Miközben a kínai viszonyról szóló vita egy pillanatra sem szünetel, egyre több olyan vállalat is hallatni kezdi a hangját, amely nem csak elméleti síkon szembesülne egy drasztikus függetlenedési politika következményeivel. A napokban Ola Källenius, a Mercedes-Benz vezérigazgatója is megszólalt, véleményével pedig markánsan a Kínával folytatott együttműködés mellett tette le a voksát. Mint mondta, tisztában van vele, hogy az ügy alapvetően a Washinton és Peking közötti politikai különbségekről és feszültségről szól, ám határozottan rámutatott: a koronavírus-járvány alatt a világ már egyszer megtapasztalhatta, milyen, amikor teljes ellátási láncok omlanak össze, ezt a helyzetet pedig akarattal újra előidézni gazdasági katasztrófát jelentene. „A Kínával kialakított kapcsolatok megszakítása a teljes német autóipar számára elképzelhetetlen szituációt teremtene. Kivitelezhetetlen illúzió csupán" – fogalmazott Källenius.
A vezérigazgató nagyon is tisztában van szavai súlyával, az pedig, hogy megszólalt, jól jelzi a Scholz-kormány szokásos határozatlanságát. Kína zsinórban a hetedik éve volt Németország legfontosabb kereskedelmi partnere, az egyre mélyülő gazdasági kapcsolatok pedig sok vitát szülnek az egyébként is irányítási problémákkal küszködő többpárti koalíciós kormányban.
A német autóipar megmentése azonban nem képezheti semmilyen alku tárgyát, ezt Berlin éppen márciusban bizonyította be, amikor szokatlan és kőkemény megoldással az utolsó pillanatban akasztott meg egy jogalkotási folymatot az EU-n belül, és addig nem volt hajlandó lezárni azt, ameddig az Európai Bizottság bele nem fogalmazta a tervezetbe az általa követelt kitételeket.
Az autóipar olyan játék, amit huszonheten játszanak éveken keresztül, és mindig a németek nyernek.
Hasonlóképpen vélekedik Ola Källenius is. A Mercedes legnagyobb globális piaca Kínában van, 37 százalékos részesedéssel. Ez a szám a német és európai piac tekintetében 31 százalék, az Egyesült Államokban pedig mindössze 15 százalék. Érthető, ha a vezérigazgató idegesen reagál az amerikai politikai–ideológiai indíttatású „leszerelési” lobbira, és felemeli szavát egy újabb gazdasági katasztrófával fenyegető ötlet ellen. Mint fogalmazott: a világgazdaság főszereplői – az USA, Európa és Kína – olyan szorosan összefonódtak, hogy egy elszakadási kísérlet valamennyi félnek csak károkat okozna. „A klímavédelem mindenki számára ugyanolyan fontos. Ez az egész az együttműködésről, nem pedig a konfliktuskeresésről kellene, hogy szóljon” – mondta.