Már újra nem szégyen Szaúd-Arábiából óriási mennyiségű arab befektetői dollárokat elfogadni. Örök igazság: a pénznek nincs szaga. A szaúdiak ugyanis nagy pénzekkel táplálnák a technológiai startupokat és a kockázati tőkét.
A nagy pálfordulásra Miaimiban került sor, ahol a szaúdi szuverén vagyonalap egy olyan konferenciát szervezett, ami négy és fél évvel ezelőtt még elképzelhetetlen lett volna.
A CIA 2018 októberében azt a megállapítást tette, hogy Mohammed bin Szalmán bin Abdulaziz al-Szaúd herceg rendelte el Dzsamal Hasogdzsi újságíró meggyilkolását.
Addig Szaúd-Arábia a Szilícium-völgy komoly pénzügyi támogatója volt, de a gyilkosság miatt néhány amerikai befektető Szalmán herceg ellen emelte fel a szavát.
Még abban a hónapban komoly nevek mondták le részvételüket a Davos in the Desertben (Davos a sivatagban), egy óriási rijádi rendezvényen, amelyet a Future Investment Initiative Institute (Jövő Befektetési Kezdeményezés Intézete) rendezett. Az intézet kötődik a Public Investment Fundhoz, Szaúd-Arábia szuverén vagyonalapjához, a miami konferencia szponzorához.
Öt évvel később azonban a Future Investment Initiative Institute már befektetőket, vezérigazgatókat és volt kormánytisztviselőket látott vendégül a szaúd-arábiai és az egyesült államokbeli rendezvényeken.
Néhány nappal a miami rendezvény után Szaúd-Arábia közzétette több tucat kockázatitőkebe-fektető cég, kivásárlási alap, ingatlanbefektető és startup nevét, amelyeket az Egyesült Államokban és nemzetközi szinten finanszíroz. Az állami befektetési alap kockázati ága, a Sanabil évente 2 milliárd dollárt fektet be.
Persze vannak a Szilícium-völgyben olyanok is, akik mindezt kiábrándítónak tartják, de inkább nem bírálják a kollégákat. Az ilyen hektikus időkben az amerikai kockázatitőke-befektetők sem törődnek annyira a látszattal. Amikor kevesebb pénz áll rendelkezésre, amikor szűkülnek a tőkepiacok és amikor a kamatemelések nyomán nagyon megdrágulnak a források, akkor „az orruk elé kell venni az illatos keszkenőt”. Így tett Biden is, aki nem merte kenyértörésre vinni a dolgot Szalmán herceggel. Ahogy Kína technológiai versenytársként egyre erősebbé válik, a „technológia terén sürgősen lépni kell” érzése is erősödik.
A Vox volt annyira gonosz, megkereste azt a 60 kockázatitőke- és kivásárlással foglalkozó céget és 19 startupot, amelyekbe a Sanabil elmondása szerint befektetett, hogy megkérdezze: „Hogyan illeszkedik ez a befektetés az ön vállalatának vagy cégének értékeihez?” Nem meglepő, hogy egyikük sem kívánt nyilatkozni.
Az lehetett az ember érzése 2018 előtt, hogy a Szilícium-völgyben mindenki szaúdi pénzeket vett igénybe. Bár a királyságot autokráciának tartották, a Szilícium-völgy izgatottan várta a fiatal trónörököst, aki érdekesreformok vízióját kínálta. 2016 júniusában és 2018 áprilisában lelkesen fogadták a nyugati parton. Találkozott Jeff Bezosszal, Bill Gatesszel és Mark Zuckerberggel, látogatást tett az Apple és a Google főhadiszállásán.
E két év alatt Szalmán herceg legalább 11 milliárd dollárt (a mai árfolyamon számítva 3750 milliárd forintot) fektetett amerikai startupokba, és ezzel az iparág legnagyobb egyedi befektetője lett. Az Uber 2016-ban 3,5 milliárdot kapott a szaúd-arábiai állami befektetési alaptól. A Lucid elektromos autókat gyártó vállalat 1 milliárdot, a Magic Leap, a VR-headseteket előállító cég pedig 461 millió dollárt kapott az alapon keresztül. Többtucatnyi egyéb vállalat kapott hatalmas összegeket a SoftBank Vision Fundon keresztül, amelyet mintegy 45 milliárd dollárral finanszírozott a szaúdi állami befektetési alap.
Ez idő tájt jelentette be Szalmán herceg a Neom nevű, futurisztikus szaúdi sivatagi hiperváros építését.
Az 500 milliárd dolláros állami beruházás számos lehetőséget kínál a legmodernebb technológiák alkalmazására. Persze jó pár amerikai techcég vezetője csatlakozott is a Neom igazgatótanácsához.
A Hasogdzsi-gyilkosság utáni hónapban a Szilícium-völgy nagy része nyilvánosan elhatárolódott a hercegtől, kiléptek az igazgatótanácsból, és ahogy említettük, 2018 októberében többen nem mentek el a rijádi Davos in the Desert konferenciára. Bár idővel a befolyásos üzletemberek kezdtek óvatosan visszaszivárogni.
A PitchBook adatai szerint 2019 óta szaúdi befektetők 7,4 milliárd dollár értékben vettek részt amerikai üzletekben.
Bár Biden a kampányában azt ígérte, hogy Szalmán herceget páriává teszi, de hát az olaj körüli huzavona (mint olyan sokszor) felülírta ezt. És ha már Biden elnök nem tud elszakadni Szaúd-Arábiából, akkor a Szilícium-völgy miért tenné? A kongresszus, bár kritizálta a szaúdi emberi jogokat, nagyrészt továbbra is jóváhagyta a katonai technológiák és fegyverek jelentős értékesítését a közel-keleti ország részére.
Eközben az amerikai és európai piacokon jelenlévő hitelválság és a likviditáshiány megnyitotta az utat a szaúd-arábiai befektetések előtt.
Így sok nagy kockázati cég a közel-keleti szuverén alapok felé fordult. Ezeknek a társaságoknak megvan az az előnyük, hogy általában nem hozzák nyilvánosságra, honnan is jött a pénz, és a finanszírozásért folyamodó startup alapítója ezt egyszerűen nem is tudja meg.
Egy másik fontos tényező, hogy
Kína nagymértékben beruház a fejlett technológiákba, válaszul Washington retorikájára, amely a kínai befolyás elleni küzdelemre összpontosít.
Egyes amerikai befektetők, akik elkötelezettek az olyan startupok támogatása mellett, amelyek végső soron az USA nemzetbiztonságát és minőségi előnyét erősítenék, azt mondják, hogy Szaúd-Arábia a kisebbik rossz a kínai fenyegetés idején.
Bár a Szilícium-völgy a Hasogdzsi-gyilkosság után küzdött a szaúdi dollárok erkölcsi következményeivel, a technológiai befektetők egyértelműen továbbléptek. Reménykednek, hogy a felmerülő potenciális befektetések segíthetnek eltörölni az újságíró meggyilkolásának stigmáját.
Márpedig a szaúdiaknak lesz miből belehúzniuk, a miami fórumon a Közbefektetési Alap kormányzója elmondta, hogy az alap mai, 650 milliárd dolláros vagyona 2025-re várhatóan ezer milliárdra, 2030-ra pedig 3 ezer milliárdra is nőhet.
A Faktum elemzése szerint az október 13-i palesztin-izraeli tűzszünet csak részleges megoldás, a béke jövője továbbra is a palesztin kérdés és a geopolitikai érdekek összetett hálójától függ.
Európából első csapatként Anglia tette biztossá a helyét a jövő évi vb-n.
A döntésre a piac azonnal reagálni fog.
Adama Traoré Szaúd-Arábia felé vette az irányt.
A szaúdi sejkeket okolja.
Hamar pontot tenne a dolgok végére Kijev.
Derby városa azóta is sokkolt állapotban van.
Az elnöki hivatal szerint Oroszországot el kell vágni az erőforrásoktól, a pénzügyi piacoktól és az olajexporttól, valamint meg kell akadályozni a katonai csempészetet.
