Az USA nyomására folyamatosan ott hever a brüsszeli és európai vezetői asztalokon a Kínától való nagy függetlenedési terv. Az egység azonban ebben az esetben nem fog összejönni – legalábbis nem úgy, ahogyan Joe Biden szeretné, aki egyik kezével a protekcionista gazdasági intézkedések sorát írja alá, a másikkal pedig Ursula von der Leyen Amerika-barát tevékenységét igyekszik irányítani. Az első kavics a fogaskerekek között Macron elnök volt, aki kínai látogatása után a leghatározottabban kiállt egy szuverén, gazdaságilag, külpolitikailag és katonailag is autonóm Európai Unió mellett, ugyanakkor óva intett attól, hogy Brüsszel a nagy nekibuzdulásban lerombolja azt a kereskedelmi és ipari kapcsolatot, amelyet Kínával alakított ki.
A nyugati világ az elektromos átállásra készül, 2035 pedig vészesen közel van. Kína dominanciája az elektromos járműgyártásban megkérdőjelezhetetlen: Peking hosszú évtizedek óta készül arra, amibe az Államok és az EU csak mostanában kezdett bele, így gyakorlatilag teljes ipari ellátási láncok vannak a kezében, a kritikus ásványok bányászatától kezdve az elektromosakkumulátor-gyártáson át a kész termékekig, amelyekkel most készül meghódítani a globális piacot.
A kínai BYD egy év alatt 211 százalékkal növelte a legyártott járművek számát. Most az európai piacra akar betörni.
Biden harcias, Kína-ellenes retorikája és Ursula von der Leyen lobbitevékenysége ellenére az EU tagállamai egyelőre meglehetősen távol állnak attól, hogy Kínát kiiktassák az ipari és kereskedelmi folyamatokból az amerikai hegemónia biztosítása érdekében. A napokban egyébként trükkös módon maga Janet Yellen, az USA pénzügyminisztere is úgy nyilatkozott, hogy bár ők szeretnék diktálni a kereskedelmi béke feltételeit, egy Kínával való szakítás teljes katasztrófát okozna nem csak a két ország együttműködésében, de a globális gazdasági piacon is.
Hasonlóképpen fogalmazott a brit külügyminiszter, aki nemzeti érdekekre hivatkozva egyenesen sürgette a kínai kapcsolatok stabilizálását, erős párhuzamot vonva hazája elképzelései és Magyarország pragmatikus-patrióta gazdaságfilozófiája között.
Csupán illúzió
Miközben a kínai viszonyról szóló vita egy pillanatra sem szünetel, egyre több olyan vállalat is hallatni kezdi a hangját, amely nem csak elméleti síkon szembesülne egy drasztikus függetlenedési politika következményeivel. A napokban Ola Källenius, a Mercedes-Benz vezérigazgatója is megszólalt, véleményével pedig markánsan a Kínával folytatott együttműködés mellett tette le a voksát. Mint mondta, tisztában van vele, hogy az ügy alapvetően a Washinton és Peking közötti politikai különbségekről és feszültségről szól, ám határozottan rámutatott: a koronavírus-járvány alatt a világ már egyszer megtapasztalhatta, milyen, amikor teljes ellátási láncok omlanak össze, ezt a helyzetet pedig akarattal újra előidézni gazdasági katasztrófát jelentene. „A Kínával kialakított kapcsolatok megszakítása a teljes német autóipar számára elképzelhetetlen szituációt teremtene. Kivitelezhetetlen illúzió csupán" – fogalmazott Källenius.