Kiderült, Donald Tusk Mandiner-olvasó, kommentálta is a lapunkban megjelent egyik cikket
Lengyelország miniszterelnöke csütörtökön interjút adott az Európai Tanács brüsszeli csúcstalálkozója közben.
Az USA exporttilalma nem lassítja le Kínát. A hazai chipgyártás felpörög, milliárdokat ölnek a fejlesztésbe, a harc vége pedig nem fog tetszeni Washingtonnak.
Tavaly októberben az USA és Kína között zajló technológiai háború szintet lépett. Az Egyesült Államok nemzetbiztonsági okokra hivatkozva megtiltotta a legfejlettebb félvezetők exportját Kínába – csonkolási kísérletéhez pedig rövid időn belül megnyerte szövetségesnek Japánt és Hollandiát is. A valódi cél elég nyilvánvaló: saját iparának felfuttatása érdekében Washington ahol lehet, ott gátolja Kína ugrásszerű fejlődését a csúcstechnológiai szegmensben, minden befolyását bevetve annak érdekében, hogy tilalmához hozzáigazítsa az általa vezérelt globális nyugat országait.
Kína nem maradt adós a válasszal. Miután majdnem két hónapos ellenőrzés alá vetette az amerikai Micron Technologiest, szintén biztonsági kockázatokra hivatkozva megtiltotta termékeinek alkalmazását a kritikus infrastruktúrában, vagyis szankciót vetett ki a vállalatra.
Peking türelmesen megvárta, amíg lezajlik a hirosimai G7-csúcs, amely után Biden elnök optimistán a két ország közötti feszültség enyhüléséről kezdett beszélni, és csak azt követően pár órával dobta le a bombát a tiltó rendeletről, amely szöges ellentétben állt az amerikai kedélykommunikációval. A jelzés egyértelmű volt: egyrészt válaszolt a G7-es csúcs záróközleményére, amely megerősíti a „kockázatmentesítést” a kínai kereskedelmi dominanciával kapcsolatban, másrészt csattanós választ adott a Fehér Ház azon elképzelésére, hogy egy háborút kizárólag az ő szabályai szerint lehet megvívni.
Válaszul az amerikai exporttilalomra természetesen Kína nem csak a dafke-diplomáciát hívta segítségül. Nem sokkal azután, hogy Biden bejelentette a korlátozó intézkedéseket, Peking habozás nélkül belekezdett óriási szabású saját chipgyártási programjának megerősítésébe. Első lépésként mintegy
amely ezzel az összeggel óriási felzárkózási lépést tesz a régiós versenytársak, elsősorban a dél-koreai cégek (Samsung, SK) felé. A folyamat egyébként nem most kezdődött, hiszen Peking már 2019-ben rábólintott egy összesen 200 milliárd jüanos tőkével rendelkező óriásalap létrehozására, amely kifejezetten a hazai chipszektor fellendítését célozta meg, az amerikai tiltó rendelkezések azonban valóban katalizátorként hatottak a projektek azonnali felpörgetésére.
Az Egyesült Államok által kirobbantott chipháború olyan fegyvert adott Peking kezébe, amelyet habozás nélkül fel is használt a Micron termékeivel kapcsolatos tiltó rendelkezéssel. Kína vitathatatlan előnye, hogy a globális chipgyártás első számú piaca. Tisztában vannak ezzel az amerikai vállalatok is, amelyek egyáltalán nem lelkesednek amiatt, hogy csúcskategóriás termékeiket pont ott nem tudják eladni, ahonnan a legnagyobb bevétel érkezne. A napokban éppen az Nvidia vezérigazgatója adott hangot nyers szavakkal felháborodásának, mondván: az exporttilalommal az USA elsősorban nem Kínával, hanem a saját vállalataival tolt ki.
Való igaz, az amerikai döntés többszörösen is kontraproduktívvá válhat. Egyfelől óriási lökést adott a kínai kutatás-fejlesztésnek, másfelől a válasz (a Micron szankcionálása) hatalmas vörös felkiáltójelet küldött a globális gyártók felé: eszükbe ne jusson a pekingi érdekekkel szembemenni, mert könnyen ők is „biztonsági kockázattá” válhatnak egy alapos vizsgálat után, aztán volt kínai piac, nincs kínai piac.
A Micron mindenképpen rosszul járt Biden politikájának a következményeivel. Az óriáscég bevételeinek mintegy negyedét a kínai eladásokból zsebelte be, az oda-vissza pofozkodás így jobban fáj az Államoknak, mint Kínának. Ami Pekinget illeti: jól választotta ki a célpontot, a Micron-termékeket ugyanis könnyedén fogja pótolni a dél-koreai gyárakból, amelyek – az USA kérése ellenére – boldogan fogják kereskedelmüket növelni az ajándékként ölükbe pottyant piaci rést kitöltve. Kína tehát a Micron-tiltással egy olyan diverzifikációs folyamatot is beindított, amellyel régiós kereskedelmi kapcsolatait fűzi szorosabbra, mellette pedig óriási lökést ad saját iparának. Ha Biden arra számított, hogy az exporttilalommal homokot szór a pekingi fogaskerekek közé, hatalmasat fog csalódni.
Tény ugyanakkor, hogy Kína a Micron-tiltással egyfajta biztonsági játékba kezdett. Az amerikai vállalat termékeinek pótlása ugyanis nem okoz neki nehézséget, azonban – miután saját chipgyártása jelenleg még a régebbi technológiára összpontosít – a legújabb csúcstechnológiában utazó vállalatokkal már sokkal óvatosabb. Nem véletlenül fogalmazott úgy Peking, hogy a Micron-rendelet egyedi eset, és piaca továbbra is mindenki előtt nyitva áll, aki kereskedni szeretne. Most úgy tűnik, Kína inkább azokon a területeken izmozik a riválisokkal,
A határozott válasz azonban a technológiai háború előszelének is felfogható. A pekingi stratégia hosszú távú folytatása jobban megpofozza majd az amerikai piacot, mint egy konfliktusok nélküli kapcsolat. A mostani lépés még csak figyelmeztetés volt az USA kormányának: a játszma már nem úgy működik, hogy Washington pár lépésből mattot ad anélkül, hogy Kína egyet is lépett volna. Mindenesetre most az Egyesült Államokon a sor a válaszadásban. Azt már jelezte, hogy nem hajlandó elfogadni Peking egyoldalú döntését a Micronnal kapcsolatban, a kérdés az, hogy a gyakorlatban hogyan ölt majd formát tiltakozása.
Fotó: 123RF