Amikor a pénznek nincs vérszaga

A nagy pálfordulásra Miaimiban került sor, ahol a szaúdi szuverén vagyonalap egy olyan konferenciát szervezett, ami négy és fél évvel ezelőtt még elképzelhetetlen lett volna.

A CIA 2018 októberében azt a megállapítást tette, hogy Mohammed bin Szalmán bin Abdulaziz al-Szaúd herceg rendelte el Dzsamal Hasogdzsi újságíró meggyilkolását.

Még abban a hónapban komoly nevek mondták le részvételüket a Davos in the Desertben (Davos a sivatagban), egy óriási rijádi rendezvényen, amelyet a Future Investment Initiative Institute (Jövő Befektetési Kezdeményezés Intézete) rendezett. Az intézet kötődik a Public Investment Fundhoz, Szaúd-Arábia szuverén vagyonalapjához, a miami konferencia szponzorához.

Néhány nappal a miami rendezvény után Szaúd-Arábia közzétette több tucat kockázatitőkebe-fektető cég, kivásárlási alap, ingatlanbefektető és startup nevét, amelyeket az Egyesült Államokban és nemzetközi szinten finanszíroz. Az állami befektetési alap kockázati ága, a Sanabil évente 2 milliárd dollárt fektet be.

Persze vannak a Szilícium-völgyben olyanok is, akik mindezt kiábrándítónak tartják, de inkább nem bírálják a kollégákat. Az ilyen hektikus időkben az amerikai kockázatitőke-befektetők sem törődnek annyira a látszattal. Amikor kevesebb pénz áll rendelkezésre, amikor szűkülnek a tőkepiacok és amikor a kamatemelések nyomán nagyon megdrágulnak a források, akkor „az orruk elé kell venni az illatos keszkenőt”. Így tett Biden is, aki nem merte kenyértörésre vinni a dolgot Szalmán herceggel. Ahogy Kína technológiai versenytársként egyre erősebbé válik, a „technológia terén sürgősen lépni kell” érzése is erősödik.

A Vox volt annyira gonosz, megkereste azt a 60 kockázatitőke- és kivásárlással foglalkozó céget és 19 startupot, amelyekbe a Sanabil elmondása szerint befektetett, hogy megkérdezze: „Hogyan illeszkedik ez a befektetés az ön vállalatának vagy cégének értékeihez?” Nem meglepő, hogy egyikük sem kívánt nyilatkozni.

Szaúd-Arábia a startupország

Az lehetett az ember érzése 2018 előtt, hogy a Szilícium-völgyben mindenki szaúdi pénzeket vett igénybe. Bár a királyságot autokráciának tartották, a Szilícium-völgy izgatottan várta a fiatal trónörököst, aki érdekesreformok vízióját kínálta. 2016 júniusában és 2018 áprilisában lelkesen fogadták a nyugati parton. Találkozott Jeff Bezosszal, Bill Gatesszel és Mark Zuckerberggel, látogatást tett az Apple és a Google főhadiszállásán.

E két év alatt Szalmán herceg legalább 11 milliárd dollárt (a mai árfolyamon számítva 3750 milliárd forintot) fektetett amerikai startupokba, és ezzel az iparág legnagyobb egyedi befektetője lett. Az Uber 2016-ban 3,5 milliárdot kapott a szaúd-arábiai állami befektetési alaptól. A Lucid elektromos autókat gyártó vállalat 1 milliárdot, a Magic Leap, a VR-headseteket előállító cég pedig 461 millió dollárt kapott az alapon keresztül. Többtucatnyi egyéb vállalat kapott hatalmas összegeket a SoftBank Vision Fundon keresztül, amelyet mintegy 45 milliárd dollárral finanszírozott a szaúdi állami befektetési alap.

Az 500 milliárd dolláros állami beruházás számos lehetőséget kínál a legmodernebb technológiák alkalmazására. Persze jó pár amerikai techcég vezetője csatlakozott is a Neom igazgatótanácsához.

A Hasogdzsi-gyilkosság utáni hónapban a Szilícium-völgy nagy része nyilvánosan elhatárolódott a hercegtől, kiléptek az igazgatótanácsból, és ahogy említettük, 2018 októberében többen nem mentek el a rijádi Davos in the Desert konferenciára. Bár idővel a befolyásos üzletemberek kezdtek óvatosan visszaszivárogni.

A PitchBook adatai szerint 2019 óta szaúdi befektetők 7,4 milliárd dollár értékben vettek részt amerikai üzletekben.

Vissza a szaúdi befektetésekhez

Bár Biden a kampányában azt ígérte, hogy Szalmán herceget páriává teszi, de hát az olaj körüli huzavona (mint olyan sokszor) felülírta ezt. És ha már Biden elnök nem tud elszakadni Szaúd-Arábiából, akkor a Szilícium-völgy miért tenné? A kongresszus, bár kritizálta a szaúdi emberi jogokat, nagyrészt továbbra is jóváhagyta a katonai technológiák és fegyverek jelentős értékesítését a közel-keleti ország részére.

Így sok nagy kockázati cég a közel-keleti szuverén alapok felé fordult. Ezeknek a társaságoknak megvan az az előnyük, hogy általában nem hozzák nyilvánosságra, honnan is jött a pénz, és a finanszírozásért folyamodó startup alapítója ezt egyszerűen nem is tudja meg.

Egy másik fontos tényező, hogy

Egyes amerikai befektetők, akik elkötelezettek az olyan startupok támogatása mellett, amelyek végső soron az USA nemzetbiztonságát és minőségi előnyét erősítenék, azt mondják, hogy Szaúd-Arábia a kisebbik rossz a kínai fenyegetés idején.

Bár a Szilícium-völgy a Hasogdzsi-gyilkosság után küzdött a szaúdi dollárok erkölcsi következményeivel, a technológiai befektetők egyértelműen továbbléptek. Reménykednek, hogy a felmerülő potenciális befektetések segíthetnek eltörölni az újságíró meggyilkolásának stigmáját.

Márpedig a szaúdiaknak lesz miből belehúzniuk, a miami fórumon a Közbefektetési Alap kormányzója elmondta, hogy az alap mai, 650 milliárd dolláros vagyona 2025-re várhatóan ezer milliárdra, 2030-ra pedig 3 ezer milliárdra is nőhet.