Emelkedett a külföldi vendégek száma: idén január–márciusban a külföldiek 15 százalékkal több vendégéjszakát töltöttek el hazánkban, a növekedés pedig érdemben magasabb volt, mint a belföldi vendégszám csökkenése.
Elemző: Molnár Dániel, a Makronóm Intézet makrogazdasági elemzője
A KSH friss adatai szerint márciusban a kereskedelmi szálláshelyeken (szállodákban, panziókban, kempingekben, üdülőháztelepeken, közösségi szálláshelyeken) 667 ezer vendég 1,7 millió vendégéjszakát töltött el. A vendégek száma 5,8, a vendégéjszakáké 9 százalékkal volt kevesebb az egy évvel korábbinál. A belföldi vendégek által eltöltött éjszakák száma 17 százalékkal visszaesett, a külföldi vendégek által eltöltött éjszakáké viszont 1,2 százalékkal emelkedett.
2023. január–márciusban a belföldi vendégek 9,6 százalékkal kevesebb, a külföldiek 15 százalékkal több vendégéjszakát töltöttek el, mint az előző év azonos időszakában.
Igaz, a 2022-es részletes adatokkal összevetve már árnyaltabb a kép: a belföldi vendégek száma 11, a vendégéjszakáké 17 százalékkal csökkent az előző év azonos hónapjához képest 2023 márciusában. A vendégek száma 367 ezer, az eltöltött vendégéjszakáké 825 ezer volt. Utóbbiak 78 százalékát szállodákban töltötték, ahol a vendégéjszakák száma 13 százalékkal alacsonyabb volt az egy évvel korábbinál. A forgalom a panziókban 27, a közösségi szálláshelyeken 29 százalékkal csökkent a 2022. márciusi adatokhoz viszonyítva. A két legnépszerűbb turisztikai régióban, a Budapest–Közép-Duna-vidéken és a Balatonon a belföldivendég-éjszakák 25, illetve 18 százalékát regisztrálták.
A külföldi vendégek száma 1,4, a vendégéjszakáké 1,2 százalékkal emelkedett az előző év azonos hónapjához képest.
A legnépszerűbb turisztikai régió a Budapest–Közép-Duna-vidék volt, ahol a külföldivendég-éjszakák 68 százalékát regisztrálták.
Molnár Dániel, a Makronóm Intézet makrogazdasági elemzője szerint összességében kedvezőtlen képet mutat a kereskedelmi szálláshelyek márciusi forgalma. A vendégek száma egy év alatt 5,8, míg a vendégéjszakáké 9 százalékkal esett vissza, vagyis nemcsak, hogy kevesebben keresték fel a szálláshelyeket, de a vendégek egy-egy utazás során kevesebb időt is töltöttek ott el.
Az elemző kiemeli azonban, ahogyan láttuk is, hogy eltérő képet mutat a belföldi és a külföldi vendégforgalom alakulása. Előbbi esetében jelentős, 17,4 százalékos csökkenést mutatnak a vendégéjszakákra vonatkozó adatok, amely az árak gyors emelkedésével és így a jövedelmi helyzet romlásával függ össze, miközben a márciusi időjárás kedvezőbb volt, mint az elmúlt 3 évben.
A külföldi vendégek esetében ezzel szemben kismértékű, 1,4 százalékos növekedést mutatott a vendégszám és 1,2 százalékosat a vendégéjszakaszám. Vagyis a rövidebb tartózkodási idő a belföldi vendégek esetében jelent csak meg. A külföldi vendégforgalom esetében a növekedést a koronavírus-járvány utáni helyreállás hajthatja, ellenben az elmúlt hónapok forinterősödése már
nem támogatja a bővülést.
Az elemző szerint a belföldi forgalomban akkor következhet be változás, ha az infláció üteme érdemben mérséklődik, és így a lakosság rendelkezésre álló jövedelme ismét emelkedni tud reál értelemben.
1. ábra
Forrás: KSH, 2023.05.04.
Néhány érdekes adat a friss KSH turisztikai mutatók közül
– Széchenyi Pihenőkártyával a kereskedelmi szálláshelyeken 6,6 százalékkal többet, 2,2 milliárd forintot fizettek a kártyatulajdonosok.
– Az összes eltöltött vendégéjszaka 50-50 százalékban oszlott meg a belföldi és a külföldi vendégek között.
– 2023. január–márciusban az előző év azonos időszakához képest (ahogyan fent is jeleztük) a belföldi vendégek 9,6 százalékkal kevesebb, a külföldiek 15 százalékkal több (2,3, illetve 2,2 millió) vendégéjszakát töltöttek el a kereskedelmi szálláshelyeken.
– A kereskedelmi szálláshelyek összes bruttó árbevétele folyó áron 41 százalékkal nőtt, és 97 milliárd forintot tett ki.
A 2023-as év első negyedévében 3613 új lakás épült, 20 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban. A kiadott építési engedélyek és egyszerű bejelentések alapján építendő lakások száma 4989 volt, 38 százalékkal kevesebb, mint 2022 azonos időszakában.
Budapesten – a várakozásoknak megfelelően – az egy évvel korábbinál 42 százalékkal kevesebb, összesen 1404 lakást vettek használatba. A megyei jogú városokban 0,6, a többi városban 4,2 százalékkal kevesebb lakás épült.
A községekben viszont érdemi növekedés volt, a tavalyinál 29 százalékkal több, 721 lakást vettek használatba.
A természetes személyek által épített lakások száma 7 százalékkal magasabb, a vállalkozóké 29 százalékkal alacsonyabb volt, mint egy évvel korábban. Ennek megfelelően a vállalkozások részesedése a lakásépítésből 73-ról 65 százalékra csökkent. Az új lakóépületekben használatba vett lakások 44 százaléka családi házban, 46 százaléka többlakásos épületben, további 7 százaléka lakóparkban található. A használatba vett lakások átlagos alapterülete 14 négyzetméterrel 95 négyzetméterre növekedett 2022 I. negyedévéhez képest. Az értékesítési céllal épített lakások aránya 63, a saját használatra építetteké 34, a bérbeadásra épülteké pedig 2,3 százalék volt.
Bár a budapesti agglomerációban kissé nőtt (5,2 százalékkal) a felépült lakások száma, ez nem ellensúlyozta a fővárosi csökkenést, így Közép-Magyarország nagyrégióban közel harmadával kevesebb lakás épült, mint egy évvel korábban. Számát és dinamikáját tekintve is jelentős lakásépítés zajlott a Dunántúl középső és nyugati területein, valamit Észak-Alföldön.
Országos szinten az építendő lakások száma 4989 volt. A községekben és a kisebb városokban felére esett vissza az engedélyek és a bejelentések száma. A megyei jogú városokban 27, a fővárosban 16 százalékos volt a csökkenés. Az építtetők az esetek 49 százalékában éltek az egyszerű bejelentés lehetőségével. A múlt év azonos időszakához képest a kiadott új építési
engedélyek alapján 45 százalékkal kevesebb, összesen 2094 lakóépület, és 17 százalékkal kevesebb, 956 nem lakóépület építését tervezik az országban.
Molnár Dániel értékelése szerint 2019 óta a legkevesebb, mindösszesen 3,6 ezer új lakás épült az első negyedévben. Általában az első negyedévben időarányosan kevesebb lakás épül, azonban ezzel együtt is, az elmúlt évek tendenciáit kivetítve, a tavalyi 20,5 ezer lakás után 17 ezer épülhet fel idén. Ugyanakkor az ágazat kilátásai kedvezőtlenek. A magas anyagköltségek, valamint hitelkamatok visszavetik a lakásépítési kedvet, ez látható abban is, hogy a tavalyi első negyedéves 8 ezer után, idén kevesebb mint 5 ezer új lakásépítési engedélyt adtak ki.
A visszaesés minden településtípust érintett, még a fővárosban is 16,1 százalékkal csökkent az építendő lakások száma. A lakásépítési kedv visszaesése azért is jelent problémát, mert az állami és a vállalati beruházások csökkenése miatt felszabaduló építőipari kapacitás így nem tud átáramolni a lakásépítésekhez. A lakásépítések száma akkor emelkedhet ismét, ha csökkennek a hitelkamatok, valamint az építőipari alapanyagok is megfelelő mennyiségben és elfogadható áron rendelkezésre állnak majd. A lakásépítések számának növelése fontos a lakásállomány megújítása és így az életkörülmények javítása miatt is, de a megfizethető árú lakások a családpolitikai célok eléréséhez is elengedhetetlenek. Emiatt pedig szükség lehet további kormányzati intézkedésekre, hogy a lakásépítésszám elérje legalább azt az évi 30-35 ezres számot, amelyet a korábbi években az ágazat még ki tudott termelni.
2. ábra
Forrás: KSH, 2023.05.04.
Címlapfotó:123rf.com
„Azzal, hogy a miniszterelnök nem a valós számokat mondja, saját magán kívül már nem a Fideszt, hanem az országot járatja le” – hangsúlyozza Szalai Piroska.
Ahogyan várható volt, áprilisban enyhe emelkedésbe kezdtek a fogyasztói árak, azaz az infláció. Nem csoda, hogy a drágulást fékező, Fidesz kormány által bevezetett intézkedéseket a Tisza-kormány is továbbviszi.
135 vállalkozás szűnt meg az elmúlt egy évben.
Elemzők szerint a Tisza által tervezett az intézkedéscsomag évente akár 800 és 1000 milliárd forint közötti bevételkiesést is okozhat.
Az Eurostat szerint 2016 óta mindössze 2 olyan évünk volt, amikor a magyar reálkereset növekedése nem volt benne a legjobb öt tagállam között.
Óriásit nőttek februárban a reálbérek és az inflációt is sikerült visszaszorítani. Szalai Piroska rámutatott: ez a startvonal, az új kormánynak ehhez képest kell javulást elérnie, hiszen azt ígérték, ha lesz változás, jobb lesz.
Zelenszkij üzent az oroszoknak, megnevezte az eszkaláció előfeltételét is.
