogy Helmandban a máktermesztés több mint 99 százalékkal csökkent. A nagy felbontású képek azt mutatják, hogy a máktermesztés kevesebb mint 1000 hektárra esett vissza, miközben az előző évben 129 ezer volt. Helmandban, a tálibok fellegvárában a gazdálkodók azért betartották a tilalmat. Bár néhányan a rejtett udvarokon megpróbáltak termeszteni, de a tapasztalt tálib harcosoknak is van szemük.

Persze mondhatjuk, hogy illő és üdvös a máktermesztés visszaszorítása, de látni kell azt is, hogy az afgán nép mögött egy hosszú, mintegy 50 évnyi háborúskodás áll, a lakosság leszegényedve (Afganisztán a legszegényebb nem afrikai ország a világon), és az ópiumtermesztés betiltása tovább csökkenti a bevételeiket, miközben az egyetemes szegénység közepette a lakosság kétharmada azt seem tudja, honnan jut majd a következő étkezéshez.

A tálib vezetők szerint, mivel nagyon magas a függők száma, az ópium okozta kár meghaladta annak az előnyeit. Ezzel a lépéssel azt a nyugati állítást is felülírják, hogy az ópium a tálibok fő bevételi forrása volt. Ez akkor terjedt el, amikor a nyugati erők és az előző afgán rezsim ellen harcoltak. 

A tálib rezsim szerint, ha a világot megmentik ettől a „nagy gonosztól”, akkor igazságos lenne, hogy az afgán emberek cserébe segítséget kapjanak. Például hogy az Egyesült Államok adja vissza a lefoglalt afgán tartalékokat.

Az intézkedésnek persze számtalan hatása van. A BBC beszámol arról, hogy a sötét és büdös ópiumgyantát, amelyet a gazdák focilabda méretű műanyag zacskókban értékesítenek, manapság már ötszörös áron adják. Ugyanakkor az  eltarthat egy ideig, amíg az árhatás leszűrődik a tiltott kábítószer-kereskedelem láncolatán a heroin utcai áráig.

A heoinkínálat drasztikus csökkenésének mindenesetre lehetnek nem várt árnyoldalai is: drogfüggőséggel foglalkozó szakértők szerint az ópiumtermesztés drámai csökkenése Afganisztánban valószínűleg megváltoztatja az elfogyasztott kábítószerek típusát. Az emberek jó eséllyel a szintetikus drogokhoz fordulnak, amelyek sokkal ártalmasabbak, mint az ópium.