Még áprilisban is jelentős csökkenést mutatott a kiskereskedelmi forgalom volumene a tavalyi magas bázishoz viszonyítva: a volumen a nyers adatok szerint 13,6, míg a kiigazított adatok szerint 12,6 százalékkal esett vissza.
Elemző: Regős Gábor, a Makronóm Intézet vezető közgazdásza
Regős Gábor szerint ez nem számít váratlannak, hiszen áprilisban a reálkeresetek is az egy évvel korábbihoz képest mintegy 6 százalékkal csökkenhettek. Az ennél jóval nagyobb visszaesést egyrészt a bázisidőszaki kormányzati transzferek magyarázzák, másrészt pedig az üzemanyag-forgalom alakulása.
Utóbbi esetében a csökkenés 22,9 százalék volt, amit a vezető közgazdász azzal magyaráz, hogy a bázisidőszakban sok külföldi tankolt nálunk az ársapka miatt, részben pedig azzal, hogy most sok magyar tankol külföldön az alacsonyabb üzemanyagárak miatt. Regős Gábor leginkább a forgalom havi alapú, 0,9 százalékos csökkenését tartja kedvezőtlennek.
Éves alapon az élelmiszerboltok forgalmának volumene 8,6 százalékkal mérséklődött – ebben a magas, 37,9 százalékos élelmiszerinfláció játszott szerepet. Ennek hatására a háztartások inkább kevesebb vagy olcsóbb, ebből következően esetleg rosszabb minőségű élelmiszert vásároltak.
A nem-élelmiszerüzletek forgalma ennél nagyobb mértékben, 10,7 százalékkal esett vissza. Regős szerint ebben részben a bázisidőszaki kiugróan magas, 16,5 százalékos növekedés játszott szerepet, részben pedig a romló jövedelmi helyzet miatt elhalasztott, nem létfontosságú vásárlások. Itt a legnagyobb visszaesés az iparcikkek, a bútorok, a műszaki cikkek esetében következett be, míg a gyógyszerek, gyógyászati termékek és illatszerek forgalma kismértékben növekedett.
A kiskereskedelmi forgalom két számjegyű zsugorodása nem jelenti a GDP-ben mért fogyasztás ugyanekkora csökkenését –
ffigyelmeztet Regős – ahogy az az első negyedévben sem történt.
Egyrészt a szolgáltatások esetében vélhetően nincs ilyen mértékű mérséklődés, másrészt pedig az üzemanyag-forgalom átalakulása sem jelenik meg egy az egyben a fogyasztási adatokban, hiszen ott inkább csak a fogyasztás helye változott. Ugyanakkor a második negyedévben a fogyasztás éves alapon még csökkenni fog, ez legkorábban a harmadik negyedévben változhat meg.
A Makronóm Intézet vezető közgazdásza szerint
a következő havi kiskereskedelmi adat a magas bázis miatt még a mostanihoz hasonlóan kedvezőtlen lesz, ám utána fokozatosan javulhat a helyzet, egyrészt az alacsonyabb bázis, másrészt az infláció fokozatos lassulása miatt.
Forrás: KSH, 2023.06.06.
Címlapfotó:123rf.com
A román kormány nyári adóemelése és a gyengülő bizalom látványosan visszavetette a román lakosság vásárlási kedvét. Az augusztusi kiskereskedelmi forgalom 4 százalékkal esett vissza – ilyen mértékű zuhanást legutóbb a 2008–2009-es válság idején mértek.
Hónapokon át próbálta az ellenzék hitelteleníteni a Központi Statisztikai Hivatalt, azt állítva, hogy manipulálják a családok életkörülményeit mérő adatokat. Nemhogy több, hanem kevesebb ember él a szegénység kockázatával fenyegetve, mint ahogy korábban mérték. Szalai Piroska elemzése.
Hat éve nem produkált többletet a magyar költségvetés negyedéves alapon és összesen nyolc éve nem volt ekkora többlete a büdzsének. Magyarország költségvetésének ilyen eredménye még az elemzőket is meglepte.
Revízió után tisztább a kép – és még kevesebben élnek szegénységben. Íme a KSH szegénységi adatai revíziójának eredménye.
Békés vármegye az elmúlt másfél évtizedben komoly versenyhátrányba került, ám a kormány elkötelezett amellett, hogy felzárkózzon a szomszédaihoz. Magyarország keleti részén új úthálózat, vasúti fejlesztés és új gyárak lendíthetik fel a térség gazdaságát.
A Tisza-adó alaposan megdézsmálná az emberek fizetését.
A Hertha ellen bizonyíthat a válogatott középpályás.
Váratlan kijelentést tett az Ukrán Biztonsági Szolgálat volt helyettes vezetője.
