Íme egyetlen ábrán a legfrissebb demográfiai trendek

A friss demográfiai trendek és adatok egy sor fontos dologra hívhatják fel a figyelmünket. Igen fontos következtetéseket vonhatunk le az adott ország termékenységi és halálozási rátájából, bizonyos események, politikák népességre gyakorolt hatásáról, nem is szólva a hadászati és gazdasági következményekről. A népességszám alakulásának hatásai hosszú távúak, de mégis: a legfontosabb kérdések egyikét jelenti. (Nem véletlen, hogy a magyar kormányzat is óriási hangsúlyt helyez a családpolitikára.)    

A népesedési piramisokkal történő ábrázolás – más néven korfa – az egyik legismertebb, legszemléletesebb módja annak, hogy bemutassuk az esetleges hasonlóságokat és különbségeket.

A népesedési piramisok – ahogyan az ábrán is látszik – három különböző kategóriába sorolhatók:

1. Vannak, amelyek népességnövekedést mutatnak. Ezek a hagyományos „piramisszerű” formájukról ismerhetők fel, széles alappal és keskeny csúccsal, és olyan népességet tükröznek, ahol a magas születési ráta mellett magas a halálozási ráta is, ami leginkább a fejlődő országokban jellemző manapság.
2. Vannak, amelyek egyértelműen mutatják az elöregedést: a keskeny alappal és a piramis vastagabb középső, valamint felső részével rendelkezők gyakran fordulnak elő a fejlettebb gazdaságokban, ahol a lakosságnak alacsony a születési rátája és hosszú a várható élettartama.
3. Vannak olyan korfák is, amelyek nagyjából állandó népességet mutatnak: ezek a népesség korcsoportok közötti egyenletes eloszlását jelenítik meg. Gyakran az újabban a fejlődés útjára lépett országokban találhatók, ahol a születési és halálozási arányszámok stabilak.

A különböző piramistípusokhoz kapcsolódnak azonban kockázatok is, amelyek megértése segíthet betekintést nyerni a népességcsoportok előtt álló kihívásokba.

A különböző népességpiramis-típusok kockázatai

A népességpiramis szerkezetének minden típusa egyedi kihívásokkal és előnyökkel jár, amelyet gyakran az ország vagy a régió gazdasági fejlődésének éppen aktuális szakasza jellemez.

A rohamos népességnövekedést mutató országok, mint például az afrikai kontinens legtöbb ilyen piramis alakú korfája sok szempontból előnyt jelent. Az ilyen államokban ugyanis nagyobb a fiatalok és a munkaképes korúak száma. Azonban ez az előny semmissé válhat, ha a munkahelyek növekedése, az oktatás és az egészségügy nem élvez prioritást, illetve nem tud lépést tartani a megnövekedett kereslettel.

A népesség elöregedését, csökkenését szemléltető piramisokkal rendelkező országok, mint például Japán vagy éppen Magyarország, azzal a kihívással szembesülnek, hogy túlméretezett öregedő népességüket csökkenő munkaképes korú népességgel kell eltartaniuk. Bár a bevándorlás és a születési ráta növekedése rövid és hosszú távon segíthet, ezeknek az országoknak meg kell találniuk a termelékenység növelésének a módját, hogy elkerüljék a gazdaság esetleges visszaesését. Hiszen ha a fiatal népesség csökken, akkor ezzel a munkaképes létszám is csökken.

Kína és India demográfiai összehasonlítása

Miután a világ népessége tavaly elérte a nyolcmilliárd főt, 2023 – ahogy említettük – újabb népesedési mérföldkövet hozott, mivel India megelőzte Kínát a világ legnépesebb országaként.

Ha összehasonlítjuk a két nemzet népességpiramisát, láthatjuk, hogy India népessége a fiatal és munkaképes korú emberek erős bázisát foglalja magába, szemben Kína szűkebb népességpiramisával, amely magasabb átlagéletkort is mutat.

amelyet 2021-től háromgyermekesre lazítottak. Az előbbi eredményeként Kína teljes termékenységi rátája ma 1,2 körül van, szemben India 2,0-jával. (Kína 1979 és 2015 között alkalmazta az „egy család, egy gyermek” politikáját.)

India aktuálisan kihasználhatja a nagyszámú munkaképes korú népességéből adódó termelékenységi fellendülését. Kínának tehát most biztosítania kell, hogy stabilan tudja tartani a népesedési piramisát, mivel, ha a népesség többsége elöregszik, a teljes termékenységi ráta tovább csökken.

Borítókép: 123rf