Még áprilisban is jelentős csökkenést mutatott a kiskereskedelmi forgalom volumene a tavalyi magas bázishoz viszonyítva: a volumen a nyers adatok szerint 13,6, míg a kiigazított adatok szerint 12,6 százalékkal esett vissza.
Elemző: Regős Gábor, a Makronóm Intézet vezető közgazdásza
Regős Gábor szerint ez nem számít váratlannak, hiszen áprilisban a reálkeresetek is az egy évvel korábbihoz képest mintegy 6 százalékkal csökkenhettek. Az ennél jóval nagyobb visszaesést egyrészt a bázisidőszaki kormányzati transzferek magyarázzák, másrészt pedig az üzemanyag-forgalom alakulása.
Utóbbi esetében a csökkenés 22,9 százalék volt, amit a vezető közgazdász azzal magyaráz, hogy a bázisidőszakban sok külföldi tankolt nálunk az ársapka miatt, részben pedig azzal, hogy most sok magyar tankol külföldön az alacsonyabb üzemanyagárak miatt. Regős Gábor leginkább a forgalom havi alapú, 0,9 százalékos csökkenését tartja kedvezőtlennek.
Éves alapon az élelmiszerboltok forgalmának volumene 8,6 százalékkal mérséklődött – ebben a magas, 37,9 százalékos élelmiszerinfláció játszott szerepet. Ennek hatására a háztartások inkább kevesebb vagy olcsóbb, ebből következően esetleg rosszabb minőségű élelmiszert vásároltak.
A nem-élelmiszerüzletek forgalma ennél nagyobb mértékben, 10,7 százalékkal esett vissza. Regős szerint ebben részben a bázisidőszaki kiugróan magas, 16,5 százalékos növekedés játszott szerepet, részben pedig a romló jövedelmi helyzet miatt elhalasztott, nem létfontosságú vásárlások. Itt a legnagyobb visszaesés az iparcikkek, a bútorok, a műszaki cikkek esetében következett be, míg a gyógyszerek, gyógyászati termékek és illatszerek forgalma kismértékben növekedett.
A kiskereskedelmi forgalom két számjegyű zsugorodása nem jelenti a GDP-ben mért fogyasztás ugyanekkora csökkenését –
ffigyelmeztet Regős – ahogy az az első negyedévben sem történt.
Egyrészt a szolgáltatások esetében vélhetően nincs ilyen mértékű mérséklődés, másrészt pedig az üzemanyag-forgalom átalakulása sem jelenik meg egy az egyben a fogyasztási adatokban, hiszen ott inkább csak a fogyasztás helye változott. Ugyanakkor a második negyedévben a fogyasztás éves alapon még csökkenni fog, ez legkorábban a harmadik negyedévben változhat meg.
A Makronóm Intézet vezető közgazdásza szerint
a következő havi kiskereskedelmi adat a magas bázis miatt még a mostanihoz hasonlóan kedvezőtlen lesz, ám utána fokozatosan javulhat a helyzet, egyrészt az alacsonyabb bázis, másrészt az infláció fokozatos lassulása miatt.
Forrás: KSH, 2023.06.06.
Címlapfotó:123rf.com
„Azzal, hogy a miniszterelnök nem a valós számokat mondja, saját magán kívül már nem a Fideszt, hanem az országot járatja le” – hangsúlyozza Szalai Piroska.
Nagyon kedvező helyzetben veszi át a kormányzást Magyar Péter.
Ahogyan várható volt, áprilisban enyhe emelkedésbe kezdtek a fogyasztói árak, azaz az infláció. Nem csoda, hogy a drágulást fékező, Fidesz kormány által bevezetett intézkedéseket a Tisza-kormány is továbbviszi.
Elemzők szerint a Tisza által tervezett az intézkedéscsomag évente akár 800 és 1000 milliárd forint közötti bevételkiesést is okozhat.
Az Eurostat szerint 2016 óta mindössze 2 olyan évünk volt, amikor a magyar reálkereset növekedése nem volt benne a legjobb öt tagállam között.
Óriásit nőttek februárban a reálbérek és az inflációt is sikerült visszaszorítani. Szalai Piroska rámutatott: ez a startvonal, az új kormánynak ehhez képest kell javulást elérnie, hiszen azt ígérték, ha lesz változás, jobb lesz.
A létesítmény május 29. és 31. között fogadja a Londonba tartó, valamint az onnan érkező, kijelölt Wizz Air-járatokat.
Mielőbbi felépülést kívánt a sérülteknek.
