Sikeresen lépeget a Magnus Aircraft Zrt. Kínában is: leányvállalatot alapított, majd tavaly szeptemberben a kínai típusengedély megszerzését követően nagyberuházásról szóló szerződést kötött a Vuhszi város Huisan kerületi népi kormányával. Május 22-én már az első komoly, 65 millió jüan értékű megrendelésről kaptunk bejelentést.
Amikor legutóbb beszélgettünk a Planet Budapest környezetvédelmi kiállításon Boros Lászlóval, a Magnus Aircraft Zrt. vezérigazgatójával, még nem emlegette távol-keleti terveit. Igaz, azóta jelentőset fordult a világ, az ukrajnai háború még jobban felértékelte Kínát. Persze a cég sem ül a babérjain, amit bizonyít, hogy ikonikus kétszemélyes kisrepülőgépük, a Fusion 212 történelmet írt: átrepülte az Atlanti-óceánt. Belgiumon, Izlandon, Grönlandon, Kanadán keresztül érkezett meg New Yorkba a kis gép. A kompozittestű Fusion 212-es egy póttankot is kapott, ezzel közel 1600-1800 kilométert tudott egyhuzamban megtenni.
A 2011-ben alakult Magnus Aircraft Zrt. 2014-ben kezdte meg a munkát Kecskeméten, majd 2018-ban csábította át őket Pécsre az akkori városvezetés. A kisrepülőgépek gyártásával foglalkozó vállalat Magnus Fusion néven egy olyan hagyományos, robbanómotorral ellátott járművet fejlesztett, ami képes a műrepülésre, azaz teljesíti a plusz négy és mínusz két G terhelhetőségre vonatkozó értékeket.Saját fejlesztésű, szénszálas kompozitanyagának köszönhetően a géptest egyszerre olyan erős és könnyű, hogy mindössze 410 kilogrammos súlyával belefér az ultra light kategóriába, miközben a szakítószilárdsága olyan nagy, hogy a hatszáz kilogrammos light sport, sőt a 750 kilós very light sport gépkategória terhelhetőségi követelményeit is teljesíti.
A gép egyik kétségtelen előnye, hogy klasszikus 95-ös benzinnel üzemel, ezáltal nagyon alacsony az üzemeltetési költsége. Óránként 16-18 litert fogyaszt, amit úgy is mondhatunk, hogy nyolc litert eszik száz kilométeren. Hozzávetőlegesen 45-50 euró/óra költséggel üzemeltethető, amit nem sokan tudnak lekövetni.
Boros László korábban a Makronómnak adott interjújában úgy írta le a gyártást, hogy a magyar piac egyelőre nem olyan jelentős, hogy ezért egy egész gyártóüzemet működtessenek. Gyártói kapacitásuk nagy részét a repülőgépük kompozitelemeinek előállítása teszi ki, amelyeknek a végösszeszerelése már az adott kontinensen valósul meg. Az Európába szánt Fusion repülőgépek teljes mértékben Magyarországon készülnek.
Tavaly szeptemberben már mi is hírt adhattunk arról, hogy a Magnus Aircraftnak négy év kemény munka után sikerült bejutnia az ázsiai ország hatalmas piacára.
„Az engedélyeztetés nagyon nehéz volt, rengeteg papírmunkával, egyeztetéssel és auditálással járt, de végül 2021. december 24-én, reggel 9 órakor, karácsonyfa alá valónak megkaptuk a repülőgépünk típusengedélyét”
– elevenítette fel a vezérigazgató. Akkor elmondta, várják, hogy ténylegesen szabad legyen a légtér, azaz végre magánemberek is vezethessenek repülőt. Mint akkor nyilatkozták, több lépcsőben egy gyártóbázist is fel fognak építeni az ázsiai országban, így helyben tudják majd kiszolgálni ezt a hatalmas piacot. Ez a nagyon komoly piacra való belépés hatalmas lehetőségeket kínál, arról nem is beszélve, hogy Kínában akkortájt még nem voltak versenytársak.
Megalakult a Magnus kínai leányvállalata, a Jiangsu Magnus Aircraft Manufacturing Company, és a tervek szerint a fejlesztés részeként egy 18 ezer négyzetméteres épületkomplexumot terveztek – benne egy bemutatóteremmel, egy kompozit-, egy repülőgép-összeszerelő, egy karbantartó üzemegységgel, valamint az Óbudai Egyetem közreműködésével egy fejlesztési központtal.
Tavaly szeptemberben már nagyberuházásról szóló szerződést kötöttek a hétmilliós Vuhszi város kerületi népi kormányával. A távol-keleti stratégia és az együttműködés részeként a Kínai–Magyar High-Tech Fejlesztési Központ alapító nyilatkozatát is aláírták. Akkoriban úgy nyilatkoztak, hogy a létrehozott egységekben a vegyesvállalat 300 munkahelyet, a magyar kollégáknak vezető szerepet, az Óbudai Egyetem kutatóinak pedig fejlesztési lehetőségeket biztosít majd. Illetve ha beindul a gyártás, a tervek szerint kilenc év alatt több mint 2800 magyar fejlesztésű Fusion és 400 négyüléses repülőgép gördül le a gyártósorról. A szerződést akkor a közreműködő Külgazdasági és Külügyminisztérium az országhatárokon átívelő stratégiai együttműködésnek minősítette, amely megújítja és új szintre emeli a Kína, illetve Magyarország közti technológiai együttműködési kapcsolatokat.
Pár napja, május 22-én a Rizhao Wohe Aviation Service Co., Ltd. és a Magnus Aircraft Zrt ünnepélyes keretek között stratégiai együttműködési megállapodást írt alá a Rizhao High-tech Zone-ban, ahol a Rizhao Wohe Aviation Service Co., Ltd.-t 2003-ban alapították. A főleg repülőgép-értékesítéssel, repülőalkatrészek szállításával és egyéb repülési vállalkozásokkal foglalkozó cég,
a Rizhao Wohe Aviation Service Co., Ltd. ezúttal 50 könnyű sportrepülőgép vételéről szóló szerződést írt alá. A megrendelést a Magnus Aircraft Zrt teljesít, amelynek az értéke 65 millió jüan.
Boros László, a Magnus Aircraft vezérigazgatója megbeszélést folytatott Wang Haizhouval, a High-tech Zone egyik vezetőjével. Jó példaként tekinthetünk a Rizhao High-tech Zone tevékenységére, amelynek tudományos és technológiai innovációs központként feladata, hogy a vállalatoknak jó üzleti környezetet hozzon létre, gondoskodjon és támogassa a zónában működő vállalkozásokat az ugrásszerű fejlődésük elérése érdekében.
Scott Bessent pénzügyminiszter megtette, amit megkövetelt a haza: a két gazdasági gigász 90 napra tűzszünetet kötött a vámháborúban. A tőzsde hálás, a dollár erősödik, Kína pedig megengedett magának egy mosolyfélét.
Érdemi előrelépés történt a kereskedelmi tárgyalások során.
A kínai civilizáció már száz évvel ezelőtt rendelkezett saját modernizációs recepttel, amely a kommunizmussal szemben nem a nyugati mániák másolata volt – s amihez a jövőben visszatérhet.
Az amerikai elnök új és jobb világot ígér a háborús térségben, miután a hétvégén Kínával, Indiával és Pakisztánnal is sikeres tárgyalásokat folytatott.
Aki most Föld legnagyobb szigetén lép, az uralhatja a ritkaföldfémek világát – és ezzel a jövő háborúit is.
Az India–Közel-Kelet–Európa Gazdasági Folyosó (IMEC) kiépülése esetén alapjaiban változtathatja meg a világkereskedelmet, három kontinenst kötne össze, és Amerika lenne a negyedik nevető fél. Bill Cortese republikánus stratégiai elemzőt, Elise Stefanik amerikai képviselő volt főtanácsadóját kérdeztük a megaprojektről.
A vizsgálat alapján beazonosított személy Ruszin-Szendi Romulusz korábbi vezérkari főnök támogatója volt.
Az EU-nak és Oroszországnak nemcsak a földrajzi társbérlete fog átalakulni, hanem a demográfiai is.
