Újabb nagyágyú áll ki az EU-Kína kereskedelem biztonságos folytatása mellett. A Mercedes-Benz vezérigazgatója szerint az egész német ipar bukna Peking kiiktatásával.
Az USA nyomására folyamatosan ott hever a brüsszeli és európai vezetői asztalokon a Kínától való nagy függetlenedési terv. Az egység azonban ebben az esetben nem fog összejönni – legalábbis nem úgy, ahogyan Joe Biden szeretné, aki egyik kezével a protekcionista gazdasági intézkedések sorát írja alá, a másikkal pedig Ursula von der Leyen Amerika-barát tevékenységét igyekszik irányítani. Az első kavics a fogaskerekek között Macron elnök volt, aki kínai látogatása után a leghatározottabban kiállt egy szuverén, gazdaságilag, külpolitikailag és katonailag is autonóm Európai Unió mellett, ugyanakkor óva intett attól, hogy Brüsszel a nagy nekibuzdulásban lerombolja azt a kereskedelmi és ipari kapcsolatot, amelyet Kínával alakított ki.
A nyugati világ az elektromos átállásra készül, 2035 pedig vészesen közel van. Kína dominanciája az elektromos járműgyártásban megkérdőjelezhetetlen: Peking hosszú évtizedek óta készül arra, amibe az Államok és az EU csak mostanában kezdett bele, így gyakorlatilag teljes ipari ellátási láncok vannak a kezében, a kritikus ásványok bányászatától kezdve az elektromosakkumulátor-gyártáson át a kész termékekig, amelyekkel most készül meghódítani a globális piacot.
Biden harcias, Kína-ellenes retorikája és Ursula von der Leyen lobbitevékenysége ellenére az EU tagállamai egyelőre meglehetősen távol állnak attól, hogy Kínát kiiktassák az ipari és kereskedelmi folyamatokból az amerikai hegemónia biztosítása érdekében. A napokban egyébként trükkös módon maga Janet Yellen, az USA pénzügyminisztere is úgy nyilatkozott, hogy bár ők szeretnék diktálni a kereskedelmi béke feltételeit, egy Kínával való szakítás teljes katasztrófát okozna nem csak a két ország együttműködésében, de a globális gazdasági piacon is.
Hasonlóképpen fogalmazott a brit külügyminiszter, aki nemzeti érdekekre hivatkozva egyenesen sürgette a kínai kapcsolatok stabilizálását, erős párhuzamot vonva hazája elképzelései és Magyarország pragmatikus-patrióta gazdaságfilozófiája között.
Miközben a kínai viszonyról szóló vita egy pillanatra sem szünetel, egyre több olyan vállalat is hallatni kezdi a hangját, amely nem csak elméleti síkon szembesülne egy drasztikus függetlenedési politika következményeivel. A napokban Ola Källenius, a Mercedes-Benz vezérigazgatója is megszólalt, véleményével pedig markánsan a Kínával folytatott együttműködés mellett tette le a voksát. Mint mondta, tisztában van vele, hogy az ügy alapvetően a Washinton és Peking közötti politikai különbségekről és feszültségről szól, ám határozottan rámutatott: a koronavírus-járvány alatt a világ már egyszer megtapasztalhatta, milyen, amikor teljes ellátási láncok omlanak össze, ezt a helyzetet pedig akarattal újra előidézni gazdasági katasztrófát jelentene. „A Kínával kialakított kapcsolatok megszakítása a teljes német autóipar számára elképzelhetetlen szituációt teremtene. Kivitelezhetetlen illúzió csupán" – fogalmazott Källenius.
A vezérigazgató nagyon is tisztában van szavai súlyával, az pedig, hogy megszólalt, jól jelzi a Scholz-kormány szokásos határozatlanságát. Kína zsinórban a hetedik éve volt Németország legfontosabb kereskedelmi partnere, az egyre mélyülő gazdasági kapcsolatok pedig sok vitát szülnek az egyébként is irányítási problémákkal küszködő többpárti koalíciós kormányban.
A német autóipar megmentése azonban nem képezheti semmilyen alku tárgyát, ezt Berlin éppen márciusban bizonyította be, amikor szokatlan és kőkemény megoldással az utolsó pillanatban akasztott meg egy jogalkotási folymatot az EU-n belül, és addig nem volt hajlandó lezárni azt, ameddig az Európai Bizottság bele nem fogalmazta a tervezetbe az általa követelt kitételeket.
Hasonlóképpen vélekedik Ola Källenius is. A Mercedes legnagyobb globális piaca Kínában van, 37 százalékos részesedéssel. Ez a szám a német és európai piac tekintetében 31 százalék, az Egyesült Államokban pedig mindössze 15 százalék. Érthető, ha a vezérigazgató idegesen reagál az amerikai politikai–ideológiai indíttatású „leszerelési” lobbira, és felemeli szavát egy újabb gazdasági katasztrófával fenyegető ötlet ellen. Mint fogalmazott: a világgazdaság főszereplői – az USA, Európa és Kína – olyan szorosan összefonódtak, hogy egy elszakadási kísérlet valamennyi félnek csak károkat okozna. „A klímavédelem mindenki számára ugyanolyan fontos. Ez az egész az együttműködésről, nem pedig a konfliktuskeresésről kellene, hogy szóljon” – mondta.
Fotó: MTI/EPA/Ronald Wittek
Négy nap múlva életbe lép az uniós migrációs paktum, amely Magyarország jövőjét is érinti. A kérdésben azonban továbbra sem ismert Magyar Péter egyértelmű álláspontja. Miközben a paktum minden magyar embert érinthet, a Tisza Párt elnöke továbbra sem ad konkrét választ a felmerülő kérdésekre.
Nagyon egyszerű a recept.
A valóság máris szembejött a TISZA Párttal.
Az agráriumot egyszerre fenyegeti az aszály, az ukrán gabona és a munkaerőhiány. Hogyan biztosítja a Tisza-kormány az ágazat érdekvédelmét? Mi lesz az Agrárkamarával, a vendégmunkásokkal? Milyen gazdasági és politikai érdekek mozognak a magyar agrárium körül?
A magát függetlennek és objektívnek tartó média kéjesen ünnepel – mármint azok, akik nem kaptak pozíciót a Tisza-kormányban.
Mire számíthatnak a munkavállalók az új kormánytól a tőkével szembeni küzdelemben?
Az Alkotmánybíróságnak így joga és kötelessége fellépni minden olyan jogalkotói döntéssel szemben – akár a parlamenti kétharmados többséggel szemben is –, amely sértené az alkotmányos mérce egységét és tartalmát.
