Az előző év azonos időszakához képest májusban átlagosan 21,5 százalékkal nőttek a fogyasztói árak a KSH friss adatai szerint. Áprilishoz viszonyítva azonban átlagosan 0,4 százalékkal csökkentek.
A KSH adataiból kiderül, hogy májusban átlagosan 21,5 százalékkal haladták meg a fogyasztói árak az egy évvel korábbit (a háztartási energia és az élelmiszerek ára emelkedett legjobban). Áprilishoz viszonyítva a fogyasztói árak azonban átlagosan 0,4 százalékkal csökkentek, vagyis az infláció mértéke a januári csúcshoz képest fokozatosan mérséklődik.
Az előző év azonos időszakához viszonyítva az élelmiszerek ára 33,5 százalékkal emelkedett. A háztartási energia összességében 37,2 százalékkal drágult, a szeszes italok, dohányáruk ára átlagosan 19,3, ezen belül a szeszes italoké pedig 25,8 százalékkal nőtt. Idén májusban az előző év azonos időszakához képest a tartós fogyasztási cikkekért 8,1, ezen százalékkal kellett többet fizetni, a szolgáltatások díja pedig 14,3 százalékkal emelkedett.
Ha az előző hónaphoz viszonyítunk, akkor összességében elmondhatjuk, hogy áprilishoz viszonyítva a fogyasztói árak átlagosan 0,4 százalékkal csökkentek. A fő kategóriák esetében: az élelmiszerek átlagosan 0,1 százalékkal drágultak. A háztartási energia ára 3 százalékkal mérséklődött. A szolgáltatások pedig 0,9 százalékkal drágultak.
Regős Gábor, a Makronóm Intézet vezető közgazdászának kommentárja.
Májusban az infláció bár továbbra is magas volt, az előző havi 24 százalékhoz képest tovább tudott csökkenni, 21,5 százalékra. A mai adat mindenképpen meglepetésnek minősül, hiszen az elemzői konszenzus 22,3 százalék volt, azaz a tényadatnál 0,8 százalékponttal magasabb. Szintén kedvező hír, hogy az árak már havi alapon is csökkentek, 0,4 százalékkal. Ez tehát azt jelenti, hogy fokozatosan távolodunk a januári 25,7 százalékos csúcstól – most már hónapról hónapra szemmel látható ütemben. Bár a jegybank 3 százalékos célja még messze van, az év végi egy számjegyű infláció bőven elérhetőnek tűnik a mai adatok alapján, míg az év egészére 18,3 százalékos inflációt várunk.
Az infláció mérséklődéséhez a magas árak fokozatos bázisba épülése mellett további tényezők is hozzájárultak: az előző hónaphoz képest 6,6 százalékkal csökkent az üzemanyagok ára, ami önmagában 0,5 százalékponttal húzta lefelé az inflációt. A forint az októberi mélypontjához képest jelentősen erősödött, a világpiaci energiaárak a tavalyi csúcsukhoz képest érdemben csökkentek, ami fokozatosan a cégek energiaköltségeiben is megjelenik. Továbbá a keresleti oldal is sokkal gyengébb, mint egy évvel korábban, ami szintén nem teszi lehetővé a korábbi ütemű áremeléseket.
Az egyes termékcsoportok közül továbbra is legnagyobb mértékben az élelmiszerek ára nőtt, 33,5 százalékkal. Itt fokozottan megjelenik a dezinfláció, hiszen az előző hónapban 37,9, míg decemberben 44,8 százalék volt az árindex értéke. Az élelmiszerek esetében bár továbbra is vannak kiugró áremelkedések (például a kenyér 52,7 százalékos drágulása), de már ezek az áremelkedések is mérsékeltebbek, mint az előző hónapokban. Havi alapon a termékcsoport ára már alig nőtt – azaz a havi alapú árcsökkenés nem ennek a termékcsoportnak köszönhető, bár hozzá kell tenni, hogy a krumpli jellemző szezonális áringadozása nélkül ez a termékcsoport is olcsóbbá vált volna. Havi alapon a tartós fogyasztási cikkek, a háztartási energia és az egyéb cikkek, üzemanyagok ára tudott mérséklődni, míg a legnagyobb növekedés 0,9 százalékkal a szolgáltatásoknál történt. A szolgáltatásokat kivéve havi alapon minden termékcsoport esetében csökkent az éves alapú árindex, azaz a dezinflációs folyamat széles bázison nyugszik. A szolgáltatások esetében megjelent a vármegyebérlet hatása is, amely 21,7 százalékos mérséklődést eredményezett éves alapon az utazás munkahelyre, iskolába kategóriában, és 0,1 százalékponttal húzta vissza az inflációt.
A mai adat alapján az MNB várhatóan tovább tudja folytatni a monetáris kondíciók normalizálását, a kamatok csökkentését. Természetesen itt óvatosnak kell lennie, hiszen a lazítás nem veszélyeztetheti a dezinflációs folyamatokat, nem eredményezheti a forint gyengülését, azaz nem lehet nagyobb mértékű, mint amit a piac elvisel. Ennek megfelelően júniusban az effektív kamatláb további 1 százalékpontos mérséklését várjuk.
Borítókép: 123rf
Érdemes a hazai gazdaságpolitikát alakító három döntéshozó, Matolcsy György jegybankelnök, Varga Mihály pénzügyminiszter és Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter előadásaiból kiindulni.
Bár a francia kormány már nyár elejére inflációcsökkenést ígért, az árak júniusban, júliusban és augusztusban reménytelenül stabilak voltak, sőt egyes esetekben nőttek is.
A Fidesz frakcióvezetője szerint a háborút nem finanszírozni és támogatni kell, hanem minden eszközzel véget kell vetni neki.
A világ nagy része szabadulni kíván az USA dominanciájától, és egyre több állam csatlakozna az Oroszország, Kína, Brazília köré szerveződő BRICS-hez. A Nyugat aggódik.
A lap emlékeztetett, hogy a magyar álláspont szerint az Ukrajnán keresztül történő olajtranzit díjának emelése hozzájárult az üzemanyagárak emelkedéséhez.
Több mint harminc alapvető termék árára vezetnek be ársapkát.
Az év végi egy számjegyű infláció elérése ugyanakkor nincs veszélyben
Kövesse a Facebookon!
