Az előző év azonos időszakához képest májusban átlagosan 21,5 százalékkal nőttek a fogyasztói árak a KSH friss adatai szerint. Áprilishoz viszonyítva azonban átlagosan 0,4 százalékkal csökkentek.
A KSH adataiból kiderül, hogy májusban átlagosan 21,5 százalékkal haladták meg a fogyasztói árak az egy évvel korábbit (a háztartási energia és az élelmiszerek ára emelkedett legjobban). Áprilishoz viszonyítva a fogyasztói árak azonban átlagosan 0,4 százalékkal csökkentek, vagyis az infláció mértéke a januári csúcshoz képest fokozatosan mérséklődik.
Az előző év azonos időszakához viszonyítva az élelmiszerek ára 33,5 százalékkal emelkedett. A háztartási energia összességében 37,2 százalékkal drágult, a szeszes italok, dohányáruk ára átlagosan 19,3, ezen belül a szeszes italoké pedig 25,8 százalékkal nőtt. Idén májusban az előző év azonos időszakához képest a tartós fogyasztási cikkekért 8,1, ezen százalékkal kellett többet fizetni, a szolgáltatások díja pedig 14,3 százalékkal emelkedett.
Ha az előző hónaphoz viszonyítunk, akkor összességében elmondhatjuk, hogy áprilishoz viszonyítva a fogyasztói árak átlagosan 0,4 százalékkal csökkentek. A fő kategóriák esetében: az élelmiszerek átlagosan 0,1 százalékkal drágultak. A háztartási energia ára 3 százalékkal mérséklődött. A szolgáltatások pedig 0,9 százalékkal drágultak.
Regős Gábor, a Makronóm Intézet vezető közgazdászának kommentárja.
Májusban az infláció bár továbbra is magas volt, az előző havi 24 százalékhoz képest tovább tudott csökkenni, 21,5 százalékra. A mai adat mindenképpen meglepetésnek minősül, hiszen az elemzői konszenzus 22,3 százalék volt, azaz a tényadatnál 0,8 százalékponttal magasabb. Szintén kedvező hír, hogy az árak már havi alapon is csökkentek, 0,4 százalékkal. Ez tehát azt jelenti, hogy fokozatosan távolodunk a januári 25,7 százalékos csúcstól – most már hónapról hónapra szemmel látható ütemben. Bár a jegybank 3 százalékos célja még messze van, az év végi egy számjegyű infláció bőven elérhetőnek tűnik a mai adatok alapján, míg az év egészére 18,3 százalékos inflációt várunk.
Az infláció mérséklődéséhez a magas árak fokozatos bázisba épülése mellett további tényezők is hozzájárultak: az előző hónaphoz képest 6,6 százalékkal csökkent az üzemanyagok ára, ami önmagában 0,5 százalékponttal húzta lefelé az inflációt. A forint az októberi mélypontjához képest jelentősen erősödött, a világpiaci energiaárak a tavalyi csúcsukhoz képest érdemben csökkentek, ami fokozatosan a cégek energiaköltségeiben is megjelenik. Továbbá a keresleti oldal is sokkal gyengébb, mint egy évvel korábban, ami szintén nem teszi lehetővé a korábbi ütemű áremeléseket.
Az egyes termékcsoportok közül továbbra is legnagyobb mértékben az élelmiszerek ára nőtt, 33,5 százalékkal. Itt fokozottan megjelenik a dezinfláció, hiszen az előző hónapban 37,9, míg decemberben 44,8 százalék volt az árindex értéke. Az élelmiszerek esetében bár továbbra is vannak kiugró áremelkedések (például a kenyér 52,7 százalékos drágulása), de már ezek az áremelkedések is mérsékeltebbek, mint az előző hónapokban. Havi alapon a termékcsoport ára már alig nőtt – azaz a havi alapú árcsökkenés nem ennek a termékcsoportnak köszönhető, bár hozzá kell tenni, hogy a krumpli jellemző szezonális áringadozása nélkül ez a termékcsoport is olcsóbbá vált volna. Havi alapon a tartós fogyasztási cikkek, a háztartási energia és az egyéb cikkek, üzemanyagok ára tudott mérséklődni, míg a legnagyobb növekedés 0,9 százalékkal a szolgáltatásoknál történt. A szolgáltatásokat kivéve havi alapon minden termékcsoport esetében csökkent az éves alapú árindex, azaz a dezinflációs folyamat széles bázison nyugszik. A szolgáltatások esetében megjelent a vármegyebérlet hatása is, amely 21,7 százalékos mérséklődést eredményezett éves alapon az utazás munkahelyre, iskolába kategóriában, és 0,1 százalékponttal húzta vissza az inflációt.
A mai adat alapján az MNB várhatóan tovább tudja folytatni a monetáris kondíciók normalizálását, a kamatok csökkentését. Természetesen itt óvatosnak kell lennie, hiszen a lazítás nem veszélyeztetheti a dezinflációs folyamatokat, nem eredményezheti a forint gyengülését, azaz nem lehet nagyobb mértékű, mint amit a piac elvisel. Ennek megfelelően júniusban az effektív kamatláb további 1 százalékpontos mérséklését várjuk.
Borítókép: 123rf
A kormányok elkezdtek foglalkozni a bitcoinnal, így nem meglepő, hogy az árfolyama november közepén 36 millió forint közelében is járt. A világ legnépszerűbb kriptovalutáját a nagybefektetők mellett néhány állam is felfedezte tartalékként.
Az infláció az előzetes kormányzati jelzéseknek megfelelően kedvező, alacsony szinten maradt októberben – állapította meg a legfrissebb adatokhoz fűzött kommentárjában a nemzetgazdasági miniszter.
Októberben az elemzői várakozásokat alulmúlva, éves szinten 3,2 százalékra mérséklődött az infláció. Az árcsökkenések a szolgáltatások terén erősítették az infláció fékeződését, miközben az üzemanyagok ára is alacsonyabb, mint egy éve. A következő hónapokban a drágulás üteme enyhén gyorsulhat, de a jövő év elejétől újabb csökkenés várható, ami 2025 nyarára a jegybanki 3 százalékos célérték elérését vetíti előre – értékeli a KSH friss adatait a Makronóm Intézet elemzője.
Felpörgették az inflációt, elszállt a költségvetés hiánya, leállt a növekedés, a versenyképességet lenullázták a forint árfolyamát összerogyasztották, cserébe loptak sokat.
Oroszország legkeményebb nője nem sokat teketóriázott: Elvira Nabiullina, a nemzeti bank elnöke rekordmagasra, 21 százalékra emelte a jegybanki kamatot. A cél változatlanul a katonai kiadások miatt berobbant infláció leküzdése.
Magyarország már messze megelőzi.
A támadás után az orosz és ukrán vezetők eltérő verziókat adtak elő a fegyverek típusáról és hatásáról.
A MÁV-csoportnál elrendelte a téli forgalmi eljárások alkalmazását, a rendkívüli helyzetekre reagálni tudó ügyeleti rend érvényesítését – tájékoztatott Hegyi Zsolt.
