Még áprilisban is jelentős csökkenést mutatott a kiskereskedelmi forgalom volumene a tavalyi magas bázishoz viszonyítva: a volumen a nyers adatok szerint 13,6, míg a kiigazított adatok szerint 12,6 százalékkal esett vissza.
Elemző: Regős Gábor, a Makronóm Intézet vezető közgazdásza
Regős Gábor szerint ez nem számít váratlannak, hiszen áprilisban a reálkeresetek is az egy évvel korábbihoz képest mintegy 6 százalékkal csökkenhettek. Az ennél jóval nagyobb visszaesést egyrészt a bázisidőszaki kormányzati transzferek magyarázzák, másrészt pedig az üzemanyag-forgalom alakulása.
Utóbbi esetében a csökkenés 22,9 százalék volt, amit a vezető közgazdász azzal magyaráz, hogy a bázisidőszakban sok külföldi tankolt nálunk az ársapka miatt, részben pedig azzal, hogy most sok magyar tankol külföldön az alacsonyabb üzemanyagárak miatt. Regős Gábor leginkább a forgalom havi alapú, 0,9 százalékos csökkenését tartja kedvezőtlennek.
Éves alapon az élelmiszerboltok forgalmának volumene 8,6 százalékkal mérséklődött – ebben a magas, 37,9 százalékos élelmiszerinfláció játszott szerepet. Ennek hatására a háztartások inkább kevesebb vagy olcsóbb, ebből következően esetleg rosszabb minőségű élelmiszert vásároltak.
A nem-élelmiszerüzletek forgalma ennél nagyobb mértékben, 10,7 százalékkal esett vissza. Regős szerint ebben részben a bázisidőszaki kiugróan magas, 16,5 százalékos növekedés játszott szerepet, részben pedig a romló jövedelmi helyzet miatt elhalasztott, nem létfontosságú vásárlások. Itt a legnagyobb visszaesés az iparcikkek, a bútorok, a műszaki cikkek esetében következett be, míg a gyógyszerek, gyógyászati termékek és illatszerek forgalma kismértékben növekedett.
A kiskereskedelmi forgalom két számjegyű zsugorodása nem jelenti a GDP-ben mért fogyasztás ugyanekkora csökkenését –
ffigyelmeztet Regős – ahogy az az első negyedévben sem történt.
Egyrészt a szolgáltatások esetében vélhetően nincs ilyen mértékű mérséklődés, másrészt pedig az üzemanyag-forgalom átalakulása sem jelenik meg egy az egyben a fogyasztási adatokban, hiszen ott inkább csak a fogyasztás helye változott. Ugyanakkor a második negyedévben a fogyasztás éves alapon még csökkenni fog, ez legkorábban a harmadik negyedévben változhat meg.
A Makronóm Intézet vezető közgazdásza szerint
a következő havi kiskereskedelmi adat a magas bázis miatt még a mostanihoz hasonlóan kedvezőtlen lesz, ám utána fokozatosan javulhat a helyzet, egyrészt az alacsonyabb bázis, másrészt az infláció fokozatos lassulása miatt.
Forrás: KSH, 2023.06.06.
Címlapfotó:123rf.com
Negyedéves és éves alapon is 0,7 százalékkal csökkent a hazai gazdaság teljesítménye a KSH frissen közölt adatai alapján. A Makronóm Intézet elemzője szerint az elhúzódó felpattanás egyelőre a jövő évi gazdasági kilátások kapcsán is bizonytalanságot szül, annak mértékére továbbra is a külső kereslet alakulása lesz a legnagyobb befolyással.
A 2025-ös évben is két számjegyű ütemben, várhatóan 10,5 százalékkal nőnek a bruttó keresetek – véli a Makronóm Intézet elemzője. Ehhez két dolog szükséges: a sajtóértesülések alapján 12 százalék körül várható minimálbér-emelés, valamint a gazdasági növekedés dinamizálódása a jövő év elejére.
A modern demográfia egyik legelismertebb nemzetközi szaktekintélyét pénteken érte a halál.
A nagy értékű útépítési projektek segítik a hosszú távú növekedést, bár az épületek építése éves szinten csökkent, a szerződésállomány növekedése stabil alapot biztosít a következő hónapokra – értékeli a KSH friss adatait a Makronóm Intézet elemzője.
Emlékezetes. a kormány januárban 6 százalékkal emelte meg a nyugdíjakat.
A kiskereskedelem egyelőre lassan bővül, főként mert a fogyasztók óvatosabbak a nem létfontosságú vásárlásokkal, és az olcsóbb online vásárlási lehetőségekkel is gyakrabban élnek.
Afrika is igyekszik bekapcsolódni a mesterségesintelligencia-versenybe a hiányos infrastruktúra és finanszírozás ellenére. A kutatók azonban leszögezik, hogy semmiképpen sem úgy, ahogyan azt a Nyugat szeretné.
„A feszültség fokozódása érezhető” – mondta a szlovák védelmi miniszter.
