Meguntuk hallgatni a brüsszeli csendet: Magyarország betiltotta az ukrán gabona importját

Az Agrárminisztérium tájékoztatása szerint uniós intézkedések hiányában a magyar kormány átmeneti jelleggel megtiltja az Ukrajnából érkező gabona hazai importját. A drasztikus lépés törvényszerű volt, és még azelőtt meg kellett tenni, mielőtt a hazai és közép-európai vállalkozók értékesítési lehetőségei teljesen ellehetetlenülnek a szó szerint szemét minőségű ukrán gabona dömpingje miatt. Hogyan jutottunk el néhány hónap alatt eddig a döntésig?

Belefulladtunk a szolidaritásba

Tavaly az ukrán gabonaszállítmányok orosz tengeri blokádja miatt a búza világpiaci ára három hónap alatt 60 százalékkal emelkedett. Az élelmiszerválság alapvetően a szegényebb afrikai és ázsiai országok miatt keltett aggodalmat, ezért a nyugati államok minden lehetséges eszközt megragadtak, hogy kijuttassák Ukrajnából a szállítmányokat. Az Ukrajnával szomszédos országok (köztük természetesen Magyarország) szolidaritási folyosókat hoztak létre, amelyeken a vasúti szállítási kapacitások felpörgetésével igyekeztek a gabonát az EU-s kikötőkbe szállítani. Ezzel egyidőben az Európai Unió eltörölte az importvámokat Kijevvel szemben, így a termények szabadon és nyomott áron zúdultak rá Európára.

Az igazi gond akkor kezdődött, amikor kiderült, hogy a szállítmányok nagy része el sem hagyja Európát, mivel az importőrök a még nagyobb haszon reményében a belső piacon terítik szét az óriási mennyiséget. Az Ukrajnával szomszédos országok így csapdahelyzetben találták magukat: az ukrán gabona miatt saját terményeiket nem tudták értékesíteni, ez pedig olyan piactorzító hatást generált, amely nem csak az érintett államok agrárkereskedelmét, de az egész uniós piacot a lehető legnegatívabb irányba befolyásolta. 

Nagy István agrárminiszter már januárban jelezte: tiszteletben tartják az ukrán gabona világpiacra jutását segítő uniós intézkedéseket, de kötelességük a hazai és európai gazdák érdekeit védve megőrizni az EU belső piaci egyensúlyát. Éppen ezért az érintett hat ország agrárminiszterei abban állapodtak meg, hogy a januári brüsszeli agrártanácson a belső piac stabilizálását célzó intézkedések megtételére szólítják fel az Európai Bizottságot.

Brüsszel hozta a szokásos formáját

A január végi brüsszeli agrártanácson aztán hamar kiderült, hogy az Európai Bizottságnak esze ágában sincs érdemi lépéseket tenni az uniós tagállamok piaci biztonsága érdekében. A területért felelős uniós biztos, Janusz Wojciechowski közölte, hogy nincs szándékukban az ukrán gabona beáramlását vagy annak mennyiségét korlátozni, ezért inkább tűzoltáshoz folyamodnak: megnyitják a mezőgazdasági vészalapot, hogy abból kompenzálják az érintett országok kárát. 

Már akinek osztogatott. Az EB 56 millió eurót különített el a válságalapból a bajba jutott országok megsegítésére. Az uniós biztos megítélése szerint azonban ezt az összeget csupán három országnak, Bulgáriának, Lengyelországnak és Romániának utalják ki, miután a saját termelésük és az ukrajnai import meghaladta a háború előtti ötéves átlagot, így a bizottság bizonyítottnak vette, hogy összefüggés van az ukrán kereskedelem és az országok saját gabonapiacának problémái között.

Ugyanez a piactorzító hatás ugyanakkor Wojciechowski szerint nem jelentkezik Szlovákia, Csehország és Magyarország esetében, így ezek az országok egy fillért sem kapnak a válságalapból. 

Meddő próbálkozás: levél Ursula von der Leyennek

A tagállamok egyre kétségbeesettebben igyekeztek megoldást találni a problémára, néhány országban az indulatok ráadásul kezdtek elszabadulni: a lengyel gazdák folyamatosan tüntettek, egy fórumon tojással dobálták meg a saját agrárminiszterüket, aki egyébként április elején – döntését az ukrán gabonadömping károkozásának megoldhatatlanságával indokolva – le is mondott posztjáról. A bajban lévő államok valódi piacmentő intézkedéseket vártak az Európai Bizottságtól, ezért – az alkalmatlan uniós biztost ezúttal figyelmen kívül hagyva – egyenesen az EB elnökéhez, Ursula von der Leyenhez fordultak, és közös levélben kértek haladéktalan, komplex intézkedést az Ukrajnából érkező gabonaimport okozta tarthatatlan helyzet kezelésére.

A miniszterek több javaslatot is megfogalmaztak: elképzeléseik részét képezte az ukrán import miatt bajba került gazdálkodók számára a rendkívüli támogatásra fordítható összegek megemelése és azonnali folyósítása, külön forrásból kiegészítve az EU-s alapot. Megfogalmaztak egy teljesen logikus ötletet is: miután a tagállamok agrárpiaca humanitárius és szolidaritási okokból szenved az ukrán gabonadömping miatt, az EU szintén humanitárius célból vásárolja fel az Ukrajnával szomszédos EU-s országok eladhatatlan, betárolt gabonáját. Végül: amennyiben az EU más módon nem tudja kezelni az ukrán import miatt bekövetkezett és egyre súlyosabbá váló piaci zavarokat, 

Az események azonban menet közben túlléptek a brüsszeli bürokrácián, így a tagállamok kezükbe vették az irányítást, és mindenki a lehetőségei szerint és saját hatáskörben kezdett el döntéseket hozni a helyzet megoldására.

Sok ezer tonna szemét

A brüsszeli semmittevést megelégelve a tagállamok már februárban ahhoz az eszközhöz nyúltak, amelybe az Európai Bizottság semmiképpen nem tud belekötni. Magyarország egy szigorú minőségi és élelmiszerlánc-biztonsági ellenőrző folyamatot indított be, amelynek során kikezdhetetlen logikával csupán azt teszi, amelyet az uniós szabályok előírnak. Ahogy Nagy István fogalmazott: „Az ukrán gabonát felhasználó magyar vállalkozásoknak közvetlen jogszabályi alapfelelőssége, hogy kizárólag az uniós és a hazai előírásoknak megfelelő alapanyagot használjanak fel”. A gyakorlatban ez az egész országra kiterjedő és folyamatos ellenőrzési akciót jelent a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal koordinálásában. Az élelmiszeripari vállalkozásoknál tartott és most is tartó ellenőrzések azt vizsgálják, használnak-e az érintettek nem EU-s szabványnak megfelelő technológiával termesztett vagy homályos eredetű ukrán gabonát. A gyanú sajnos beigazolódott: a vizsgálatok az EU-ban tiltott növényvédő-szereket és toxinokat mutattak ki, a hatóságok egy esetben 29 tonna kukorica forgalmának korlátozását, illetve megsemmisítését rendelték el. 

Egy hete a magyar kormány tovább szigorított: kezdeményezte az Ukrajnából érkező főbb gabona és olajosnövény-termények esetében az Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszer (EKÁER) kötelezettségének bevezetését. Ezzel nem csak a beszerzés és az értékesítés során felmerülő adók megfizetését biztosítják – magyarán kiküszöbölik a káoszt kihasználó adócsalásokat –, de sokkal pontosabb képet kapnak a közúton beérkező gabonamennyiségről is. A kötelezettség bevezetésével büntethetővé válnak azok a szállítmányok, amelyek nem feleltek meg a bejelentési követelményeknek, az ilyen szállítmány ugyanis igazolatlan eredetűnek minősül, és a büntetésen túl le is foglalható.

Az igazi bomba azonban csak ezután robbant: a Szlovákiában (1500 tonnából vett minta alapján) végzett ellenőrzések az ukrán gabonában olyan szintű egészségkárosító (az EU-ban természetesen szigorúan tiltott szerekből származó) anyagmennyiséget mutattak ki, amely alapján a termény nemhogy emberi, de még állati fogyasztásra is alkalmatlan. A szlovák kormány ezért azonnali hatállyal betiltotta az országba már bekerült ukrán gabona és liszt feldolgozását mind az élelmiszergyártási, mind a takarmányozási folyamatokban. A minisztérium azt is hangsúlyozta: a fennálló helyzetben semmiféle Ukrajnából származó gabona vagy abból készült termék behozatalát nem ajánlja.

A gazdák folyamatos és egyre növekvő tüntetéshulláma miatt a lengyel kormány szombaton lépett rá ugyanerre az útra, és ideiglenesen betiltotta az ukrán gabona importját.

A magyar Agrárminisztérium szintén tegnap adta ki közleményét, amelyben bejelentette: 

Nagy István tárcavezető hangsúlyozta: a korlátozás átmeneti jellegű és 2023. június 30-ig tart. Mint fogalmazott, „ez az idő elegendő lehet érdemi és tartós megoldást jelentő uniós intézkedések meghozatalára, az ukrán áruk teljes körű vámmentességének és a szolidaritási folyosók működésének átgondolására”. 

A labda tehát a brüsszeli térfélen pattog, a kérdés csak az, hogy az EB észreveszi-e egyáltalán, vagy inkább duzzogva levonul a pályáról, ismét megfeledkezve a játék legelemibb szabályairól.

Fotó: 123RF