Egyelőre csökkent a kiskereskedelmi forgalom, fordulat a harmadik negyedévben várható

Regős Gábor szerint ez nem számít váratlannak, hiszen áprilisban a reálkeresetek is az egy évvel korábbihoz képest mintegy 6 százalékkal csökkenhettek. Az ennél jóval nagyobb visszaesést egyrészt a bázisidőszaki kormányzati transzferek magyarázzák, másrészt pedig az üzemanyag-forgalom alakulása. 

Utóbbi esetében a csökkenés 22,9 százalék volt, amit a vezető közgazdász azzal magyaráz, hogy a bázisidőszakban sok külföldi tankolt nálunk az ársapka miatt, részben pedig azzal, hogy most sok magyar tankol külföldön az alacsonyabb üzemanyagárak miatt. Regős Gábor leginkább a forgalom havi alapú, 0,9 százalékos csökkenését tartja kedvezőtlennek. 

Éves alapon az élelmiszerboltok forgalmának volumene 8,6 százalékkal mérséklődött – ebben a magas, 37,9 százalékos élelmiszerinfláció játszott szerepet. Ennek hatására a háztartások inkább kevesebb vagy olcsóbb, ebből következően esetleg rosszabb minőségű élelmiszert vásároltak. 

A nem-élelmiszerüzletek forgalma ennél nagyobb mértékben, 10,7 százalékkal esett vissza. Regős szerint ebben részben a bázisidőszaki kiugróan magas, 16,5 százalékos növekedés játszott szerepet, részben pedig a romló jövedelmi helyzet miatt elhalasztott, nem létfontosságú vásárlások. Itt a legnagyobb visszaesés az iparcikkek, a bútorok, a műszaki cikkek esetében következett be, míg a gyógyszerek, gyógyászati termékek és illatszerek forgalma kismértékben növekedett.

Egyrészt a szolgáltatások esetében vélhetően nincs ilyen mértékű mérséklődés, másrészt pedig az üzemanyag-forgalom átalakulása sem jelenik meg egy az egyben a fogyasztási adatokban, hiszen ott inkább csak a fogyasztás helye változott. Ugyanakkor a második negyedévben a fogyasztás éves alapon még csökkenni fog, ez legkorábban a harmadik negyedévben változhat meg. 

A Makronóm Intézet vezető közgazdásza szerint

Forrás: KSH, 2023.06.06.

Címlapfotó:123rf.com