A kínai haderőfejlesztés újabb fokozaton: középpontban a kiber- és az űrhadviselés

A kínai kormány felülvizsgálta a kötelező katonai szolgálatra, azaz az állampolgárok besorozására vonatkozó törvényét, illetve annak rendelkezéseit. A módosított szabályzat kiterjed a kínai katonai toborzási és személyzeti bevetési folyamatok minden aspektusára, beleértve a hazai szükséghelyzeteket, valamint a háborús időszakokat. Ennek a felülvizsgálatnak az eredményeként 

ezzel is bővítve a jelentős tapasztalatot szerzett katonák létszámát. A másik újítás érdekeltté tette az egyetemeket a hadsereg modernizációjában, ugyanis innentől kezdve 

Mindezek az újítások valószínűleg Hszi Csin-ping kínai elnök elképzeléseit szolgálják. Megfigyelők szerint könnyen lehetséges, hogy ezzel készülnek a Tajvan elleni esetleges konfliktusra olyan új területeket a hadsereg figyelmének középpontjába vonva, mint az űr- és kiberhadviselés.

Ezekkel a változtatásokkal intézményi garanciákat kívánnak nyújtani a honvédelem megszilárdításához, valamint az erős fegyveres erők kiépítéséhez.

Besorozhatók a korábban nyugalmazottak is

Kína korábban már többször is felülvizsgálta a törvényt, különösen a hadsereg sorozási rendszerét annak megerősítése érdekében. A katonai szolgálatról szóló jogszabályt legutóbb 2021-ben vizsgálták felül, amikor is döntöttek az újoncok korhatárának módosításáról: egyetemi végzettségűek esetén 24, posztgraduális képzésben résztvevőknél 26 évre emelték a korhatárt a korábbi 22-ről. Kína 2 milliós katonai állományának nagyjából a 35 százaléka – azaz mintegy 700 ezer fő – sorköteles, akik így 2 évig szolgálnak. 

Az államtanács a kínai hadsereg legfőbb döntéshozó szervével, a Központi Katonai Tanáccsal egyetemben jóváhagyta a felülvizsgált katonai szolgálatról szóló törvényen alapuló sorozási szabályokat is. A toborzás során a korábban nyugalmazott katonák elsőbbséget élveznek. Ezzel olyan katonai besorozási rendszer szerepel a kínai prioritások között, amely békeidőben és vészhelyzetben is képes gyorsan és zökkenőmentesen reagálni.

Az, hogy a korábban nyugalmazott katonákat újra besorozzák, lehetővé teszi, hogy a régi egységeikhez visszatérve ismét ellássák korábbi feladataikat. Amellett, hogy a nyugalmazott katonák újból csatlakozhassanak a hadsereghez, két érv szól: egyrészt ezzel növelik a tapasztalt személyzet arányát, másrészt rövid távon megoldást jelentenek az aktív szolgálatot teljesítő katonák hiányára. A hiány annak is köszönhető, hogy Kínának fokozatosan fogy és öregszik a népessége: tavaly 1961 után először csökkent az ország népessége az előző évhez mérten.

Egy másik rendelkezés vészhelyzet idején megkönnyíti a katonaság számára a besorozást. Mindez pedig lehetővé teszi a kormánynak, hogy a szükséges személyzet típusától függően módosítsa a sorozás feltételeit, illetve annak módját. Ez egyúttal arra is alkalmas, hogy az ellátó szállítási hadtest prioritásként kezelje a katonai erők szállítását a gyors reagálás érdekében.

Az egyetemek bevonása

A frissen felülvizsgált törvény megengedi az egyetemeknek, hogy kezeljék a hallgatók sorozását, ezzel bekapcsolva az intézményeket ebbe a folyamatba. Az egyetemek akár az intézmény helyszínén sorozhatják be a diákokat.

Kína az űrben és a kiberhadviselésben releváns készségekkel felvértezett embereket toboroz, mivel Hszi ezeken a területeken szeretne nagyobb kínai dominanciát. A legkiválóbb egyetemekről érkező újoncok elsőbbséget élveznek, hogy segítsék a Kínai Népi Felszabadító Hadsereget (PLA) egy professzionális erő kiépítésében.

Az egyetemek bevonásának érthető okai vannak. Egyrészt Hszi Csin-ping egy erős kínai hadsereget szeretne építeni, ehhez azonban képzett katonák kellenek. De nem elegendő a képzett utánpótlás hiszen professzionális hadseregre van szükség. Másrészt így a törvény be tudja vonni a csúcstechnológiákban, többek között mesterséges intelligenciában és a robotikában képzett természettudományos, valamint mérnökhallgatókat. Az űrműholdakat, kibertámadásokat és drónokat használó modern hadviselés Kína számára is reális veszélyt jelent. A kínai hadsereg ennek megfelelően a „hírszerzési hadviselés” kutatására is fókuszál, amely magában foglalja a mesterséges intelligenciát és több egyéb csúcstechnológiát.

A változások háttere – Tajvan

Hszi Csin-ping óta a PLA jelentős átalakításokon és modernizáción ment keresztül: ez felgyorsította a kínai terjeszkedést a régióban, valamint jól ismert, hogy régóta megvan a törekvés Tajvan elcsatolására. Az amerikai hírszerzés szerint pedig a kínai elnök utasította a PLA-t, hogy 2027-ig legyen képes egy teljes körű kínai invázióra, igaz, ez semmilyen más konkrétumot nem tartalmazott.

A változtatások hátterében minden bizonnyal a Tajvannal kapcsolatos kínai álláspont is közrejátszik, Hszi Csin-ping ugyanis korábban sem titkolta, hogy Tajvant Kínához szeretné csatolni, ezért pedig, ha kell, a katonai erő alkalmazásától sem riad vissza. Egy a térségben kezdődő konfliktus igénybe venné az ország teljes tengeri, légi és szárazföldi haderejét, ez pedig megkövetelné Kínától, hogy mozgósítsa a már nyugalmazott, valamint az aktív szolgálatot teljesítő katonáit is. Sőt, különösen értékesek az olyan egységek, amelyek jelentős tapasztalatot szereztek – mivel képesek fegyvereket, szonárokat kezelni a hadihajókon –, valamint a vadászpilóták, hiszen az újabb, magasan képzett emberek kiképzése időbe telik.

A haderőfejlesztés, illetve a hadsereg modernizációja Kínában nem új keletű, hiszen már az elmúlt években is igyekezett kiépíteni a katonai képességeit, különösen a szárazföldön és a tengeren: kibővítette támadóhajóinak számát, tengeralattjárókból és bombázókból álló flottáját, valamint tavaly júniusban elindította harmadik repülőgép-hordozóját (Fujian). Az új berendezések üzemeltetéséhez viszont az eddiginél képzettebb személyzetre van szükség, így akár ez is indokolhatta a módosításokat.

Borítókép: 123rf