Chipháborúk: óvatos, de hatásos kínai ellencsapás

2023. június 01. 07:25

Az USA exporttilalma nem lassítja le Kínát. A hazai chipgyártás felpörög, milliárdokat ölnek a fejlesztésbe, a harc vége pedig nem fog tetszeni Washingtonnak.

2023. június 01. 07:25
null
Révész Béla

Tavaly októberben az USA és Kína között zajló technológiai háború szintet lépett. Az Egyesült Államok nemzetbiztonsági okokra hivatkozva megtiltotta a legfejlettebb félvezetők exportját Kínába – csonkolási kísérletéhez pedig rövid időn belül megnyerte szövetségesnek Japánt és Hollandiát is. A valódi cél elég nyilvánvaló: saját iparának felfuttatása érdekében Washington ahol lehet, ott gátolja Kína ugrásszerű fejlődését a csúcstechnológiai szegmensben, minden befolyását bevetve annak érdekében, hogy tilalmához hozzáigazítsa az általa vezérelt globális nyugat országait.

Kína nem maradt adós a válasszal. Miután majdnem két hónapos ellenőrzés alá vetette az amerikai Micron Technologiest, szintén biztonsági kockázatokra hivatkozva megtiltotta termékeinek alkalmazását a kritikus infrastruktúrában, vagyis szankciót vetett ki a vállalatra. 

Kína beleállt a chipháborúba

Biden elnök közeledésről beszélt, Kína erre elrendelte egy amerikai chipgyártó kereskedelmi szankcionálását.

 

Peking türelmesen megvárta, amíg lezajlik a hirosimai G7-csúcs, amely után Biden elnök optimistán a két ország közötti feszültség enyhüléséről kezdett beszélni, és csak azt követően pár órával dobta le a bombát a tiltó rendeletről, amely szöges ellentétben állt az amerikai kedélykommunikációval. A jelzés egyértelmű volt: egyrészt válaszolt a G7-es csúcs záróközleményére, amely megerősíti a „kockázatmentesítést” a kínai kereskedelmi dominanciával kapcsolatban, másrészt csattanós választ adott a Fehér Ház azon elképzelésére, hogy egy háborút kizárólag az ő szabályai szerint lehet megvívni. 

Felzárkózási gigaprogram

Válaszul az amerikai exporttilalomra természetesen Kína nem csak a dafke-diplomáciát hívta segítségül. Nem sokkal azután, hogy Biden bejelentette a korlátozó intézkedéseket, Peking habozás nélkül belekezdett óriási szabású saját chipgyártási programjának megerősítésébe. Első lépésként mintegy

2 milliárd dollárt zúdított legnagyobb gyártójának, az YMTC-nek költségvetésébe,

amely ezzel az összeggel óriási felzárkózási lépést tesz a régiós versenytársak, elsősorban a dél-koreai cégek (Samsung, SK) felé. A folyamat egyébként nem most kezdődött, hiszen Peking már 2019-ben rábólintott egy összesen 200 milliárd jüanos tőkével rendelkező óriásalap létrehozására, amely kifejezetten a hazai chipszektor fellendítését célozta meg, az amerikai tiltó rendelkezések azonban valóban katalizátorként hatottak a projektek azonnali felpörgetésére. 

Dupla nyereség

Az Egyesült Államok által kirobbantott chipháború olyan fegyvert adott Peking kezébe, amelyet habozás nélkül fel is használt a Micron termékeivel kapcsolatos tiltó rendelkezéssel. Kína vitathatatlan előnye, hogy a globális chipgyártás első számú piaca. Tisztában vannak ezzel az amerikai vállalatok is, amelyek egyáltalán nem lelkesednek amiatt, hogy csúcskategóriás termékeiket pont ott nem tudják eladni, ahonnan a legnagyobb bevétel érkezne. A napokban éppen az Nvidia vezérigazgatója adott hangot nyers szavakkal felháborodásának, mondván: az exporttilalommal az USA elsősorban nem Kínával, hanem a saját vállalataival tolt ki. 

Exporttilalom: felrobban a dühtől az Nvidia-főnök

Jensen Huang az amerikai exporttilalomra akadt ki, mondván: Kínából nincs másik, és ha elveszítik a piacát, azzal az USA saját magának árt a legjobban.

Való igaz, az amerikai döntés többszörösen is kontraproduktívvá válhat. Egyfelől óriási lökést adott a kínai kutatás-fejlesztésnek, másfelől a válasz (a Micron szankcionálása) hatalmas vörös felkiáltójelet küldött a globális gyártók felé: eszükbe ne jusson a pekingi érdekekkel szembemenni, mert könnyen ők is „biztonsági kockázattá” válhatnak egy alapos vizsgálat után, aztán volt kínai piac, nincs kínai piac. 

A Micron mindenképpen rosszul járt Biden politikájának a következményeivel. Az óriáscég bevételeinek mintegy negyedét a kínai eladásokból zsebelte be, az oda-vissza pofozkodás így jobban fáj az Államoknak, mint Kínának. Ami Pekinget illeti: jól választotta ki a célpontot, a Micron-termékeket ugyanis könnyedén fogja pótolni a dél-koreai gyárakból, amelyek – az USA kérése ellenére – boldogan fogják kereskedelmüket növelni az ajándékként ölükbe pottyant piaci rést kitöltve. Kína tehát a Micron-tiltással egy olyan diverzifikációs folyamatot is beindított, amellyel régiós kereskedelmi kapcsolatait fűzi szorosabbra, mellette pedig óriási lökést ad saját iparának. Ha Biden arra számított, hogy az exporttilalommal homokot szór a pekingi fogaskerekek közé, hatalmasat fog csalódni.

A téteket megtették

Tény ugyanakkor, hogy Kína a Micron-tiltással egyfajta biztonsági játékba kezdett. Az amerikai vállalat termékeinek pótlása ugyanis nem okoz neki nehézséget, azonban – miután saját chipgyártása jelenleg még a régebbi technológiára összpontosít – a legújabb csúcstechnológiában utazó vállalatokkal már sokkal óvatosabb. Nem véletlenül fogalmazott úgy Peking, hogy a Micron-rendelet egyedi eset, és piaca továbbra is mindenki előtt nyitva áll, aki kereskedni szeretne. Most úgy tűnik, Kína inkább azokon a területeken izmozik a riválisokkal,

ahol az esetlegesen fellépő hiányt gyorsan el tudja tüntetni saját gyártás és a regionális import segítségével. 

A határozott válasz azonban a technológiai háború előszelének is felfogható. A pekingi stratégia hosszú távú folytatása jobban megpofozza majd az amerikai piacot, mint egy konfliktusok nélküli kapcsolat. A mostani lépés még csak figyelmeztetés volt az USA kormányának: a játszma már nem úgy működik, hogy Washington pár lépésből mattot ad anélkül, hogy Kína egyet is lépett volna. Mindenesetre most az Egyesült Államokon a sor a válaszadásban. Azt már jelezte, hogy nem hajlandó elfogadni Peking egyoldalú döntését a Micronnal kapcsolatban, a kérdés az, hogy a gyakorlatban hogyan ölt majd formát tiltakozása.

Fotó: 123RF

Amerika választ! Kövesse élőben november 5-én a Mandiner Facebook-oldalán vagy YouTube-csatornáján!

Összesen 57 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Palatin
2023. június 03. 01:09
Kinának 3 ütökártya van a kezébe. A mentalitása, a lakosság száma és a minösége továbbá az idö. Csak nyertesek lehetnek. A kinai mentalitás egészen más mint a nyugati. Hosszútávon terveznek, rendkívül jó stratégák, és a taktikában is jók. Nem kapkodnak össze vissza, nem akarnak minden lében kanál lenni, nem kell nekik rohangászni az egyik zürös helyszinröl a másikra. A mentalitásukra nagyon jellemzö, amit ottjártamkor megismertem. Megkérdeztem tölük, hogy miért nem térnek át a latinbetüs írásra, mint a vietnamiak? Azt mondták, hogy ez szóba se jöhet, mert a kinai írás egy olyan hihetetlenül intenzív memóriát és fantáziát fejleszt ki, aminek szellemileg óriási haszna van. De ennek más praktikus oka is van, a sok eléggé eltérö tájszólás miatt, az irás az ami mindenött érthetö. A kinai nyelv tulajdonképpen igy két nyelv, a beszélt és az írott. A kinaiak rugalmas, találékony, kreativ szellemi képességeitben ez valóban nagy szerepet játszik. Erröl egy egész hosszú elöadást hallottam. Én már várom a kinai világrendet. Egy konfuciuszi világszemlélet mégiscsak más, mint a nyugati gyülölködö, örületbe hajló, képmutató, übermensch-memtalitás. Tanuljatok kinaiul, nehéz, de csiszolódik az agyatok, és pár évtized múlva az lesz a világnyelv. Már dolgoznak a nyelvük egy olyan egyszerüsített, - a lomhaagyú nyugatiak számára is emészthetö -, változatának a kidolgozásán, ami még könyebben tanulható lesz mint az angol. Az persze tény, hogy a Nyugaton általánosan elterjedt és használt európai szavakat valami módon integrálniuk kellene a nyelvükbe, ha a nyelvüknek ezt az egyszerüsitett változatát tényleg világnyelvvé akarják tenni. A 19. században még senki nem sejtette, hogy az angol egyszer majd világnyelv lesz. A kinaival ugyanígy lesz, csak gyorsabban. 2050-töl teljesen át fog alakulni a világrend, tetötöl talpig.
Putz Károly
2023. június 02. 06:57
Az USA szankciók hosszú távon valószinűleg nem lesznek károsak Kínára. Például az USA kitiltotta a Huawei-t az USA-ból, ami ami bukta lett (lesz) nekik. A Huawei már 6G rendszereket használ, míg az USA 5G lefedettsége ma is harmatos. A Huawei a kiesett piacot a harmadik világban vígan pótolja, na meg otthon. Az EU-ban egyelőre csak részleges ez az 5G szankció. Én a 2001-2023 trendjeit nézem, és ott Kína tűnik nyerőnek. A szankciók rövid távon okozhatnak kisebb megtorpanást, de ez már középtávon is rendezhető. Kína sok informatikai területen előnyben van az USA-hoz képest. Jellemző, hogy Kínában évente kétszer annyi mérnököt képeznek ki, mint USA-ban. Ráadásul évente több tízezer nyugaton kiképzett és gyakorlatot szerzett kínai mérnök, fizikus, kémikus, biológus tér vissza Kínába. A kínai képzés színvonala ma már jobb, mint a nyugati. Ez is ösztönöz a visszatérésre. A fizetések reál értéken versenyképesek a nyugati bérekkel. A hazatérést a kínai kormány munkahely, lakás, autó stb. is támogatja. Ezt is figyelembe kell venni!
orygabor
2023. június 01. 11:09
A bölcs Nyugat megint kitett magáért, képzelem, ahogy most a sárgák röhögnek a markukba.
tapasz
2023. június 01. 10:38
Ez most már tényleg a hanyatló nyugat utolsó rúgásainak egyike (de most már igazán). Nem lennék az imperialisták helyében!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!