Magyarország az egyik győztese lehet a világgazdasági változásoknak

Az általunk eddig ismert világ gyökeres átalakuláson megy keresztül. Először a 2020-ban berobbant koronavírus világjárvány okozott anomáliákat a nemzetgazdaságokban, majd  a világgazdaság újraindulása miatt kibontakozott alkatrészhiány többek között hátráltatta a magyar gazdasági talpraállást is.

A tavaly februárban kitört orosz-ukrán háború a mindennapi életünket nehezíti: az Oroszország ellen bevezetett szankciók szerte Európában éreztetik negatív gazdasági hatásukat, az energiaválságról, az emelkedő inflációról és kamatokról nem is beszélve. 

Mindezekből érdemes leszűrni a tanulságokat: a járvány miatti lezárások, az alkatrészhiány és az egyre feszültebbé váló geopolitikai helyzet elindította az elmúlt három évben a gazdasági értelemben vett deglobalizáció és regionalizáció folyamatát. Itt érdemes kitérni egy előrejelzésre, amit térkép formájában az 1. ábra szemléltet. Az előrejelzés fő mondanivalója, hogy megnő a geopolitika szerepe a kereskedelmi forgalom újraformálásában és ennek következtében egy évtizeden belül a fő folyosók jelentős változásokon fognak átmenni a világkereskedelemben, ami milliárd dollárban kifejezve is markánsan meg fog mutatkozni.

1. ábra. A világkereskedelem 2031-es előrejelzése: megnő a geopolitika szerepe a kereskedelmi forgalom újraformálásában

A világgazdasági átalakulásról György László, a gazdaságstratégiai feladatokban való szakmai közreműködésért és a Tanítsunk Magyarországért program koordinációjának ellátásáért felelős kormánybiztos mai elemzésében éppen ezen folyamatokat értékelte Facebook oldalán:

„A reshoring vagy más néven onshoring során a gazdasági tevékenység visszatelepül az anyaországba vagy annak közvetlen környezetébe.” – magyarázza posztjában György László. Posztjában kitért arra is, hogy az elmúlt héten mintegy 60 vállalkozóval találkozott.  „A vállalkozók, akikkel találkoztam, arról számoltak be, hogy hatványozottan emelkedett az európai vevőik, valamint újabb és újabb potenciális európai vevők részéről az igény a kapacitásaik iránt. Noha egy új termék gyártására felkészülni árajánlatot adni, átállítani a gépeket, időigényes feladat és hosszú idő az is, míg az első ajánlatkérésből megrendelés lesz, mégis többen nyilatkoztak arról, hogy túl vannak már a szerződéskötésen és az első megrendelésre várnak.”  

Mint írja, a nearshoring esetében a fogyasztáshoz földrajzilag közeli államokba kerül át a termelés, aminek fő előnye, hogy az ellátási láncok lerövidítésével a vállalatok csökkenteni tudják a szállítási költségeket és az ellátási zavarok veszélyét, ráadásul az anyaországbelinél kedvezőbb költségszinten tudnak működni. Értelemszerűen a legnagyobb gazdasági hatalmak alacsonyabb költségszintű közvetlen szomszédai lehetnek ennek a legnagyobb nyertesei, mint például Mexikó vagy az Észtországtól Bulgáriáig, Csehországtól Romániáig terjedő közép-európai régió, benne Magyarországgal (2. ábra). Sőt – írja György László –mivel a magyar gazdaságvédelem a koronavírus alatt beruházásalapú volt és nem segélyalapú és nálunk 30-40 százalékkal több beruházást hajtottak végre a vállalkozások, mint vetélytársainknál, ezért gyorsabban tudnak reagálni a vevői igényekre, sőt maguktól támadják a piacokat.

2. ábra. A Savills Nearshoring-indexet vezető uniós országok 2020-ban. Forrás: Savills alapján Bain & Company

A friendshoringról szólva úgy fogalmazott, hogy a jelenség során a gazdasági tevékenység baráti államokba kerül rivális vagy ellenségessé vált országokból. Ennek a geopolitikai érdekek által ösztönzött folyamatnak a célja lehet a rivális országoktól való függőség csökkentése, a technológia- és tudástranszfer megakadályozása vagy a baráti államokkal a kapcsolatok szorosabbra fonása. Nem véletlen – emelte ki a kormánybiztos – hogy a tavaly megvalósuló német működőtőke beruházások teremtették a legtöbb külföldiek által létesített munkahelyet, és a legtöbb beruházás az elmúlt négy évből kettőben Dél-Koreából, kettőben Kínából érkezett. „Olyan országokról beszélünk, amelyek a csúcstechnológiát képviselik a világban” – írta.

György László utalt egy korábbi bejegyzésére is, amelyben elmondta, hogy egy ausztrál kutatóintézet elemzése szerint Kína a 44 csúcstechnológiai területből 37 esetében már megelőzte az USA-t. „Gazdasági értelemben Magyarországon találkozik a csúcstechnológiát képviselő Nyugat, elsősorban a prémium német autómárkákon (Audi, BMW, Mercedes) keresztül, a zöldátálláshoz (akkumulátorokhoz, szélturbinákhoz, napelemekhez) szükséges nyersanyagokat 35-70 százalékban és ritkaföldfémek kitermelését 95 százalékban kontrolláló Kelettel” – hangsúlyozta.

„Azért alakítottuk át a szak- és felnőttképzési rendszerünket és azért dupláztuk meg az egyetemeink költségvetését, hogy a magyar vállalkozások és innovatív kutatóműhelyek dolgozói bekapcsolódva a folyamatba részesei és nyertesei legyenek a kialakuló szinergiáknak.” – tette hozzá a kormánybiztos.

„Hajrá, magyar vállalkozók! Hajrá, magyar felfedezők!” – zárta végül bejegyzését.

Borítókép: György László hivatalos Facebook oldala