Heroin után ketrecharc, aztán színészet: nem mindennapi pálya ez – Dietz Gusztáv a Mandinernek
Egyáltalán nem volt törvényszerű, hogy Dietz Gusztáv eljut idáig. Jövőre a Kabul művelet című, nagyszabású katonai drámában láthatjuk. Interjúnk.
Eddig minden kormány és megszálló törekedett arra, hogy meggyőzze az afgán népet, hagyjon fel az ópium termesztésével, amely az egyik legfontosabb bevételi forrása volt. Úgy tűnik, ez most éppen a táliboknak sikerül.
A tálibok komolyan gondolják: nagy erőkkel nekimentek az Afganisztán egyik jelképének számító ópiumtermelésnek. Persze ott vannak a marcona harcosaik, akiknek kell valami értelmes elfoglaltságot adni, így most csapatostul járják a falvakat. A tálib harcos most a viszonylagos béke idején azért nem teszi le a válláról az AK–47-es gépkarabélyt, de a kezébe még vesz egy hosszú botot és azzal kaszabolja le a mákgubókat. Elég a mák fejét levágni, hiszen ennek a zöld részeit szokták megsérteni, és miután a sebből kifolyó fehér nedv bebarnul, lehet is gyűjteni az ópiumgyantát.
Tavaly áprilisban a tálibok legfelsőbb vezetője, Haibatullah Akhundzada rendelkezést hozott, amelyben szigorúan betiltotta a mák termesztését – amely szolgáltatta az ópiumot, a heroin alapanyagát. Aki megszegi a tilalmat, annak az ültetvényét megsemmisítik és a saría törvényei szerint megbüntetik.
Nem csoda, hogy bevezették a máktermesztés tilalmát, mert egyrészt ellenkezik a vallási meggyőződésükkel, másrészt a 37 milliós afgán népességből négymilliónyian szenvednek kábítószer-függőségtől.
Egyébként Afganisztán a világ ópiumtermelésének több mint 80 százalékát tudhatta magáénak, és az afgán ópiumból készült heroin adta az európai piac 95 százalékát.
Az Egyesült Államok dollármilliárdokat költött Afganisztánban az ópiumtermelés és -csempészet felszámolására, abban a reményben, hogy csökkenti a tálibok finanszírozási forrását. Légi csapásokat indítottak a tálibok által ellenőrzött területen lévő mákföldekre, ópiumkészleteket égettek el és rajtaütéseket hajtottak végre a kábítószer-laboratóriumokban. Persze az ópiumot szabadon termeszthették az Egyesült Államok által támogatott egykori afgán rezsim által ellenőrzött területeken.
Egyelőre úgy tűnik, hogy a tálibok Afganisztánban elérték azt, amit a Nyugat nem tudott. De vannak kétségek, hogy meddig tudják ezt fenntartani.
A BBC Afganisztánban járt, valamint műholdas elemzést is használt, hogy megvizsgálja az intézkedéseknek az ópiummák-termesztésre gyakorolt hatásait. Még ők is elismerik, hogy a tálib vezetők sikeresebben felszámolták a termesztést, mint bárki más.
Az ábrából is látható, hogy 2023-ra visszaszorult a lila színnel jelölt mák (a mákvirág színe is lila), és csupán a zölden jelzett búza maradt. Egyes szakértők szerint az éves máktermesztés az idén a tavalyihoz képest akár 80 százalékkal is alacsonyabb lehet. A teljes képhez azt is tegyük hozzá, hogy az afgán gazdálkodókat nem szokás a világ gazdag emberei közé sorolni, és az új helyzet számukra nagy érvágást jelent, hiszen a búza csak negyed-, ötödannyi jövedelmet hoz, mint az ópium, egyéb bevételi forrásuk pedig nincs.
A tálib rendeletet 2022-ben kihirdették, de az adott évben még nem alkalmazták. Tavaly az ENSZ Kábítószer- és Bűnügyi Hivatala (UNODC) szerint az afgán ópiumtermesztés a harmadával nőtt 2021-hez képest. Még csak azt sem mondhatjuk, hogy a gazdák rákészültek az ínséges időkre, hiszen a rendeletet áprilisban a mák vetése után hirdették ki.
Tehát a tálibok megcsinálták, példátlan csökkenést értek el, ötödére visszaszorították az ópiumtermesztést. Sok gazdálkodó eleget tett a tilalomnak, és akik nem, azoknak a tálib harcosok pusztították el a termését.
Persze ez nem megy konfliktus nélkül, hiszen egy-egy gazda megélhetését teszik tönkre, talán indokolt is az AK–47-es a vállon, hiszen jöttek már jelentések erőszakos összecsapásokról, sőt halálesetről is. A gazdákat a tálibok őrizetbe veszik, majd néhány órával később figyelmeztetéssel szabadon engedik.
A délnyugati Helmand tartomány korábban Afganisztán ópiumközpontja volt, ahol az ország ópiumának több mint a felét állították elő. Tavaly még mindenhol mákföldekkel borított területeket lehetett látni. (Az egyik legcsodálatosabb látvány a lilán virágzó máktábla.) Az idén már egyetlen táblát sem találtak a BBC riporterei.
Az elemzések azt mutatják, hogy Helmandban a máktermesztés több mint 99 százalékkal csökkent. A nagy felbontású képek azt mutatják, hogy a máktermesztés kevesebb mint 1000 hektárra esett vissza, miközben az előző évben 129 ezer volt. Helmandban, a tálibok fellegvárában a gazdálkodók azért betartották a tilalmat. Bár néhányan a rejtett udvarokon megpróbáltak termeszteni, de a tapasztalt tálib harcosoknak is van szemük.
Persze mondhatjuk, hogy illő és üdvös a máktermesztés visszaszorítása, de látni kell azt is, hogy az afgán nép mögött egy hosszú, mintegy 50 évnyi háborúskodás áll, a lakosság leszegényedve (Afganisztán a legszegényebb nem afrikai ország a világon), és az ópiumtermesztés betiltása tovább csökkenti a bevételeiket, miközben az egyetemes szegénység közepette a lakosság kétharmada azt seem tudja, honnan jut majd a következő étkezéshez.
A tálib vezetők szerint, mivel nagyon magas a függők száma, az ópium okozta kár meghaladta annak az előnyeit. Ezzel a lépéssel azt a nyugati állítást is felülírják, hogy az ópium a tálibok fő bevételi forrása volt. Ez akkor terjedt el, amikor a nyugati erők és az előző afgán rezsim ellen harcoltak.
A tálib rezsim szerint, ha a világot megmentik ettől a „nagy gonosztól”, akkor igazságos lenne, hogy az afgán emberek cserébe segítséget kapjanak. Például hogy az Egyesült Államok adja vissza a lefoglalt afgán tartalékokat.
Az intézkedésnek persze számtalan hatása van. A BBC beszámol arról, hogy a sötét és büdös ópiumgyantát, amelyet a gazdák focilabda méretű műanyag zacskókban értékesítenek, manapság már ötszörös áron adják. Ugyanakkor az eltarthat egy ideig, amíg az árhatás leszűrődik a tiltott kábítószer-kereskedelem láncolatán a heroin utcai áráig.
A heoinkínálat drasztikus csökkenésének mindenesetre lehetnek nem várt árnyoldalai is: drogfüggőséggel foglalkozó szakértők szerint az ópiumtermesztés drámai csökkenése Afganisztánban valószínűleg megváltoztatja az elfogyasztott kábítószerek típusát. Az emberek jó eséllyel a szintetikus drogokhoz fordulnak, amelyek sokkal ártalmasabbak, mint az ópium.
Régiónkban az étkezésimák-piacot a csehek vezetik a 30 ezer hektáros vetésterülettel. A csehek az egyik legnagyobb termelők a világon, igaz, ők nem termelnek mákot az olyan alkaloidok, mint például a morfinok kinyerésére. Magyarországon 2022-ben 7600 hektár őszi és tavaszi vetésű mákot jelentettek, de ez nem jelenti azt, hogy ennyi hektárról arattak volna. (A mák ugyanis nagyon nem szereti a túlzott meleget, az aszályos időszakot stb.) Szlovákiában 5-6 ezer hektáron termelnek mákot. Ahogy Magyarországon, a Felvidéken is termesztenek úgy étkezési célra, mint a mák alkaloidainak kinyerésére (a morfin mellett például nagyon fontos a kodein). Az ipari mák esetében a gazdától megveszik a mák és az összetört gubók keverékét, majd a gyógyszergyárban nyerik ki az akaloidokat.
Az alkaloidokra termesztett mák is elvileg fogyasztható, hiszen a mákszemben nincs morfin, viszont a szem felülete olyan, mint a golflabda, és a mélyedésekben megül a gubó morfinos pora. Nem véletlen, hogy nagyanyáink mosták a mákszemeket, majd szárították, de hőkezeléssel is csökken a tartalma.
Ma már minden állam szabályozza, hogy mekkora lehet az étkezési mák morfintartalma. A német, az osztrák, a cseh norma 25 ppm tartalmat enged, amit a morfinos mákkal nem lehet elérni.
Az már csak egy mellékszál, hogy a világpiacon a 40 ppm feletti mákok 30-40 százalékkal olcsóbbak, mint az étkezésiek.
Egy mákonyos történet a Felvidékről
Hihetetlen látványt nyújtott a tél végén a Komárom melletti Izsa és Pat között fekvő parcella. A zöldellő őszi vetésen hattyúk százai gyülekeztek. A parcella gazdája, Pém Bálint elmondta, hogy bár a bütykös hattyúk jobbára vízi növényeket, apró kétéltűeket, rovarokat, kishalakat fogyasztanak, úgy döntöttek, hogy étrendet váltanak és rákaptak az őszi vetésű mákra. Próbálta elűzni őket, de a hattyúk annyira „betéptek”, hogy el sem tudtak repülni. Az már a történet szomorú vége, hogy a hattyúknak is megártott a hosszan tartó ópiumtúladagolás, és a járási Állategészségügyi Hivatal már 80-100 védett bütykös hattyú elhullását regisztrálta.
Persze Bálint mint öko-gazda addig nem bánta, míg csak pár hattyú érkezett, de februárban, mintha jelzést küldtek volna a többieknek, már több százan legelészték a bódító mákleveleket. Sőt, melléjük betársultak a vadludak és a vadkacsák. Így pár hónap után kénytelen volt megállapítani, hogy 7-8 hektáros területen pusztították el a vetést, 10 ezer eurós kárt okozva. A védett állatok az állam tulajdona, így Bálint elvileg az államtól várhatna kártérítést, de ilyen esetre még nem született törvényi szabályozás.
Az állami környezetvédelem végül arra jutott, hogy összeszedte a függő hattyúkat és elvitte őket elvonókúrára.