Az elmúlt mintegy fél évszázad neoliberális gazdaságpolitikája látványos globális növekedéshez vezetett, ezzel együtt az egyenlőtlenségek rég nem látott, széles körű elterjedését is magával hozta.
Kerekes György, a Makronóm Intézet alapítójának írása.
Kétségtelen, hogy maga a gazdasági növekedés nagyon gyakran használt fogalom: a hétköznapi olvasóknak készülő újságcikkekben legtöbbször egyszerűen a GDP-növekedés szinonimájaként használják. Ma már azonban elterjedt a fenntartható (sustainable development), az inkluzív (inclusive growth) és a rugalmas növekedés (resilient growth) kifejezés i, vagy akár a nem-növekedés tézise is.
A világgazdaságban ugyanakkor jelenleg nagy bizonytalanság uralkodik,
A World Economic Forum (WEF) május 2–3-án tartotta Global Growth Summit elnevezésű (Növekedési csúcstalálkozónak fordítható) nemzetközi konferenciáját, amelyen pontosan ezt a problémakört járták körül, különösen az úgynevezett rugalmas vagy reziliens növekedés kérdésére fókuszálva.
Az ILO (az ENSZ munkaügyi szervezete) főigazgatója, Gilbert Huongbo azzal kezdte, hogy az elmúlt 40 év dominánsan neoliberális gazdaságpolitikája látványos eredményeket ért el, de magas költségek mellett, miközben az egyenlőtlenségek növekedtek és a klímaváltozás is látványosan felgyorsult. Ahogy fogalmazott:
A találkozó másik fontos gondolati vonulata a növekedési koncepciók kontextusfüggősége volt. Így például
A gazdasági növekedés ára nemcsak az elszabadulni látszó klímaváltozás volt, hanem a munkaerő megújításának a nehézsége is. Ezt jelzi, hogy a konferencián az Egyesült Arab Emírségek és Egyiptom miniszterei is kiemelték, hogy
A konferencián részt vett még a szaúdi gazdasági miniszter, Faiszal Alibrahim és Laura D’Andrea Tyson, a Berkeley Egyetem professzorai is, akik egyetértettek abban, hogy inkluzív növekedést kívánnak látni a saját hazájukban és a világban, ami a gazdasági lehetőségek és a szociális felelősségvállalás és, a társadalmi fejlődés metszete.
Borítókép: 123rf
Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter szerint a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér utasforgalma 2024-ben várhatóan eléri a 18 millió főt, ami Európában a leggyorsabb növekedésnek számít a szektorban.
A Társasjátékok Ünnepe után hetekkel még mindig a társasjáték a téma, ezúttal azonban gazdasági szempontból néztünk utána, hogy merre tart jelenleg a piac.
A vendégek száma 15,1, a vendégéjszakáké 8,5 százalékkal növekedett éves alapon októberben. Az ágazatot a külföldi turisták húzták, de nőtt a belföldi forgalom is. Ezek az adatok a jövőre vonatkozóan is bizakodásra adnak okot.
„A kormány célja világos, a gazdasági semlegességnek köszönhetően jövőre 3 és 6 % között lesz a gazdasági növekedés Magyarországon” – tette hozzá Bánki Erik.
Molnár Dániel, a Makronóm Intézet senior makrogazdasági elemzője szerint a kulcskérdés leginkább az lesz, hogy mennyire mernek majd a vállalatok bért emelni, vagy inkább óvatosabbak lesznek-e az év eleji bértárgyalások során. Ez a gazdasági kilátásoktól függ. A legtöbb vállalat rendszerint a március–áprilisi időszakban emeli a béreket. Ha akkor a kilátások pozitívak lesznek, akkor a nemzetgazdasági bérnövekedés is ismét közelítheti a két számjegyű szinteket.
Az ukránok dollármilliárdokat költöttek valamire, ami nem fegyver – elsősorban Németország örülhet.
Minden nap délután kettőkor és ötkor nyitják meg a vásárlási lehetőséget.
Az EB Magyarországi Képviselete azt írta, az uniós bíróság ítéletének tartalmával a magyar sajtóban és közéletben számos félreértés és tévhit terjedt el.
