Feltárták az Erdélyi Fejedelemség követségét Isztambulban
Ma tartják a magyar–török kulturális évad zárógáláját Ankarában, ahol Orbán Viktor és Sulyok Tamás közösen képviseli Magyarországot.
Május 14-én parlamenti és elnökválasztást tartanak Törökországban. Ez a választás nem hasonlítható a legutóbbi, 2018-as választáshoz, ugyanis ezúttal hat ellenzéki párt fogott össze Erdoğan ellen.
Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány részletes elemzést készített a török választások apropóján, amelyben bemutatják a török gazdaság helyzetét, valamint elemzik a februári földrengést, és annak gazdasági és társadalmi hatásait is.
Recep Tayyip Erdoğan már 20 éve áll Törökország élén az Igazság és Fejlődés Pártjával (AKP) együtt. Az idei választás épp azért tartogat különös izgalmakat, mert
Kemal Kılıçdaroğlu személyében. Jelenleg ráadásul a legtöbb közvélemény-kutatás Kılıçdaroğlu előnyét jelzi előre.
Érdemes ugyanakkor már az írásunk elején megemlíteni a földrengés hatásait, a török gazdaság ellenálló képességét, a líra árfolyamát, az infláció alakulását, végül pedig a török–magyar gazdasági-kereskedelmi kapcsolatokat. Mindezekre, valamint a gazdaság számos más szegmensére is kitért az Oeconomus gazdaságkutató fentebb már belinkelt elemzése.
Az egész világ megdöbbent, mikor februárban hatalmas erősségű földrengés rázta meg Törökországot. Az óriási emberi tragédiák mellett a földrengés súlyos károkat okozott társadalmi és gazdasági szinten is. A károk súlyossága a számokban is látszik: Az ENSZ Fejlesztési Programjának (UNDP) törökországi irodavezetőjének március eleji bejelentése szerint a százmilliárd dollárt (mai árfolyamon több mint 35 ezer milliárd forint) is meghaladják a törökországi földrengés által okozott károk, ami a 2021-es török GDP 12,2 százalékának felel meg.
Hogy hatnak ezek a vasárnapi megmérettetésre? Sok kritika érte a regnáló kormányt a földrengés kezelése vonatkozásában, de jó hír, hogy
Ám még ezekkel együtt is komoly fizikai kihívás lesz lebonyolítani a választásokat a földrengés által érintett tartományokban, hiszen nemcsak arról van szó, hogy a földrengés miatt nagyjából 2 millió fő települt az ország más részeibe, hanem arról is, hogy azoknak, akik az érintett tartományban a maradás mellett döntöttek, hiányzik a megfelelő fizikai infrastruktúra
Az elmúlt 20 évben, 2001-től kezdve a török gazdaság számos válságon ment keresztül (2001, 2008-2009, 2018, legutóbb pedig a 2020-tól kezdődő Covid-válságon), de volt olyan időszak is, amikor a gazdaság jelentős fellendülést produkált, sok esetben éppen a válság éveit követő felpattanással. Ahogy az Oeceonomus is írja az elemzésében: „Az elmúlt bő 20 év gazdaságtörténetének vizsgálatát 2001-ben érdemes kezdeni. Huszonkét éve, 2001-ben a török gazdaság ugyanis megingott, pénzügyi válság időszakát élte, több bank is csődbe ment, a GDP pedig éves szinten 5,9 százalékkal esett vissza. 2002-től állt stabil növekedési pályára a török gazdaság, 2002-2007 között átlagosan 7,2 százalékkal bővült a GDP. A 2008-as globális pénzügyi és gazdasági válság hatására 2008-ban stagnált (0,7 százalékos növekedés), 2009-ben visszaesett a török GDP (-4,8 százalék), azonban ezt követően nagyon gyorsan talpra állt, és 2010-2015 között 7,3 százalékkal bővült a gazdaság átlagosan.”
2018 óta beszélhetünk a líra rohamos gyengüléséről a dollárral szemben, aminek okai között találunk külső és belső tényezőket is. Ahogy az Oeconomus is írja: „külső és belső tényezők hatására, mely tovább gyűrűzött a gazdaság egyes szegmenseibe, nehézségeket okozva a vállalati, lakossági és állami szektornak egyaránt. Míg 2018 elején 4 líra körül járt az árfolyam, jelenleg közelíti a 19 lírát. A líra jelentős gyengülése (értékvesztése) miatt ún. dollarizáció is elindult az országban, mely azt jelenti, hogy egyre inkább a dollárt használják az országban a líra helyett.”
A líra árfolyamának alakulását 2002-2003-tól érdemes megvizsgálni, hiszen ekkor került hatalomra Erdoğan és pártja, ami vízválasztót jelent a török gazdaságban, valamint ekkortól jelentős külföldi működőtőke (FDI) áramlott be a gazdaságba. Az Oeconomus elemzése szerint „nőtt az országban a hitelezés, ezzel együtt pedig az eladósodottság is vállalati és lakossági szinten egyaránt."
„E szektor kiemelt helyzete mögött több ok húzódott meg: egyrészt könnyen és gyorsan lehet belőle profithoz jutni, másrészt a GDP-t és a foglalkoztatást is jelentősen lehet vele pörgetni, így állami ösztönzést is kapott a szektor (például autópályák, hidak, repterek építése). Ezt segítette elő a líra kedvező árfolyama is, mely a külföldi deviza bősége, vagyis a tőkebeáramlás miatt sokáig erős tudott maradni, így olcsóbb volt finanszírozni a fogyasztási és az ipar számára szükséges importot egyaránt, gyors gazdasági növekedést biztosítva.” Ám ez nem volt mindig így, hiszen „2015 után fokozatosan lassabb növekedésre kapcsolt a török gazdaság, egyre inkább kitűnt a magas külső tartozás és importfüggőség, illetve a világgazdaságban is egyre kevesebb pénz maradt. 2016-2019 között átlagosan 3,7 százalékra lassult a gazdasági növekedés Törökországban.”
A koronavírus-járvány és annak hatásai elérték a török gazdaságot is 2020-ban, és habár a második negyedévben bezuhant a gazdaság, ezt gyors kilábalás tudta követni, és 2019-hez képest 1,9 százalékkal nőtt a gazdaságuk 2020-ban. Ennek okai részletezi az Oeconomus elemzése is: „A kilábalást elősegítette az országban a gyors monetáris lazítás (kamatcsökkentések, állampapír-vásárlások) és hitelnyújtás az állami tulajdonú bankok által. Az állami tulajdonú bankok jelenleg a teljes bankrendszer eszközeinek 45 százalékát teszik ki. További egyéb lépésekkel együtt (szabályozói változások, állami hitelgaranciák stb.) a járvány gazdasági hatásait tompító intézkedések a GDP 10 százalékát tették ki, miközben a közvetlen fiskális támogatások alacsony szinten maradtak (GDP 2 százaléka). Mindezek hatására a belső kereslet hamar helyreállt a korlátozások feloldását követően, melyet a fogyasztás és a beruházások fellendülése vezetett. 2020 harmadik negyedévében a GDP már a járvány előtti szintek felett járt Törökországban.”
2021-ben folytatódott a pandémiát követő gazdasági helyreállítás, amelynek az lett az eredménye, hogy az országban a GDP 11,4 százalékkal nőtt éves átlagban Viszont a 2022-ben kirobbant orosz-ukrán háború hatásait Törökország is megérezte, de még így is nőtt a GDP 5,6 százalékkal 2021-ről 2022-re. Ahogy az Oeconomus is írja: „2022-re lassult a növekedés üteme, illetve az orosz–ukrán háború miatti globális feszültségek, bizonytalanságok, negatív gazdasági hatások is rányomták a bélyeget az aktivitásra, de ezzel együtt is 5,6 százalékkal nőtt a GDP 2021-ről 2022-re. A tavalyi év második felében kezdett fékezni a török gazdaság a belföldi és külföldi kereslet lassulásával párhuzamosan. Ennek oka részben az ország fő külkereskedelmi partnereinél tapasztalt vásárlási korrekció, mely az orosz–ukrán háború következménye. Ez pedig negatívan hatott az ország exportjára.”
A török inflációval egészen 2018 elejéig nemigen voltak olyan óriási problémák, hiszen 10 százalék alatt mozgott. Viszont innentől kezdve, ahogy gyengült a líra, úgy gyorsult az áremelkedés üteme is egészen 25 százalékig, igaz, a jegybanki beavatkozásnak köszönhetően nemsokára visszatért 10 százalék környékére. 2020 végétől ismét egy lassabb emelkedés indult, ami 2021 végétől dinamikus emelkedésbe csapott át. Az Oeconomus szerint: „Egyéb külső tényezők mellett jelentősen hozzájárult az infláció gyorsulásához a jegybanki kamatcsökkentés nyomán kialakult árfolyamgyengülés. Megfigyelők szerint 2022 októberében érhetett csúcsára a török infláció 85,5 százalékon.”
Az infláció, igaz, 2023 márciusában 50,51 százalékig lassult, de az élelmiszerek vonatkozásában az emelkedés közel 70 százalékos volt. Az Oeconomus szerint: „Az árak drasztikus megugrása visszaveti a lakosság keresetének értékét, fogyasztási lehetőségeit és ezáltal az életszínvonalukat. A Török Szakszervezetek Szövetségének (Türk-İş) adatai szerint Törökországban a szegénységi küszöb tavaly decemberben 26 481 lírára emelkedett, ami majdnem ötszöröse volt az akkori minimálbérnek (5500 líra). 2021 decemberében ez az összeg még 13 348 líra volt.”
A török gazdaság helyzetét nehezíti, hogy sebezhető, kitett a külső sokkoknak.
Az Oeconomus elemzése ki is tér arra, hogy „Törökország jelentősen kitett a külső sokkoknak, a magas külső finanszírozási szükséglet továbbra is nagyfokú sebezhetőséget jelent az ország számára. A globális befektetői hangulat és pénzügyi feltételek alakulása mind hatást gyakorolhat az ország gazdaságára, külső és belső egyensúlyi helyzetére, elsősorban a líra dollárral szembeni árfolyamának változásán keresztül. Törökország külkereskedelmi mérlege az elmúlt években folyamatosan deficitet mutatott, 2022-ben 109,5 milliárd dollárra nőtt, mely mögött egyebek mellett a török gazdaság jelentős importfüggősége, a török líra árfolyamának gyengülése, illetve az energiaimport költségeinek drasztikus emelkedése húzódik meg. Továbbá az ország devizatartalékai az utóbbi években nem érték el a rövid lejáratú külső adósságállomány szintjét, mely szintén kockázati tényező.”
A török–magyar kapcsolatok
Törökország hazánk számára elengedhetetlen gazdasági partner. Elég, ha arra utalunk, hogy Magyarország számára Törökország a 19. legfontosabb exportcélországa volt, melynek keretében 730 milliárd forint értékű export áramlott Törökországba. Fordítva pedig: Magyarország a 39. legfontosabb exportországa volt a török termékeknek.
Jobban megnézve a kereskedelmi kapcsolatokat elmondhatjuk, hogy pozitív a külkereskedelmi mérlegünk, valamint 2003 óta egyre többet exportálunk az ázsiai országba, mint amennyit importálunk onnan. Ide tartozik, hogy a magyar kormány szerint
A két ország kapcsolatának fontosságát pedig aláhúzza, hogy közvetlentőke-befektetés tekintetében 2020-at nézve 106,1 millió euró érkezett hazánkba, ami az azt megelőző évhez viszonyítva 64 százalékos növekedés.
Borítókép: 123rf