Eddig minden kormány és megszálló törekedett arra, hogy meggyőzze az afgán népet, hagyjon fel az ópium termesztésével, amely az egyik legfontosabb bevételi forrása volt. Úgy tűnik, ez most éppen a táliboknak sikerül.
A tálibok komolyan gondolják: nagy erőkkel nekimentek az Afganisztán egyik jelképének számító ópiumtermelésnek. Persze ott vannak a marcona harcosaik, akiknek kell valami értelmes elfoglaltságot adni, így most csapatostul járják a falvakat. A tálib harcos most a viszonylagos béke idején azért nem teszi le a válláról az AK–47-es gépkarabélyt, de a kezébe még vesz egy hosszú botot és azzal kaszabolja le a mákgubókat. Elég a mák fejét levágni, hiszen ennek a zöld részeit szokták megsérteni, és miután a sebből kifolyó fehér nedv bebarnul, lehet is gyűjteni az ópiumgyantát.
Tavaly áprilisban a tálibok legfelsőbb vezetője, Haibatullah Akhundzada rendelkezést hozott, amelyben szigorúan betiltotta a mák termesztését – amely szolgáltatta az ópiumot, a heroin alapanyagát. Aki megszegi a tilalmat, annak az ültetvényét megsemmisítik és a saría törvényei szerint megbüntetik.
Nem csoda, hogy bevezették a máktermesztés tilalmát, mert egyrészt ellenkezik a vallási meggyőződésükkel, másrészt a 37 milliós afgán népességből négymilliónyian szenvednek kábítószer-függőségtől.
Egyébként Afganisztán a világ ópiumtermelésének több mint 80 százalékát tudhatta magáénak, és az afgán ópiumból készült heroin adta az európai piac 95 százalékát.
Az Egyesült Államok dollármilliárdokat költött Afganisztánban az ópiumtermelés és -csempészet felszámolására, abban a reményben, hogy csökkenti a tálibok finanszírozási forrását. Légi csapásokat indítottak a tálibok által ellenőrzött területen lévő mákföldekre, ópiumkészleteket égettek el és rajtaütéseket hajtottak végre a kábítószer-laboratóriumokban. Persze az ópiumot szabadon termeszthették az Egyesült Államok által támogatott egykori afgán rezsim által ellenőrzött területeken.
Egyelőre úgy tűnik, hogy a tálibok Afganisztánban elérték azt, amit a Nyugat nem tudott. De vannak kétségek, hogy meddig tudják ezt fenntartani.
A BBC Afganisztánban járt, valamint műholdas elemzést is használt, hogy megvizsgálja az intézkedéseknek az ópiummák-termesztésre gyakorolt hatásait. Még ők is elismerik, hogy a tálib vezetők sikeresebben felszámolták a termesztést, mint bárki más.
Az ábrából is látható, hogy 2023-ra visszaszorult a lila színnel jelölt mák (a mákvirág színe is lila), és csupán a zölden jelzett búza maradt. Egyes szakértők szerint az éves máktermesztés az idén a tavalyihoz képest akár 80 százalékkal is alacsonyabb lehet. A teljes képhez azt is tegyük hozzá, hogy az afgán gazdálkodókat nem szokás a világ gazdag emberei közé sorolni, és az új helyzet számukra nagy érvágást jelent, hiszen a búza csak negyed-, ötödannyi jövedelmet hoz, mint az ópium, egyéb bevételi forrásuk pedig nincs.
A tálib rendeletet 2022-ben kihirdették, de az adott évben még nem alkalmazták. Tavaly az ENSZ Kábítószer- és Bűnügyi Hivatala (UNODC) szerint az afgán ópiumtermesztés a harmadával nőtt 2021-hez képest. Még csak azt sem mondhatjuk, hogy a gazdák rákészültek az ínséges időkre, hiszen a rendeletet áprilisban a mák vetése után hirdették ki.
Tehát a tálibok megcsinálták, példátlan csökkenést értek el, ötödére visszaszorították az ópiumtermesztést. Sok gazdálkodó eleget tett a tilalomnak, és akik nem, azoknak a tálib harcosok pusztították el a termését.
Persze ez nem megy konfliktus nélkül, hiszen egy-egy gazda megélhetését teszik tönkre, talán indokolt is az AK–47-es a vállon, hiszen jöttek már jelentések erőszakos összecsapásokról, sőt halálesetről is. A gazdákat a tálibok őrizetbe veszik, majd néhány órával később figyelmeztetéssel szabadon engedik.
A délnyugati Helmand tartomány korábban Afganisztán ópiumközpontja volt, ahol az ország ópiumának több mint a felét állították elő. Tavaly még mindenhol mákföldekkel borított területeket lehetett látni. (Az egyik legcsodálatosabb látvány a lilán virágzó máktábla.) Az idén már egyetlen táblát sem találtak a BBC riporterei.
Az elemzések azt mutatják, hogy Helmandban a máktermesztés több mint 99 százalékkal csökkent. A nagy felbontású képek azt mutatják, hogy a máktermesztés kevesebb mint 1000 hektárra esett vissza, miközben az előző évben 129 ezer volt. Helmandban, a tálibok fellegvárában a gazdálkodók azért betartották a tilalmat. Bár néhányan a rejtett udvarokon megpróbáltak termeszteni, de a tapasztalt tálib harcosoknak is van szemük.
Persze mondhatjuk, hogy illő és üdvös a máktermesztés visszaszorítása, de látni kell azt is, hogy az afgán nép mögött egy hosszú, mintegy 50 évnyi háborúskodás áll, a lakosság leszegényedve (Afganisztán a legszegényebb nem afrikai ország a világon), és az ópiumtermesztés betiltása tovább csökkenti a bevételeiket, miközben az egyetemes szegénység közepette a lakosság kétharmada azt seem tudja, honnan jut majd a következő étkezéshez.
A tálib vezetők szerint, mivel nagyon magas a függők száma, az ópium okozta kár meghaladta annak az előnyeit. Ezzel a lépéssel azt a nyugati állítást is felülírják, hogy az ópium a tálibok fő bevételi forrása volt. Ez akkor terjedt el, amikor a nyugati erők és az előző afgán rezsim ellen harcoltak.
A tálib rezsim szerint, ha a világot megmentik ettől a „nagy gonosztól”, akkor igazságos lenne, hogy az afgán emberek cserébe segítséget kapjanak. Például hogy az Egyesült Államok adja vissza a lefoglalt afgán tartalékokat.
Az intézkedésnek persze számtalan hatása van. A BBC beszámol arról, hogy a sötét és büdös ópiumgyantát, amelyet a gazdák focilabda méretű műanyag zacskókban értékesítenek, manapság már ötszörös áron adják. Ugyanakkor az eltarthat egy ideig, amíg az árhatás leszűrődik a tiltott kábítószer-kereskedelem láncolatán a heroin utcai áráig.
A heoinkínálat drasztikus csökkenésének mindenesetre lehetnek nem várt árnyoldalai is: drogfüggőséggel foglalkozó szakértők szerint az ópiumtermesztés drámai csökkenése Afganisztánban valószínűleg megváltoztatja az elfogyasztott kábítószerek típusát. Az emberek jó eséllyel a szintetikus drogokhoz fordulnak, amelyek sokkal ártalmasabbak, mint az ópium.
Régiónkban az étkezésimák-piacot a csehek vezetik a 30 ezer hektáros vetésterülettel. A csehek az egyik legnagyobb termelők a világon, igaz, ők nem termelnek mákot az olyan alkaloidok, mint például a morfinok kinyerésére. Magyarországon 2022-ben 7600 hektár őszi és tavaszi vetésű mákot jelentettek, de ez nem jelenti azt, hogy ennyi hektárról arattak volna. (A mák ugyanis nagyon nem szereti a túlzott meleget, az aszályos időszakot stb.) Szlovákiában 5-6 ezer hektáron termelnek mákot. Ahogy Magyarországon, a Felvidéken is termesztenek úgy étkezési célra, mint a mák alkaloidainak kinyerésére (a morfin mellett például nagyon fontos a kodein). Az ipari mák esetében a gazdától megveszik a mák és az összetört gubók keverékét, majd a gyógyszergyárban nyerik ki az akaloidokat.
Az alkaloidokra termesztett mák is elvileg fogyasztható, hiszen a mákszemben nincs morfin, viszont a szem felülete olyan, mint a golflabda, és a mélyedésekben megül a gubó morfinos pora. Nem véletlen, hogy nagyanyáink mosták a mákszemeket, majd szárították, de hőkezeléssel is csökken a tartalma.
Ma már minden állam szabályozza, hogy mekkora lehet az étkezési mák morfintartalma. A német, az osztrák, a cseh norma 25 ppm tartalmat enged, amit a morfinos mákkal nem lehet elérni.
Az már csak egy mellékszál, hogy a világpiacon a 40 ppm feletti mákok 30-40 százalékkal olcsóbbak, mint az étkezésiek.
Egy mákonyos történet a Felvidékről
Hihetetlen látványt nyújtott a tél végén a Komárom melletti Izsa és Pat között fekvő parcella. A zöldellő őszi vetésen hattyúk százai gyülekeztek. A parcella gazdája, Pém Bálint elmondta, hogy bár a bütykös hattyúk jobbára vízi növényeket, apró kétéltűeket, rovarokat, kishalakat fogyasztanak, úgy döntöttek, hogy étrendet váltanak és rákaptak az őszi vetésű mákra. Próbálta elűzni őket, de a hattyúk annyira „betéptek”, hogy el sem tudtak repülni. Az már a történet szomorú vége, hogy a hattyúknak is megártott a hosszan tartó ópiumtúladagolás, és a járási Állategészségügyi Hivatal már 80-100 védett bütykös hattyú elhullását regisztrálta.
Persze Bálint mint öko-gazda addig nem bánta, míg csak pár hattyú érkezett, de februárban, mintha jelzést küldtek volna a többieknek, már több százan legelészték a bódító mákleveleket. Sőt, melléjük betársultak a vadludak és a vadkacsák. Így pár hónap után kénytelen volt megállapítani, hogy 7-8 hektáros területen pusztították el a vetést, 10 ezer eurós kárt okozva. A védett állatok az állam tulajdona, így Bálint elvileg az államtól várhatna kártérítést, de ilyen esetre még nem született törvényi szabályozás.
Az állami környezetvédelem végül arra jutott, hogy összeszedte a függő hattyúkat és elvitte őket elvonókúrára.
Újabb szakértők bevonásával fog folytatódni a munka, erről született megállapodás a világszervezet terrorizmus elleni küzdelemért felelős főtitkárhelyettesével.
Egyáltalán nem volt törvényszerű, hogy Dietz Gusztáv eljut idáig. Jövőre a Kabul művelet című, nagyszabású katonai drámában láthatjuk. Interjúnk.
Kötelesek elrejteni hangjukat, arcukat és testüket tetőtől talpig. Visszaállították a házasságtörő nők megkorbácsolását és megkövezését is.
Az Afganisztánban hatalmat gyakorló radikális iszlamisták minisztériumának tájékoztatása szerint tavaly több mint 13 ezer embert vettek őrizetbe „erkölcstelen viselkedés” címén.
A „gond” annyi, hogy ezt a német hatóságok is kezdik észrevenni, és most már kitoloncolás járhat érte.
Pedig még Scholz kancellár sem akarja az országban látni őket.
Az ukrán elnök veszélyezteti Szlovákiát – véli a kormányfő.
A katonai szövetségben abból indulnak ki, hogy az USA nem fordít hátat a közösségnek, betartja vállalt kötelezettségeit – mondta Boris Ruge.
