Az Európai Bizottság teljes közönye miatt az uniós tagállamok sorban saját hatáskörben, importtilalommal kezelik az olcsó és katasztrofális minőségű ukrán gabona által okozott óriási károkat. Írásunkban összefoglaljuk az ide vezető utat.
Az Agrárminisztérium tájékoztatása szerint uniós intézkedések hiányában a magyar kormány átmeneti jelleggel megtiltja az Ukrajnából érkező gabona hazai importját. A drasztikus lépés törvényszerű volt, és még azelőtt meg kellett tenni, mielőtt a hazai és közép-európai vállalkozók értékesítési lehetőségei teljesen ellehetetlenülnek a szó szerint szemét minőségű ukrán gabona dömpingje miatt. Hogyan jutottunk el néhány hónap alatt eddig a döntésig?
Tavaly az ukrán gabonaszállítmányok orosz tengeri blokádja miatt a búza világpiaci ára három hónap alatt 60 százalékkal emelkedett. Az élelmiszerválság alapvetően a szegényebb afrikai és ázsiai országok miatt keltett aggodalmat, ezért a nyugati államok minden lehetséges eszközt megragadtak, hogy kijuttassák Ukrajnából a szállítmányokat. Az Ukrajnával szomszédos országok (köztük természetesen Magyarország) szolidaritási folyosókat hoztak létre, amelyeken a vasúti szállítási kapacitások felpörgetésével igyekeztek a gabonát az EU-s kikötőkbe szállítani. Ezzel egyidőben az Európai Unió eltörölte az importvámokat Kijevvel szemben, így a termények szabadon és nyomott áron zúdultak rá Európára.
Az igazi gond akkor kezdődött, amikor kiderült, hogy a szállítmányok nagy része el sem hagyja Európát, mivel az importőrök a még nagyobb haszon reményében a belső piacon terítik szét az óriási mennyiséget. Az Ukrajnával szomszédos országok így csapdahelyzetben találták magukat: az ukrán gabona miatt saját terményeiket nem tudták értékesíteni, ez pedig olyan piactorzító hatást generált, amely nem csak az érintett államok agrárkereskedelmét, de az egész uniós piacot a lehető legnegatívabb irányba befolyásolta.
Nagy István agrárminiszter már januárban jelezte: tiszteletben tartják az ukrán gabona világpiacra jutását segítő uniós intézkedéseket, de kötelességük a hazai és európai gazdák érdekeit védve megőrizni az EU belső piaci egyensúlyát. Éppen ezért az érintett hat ország agrárminiszterei abban állapodtak meg, hogy a januári brüsszeli agrártanácson a belső piac stabilizálását célzó intézkedések megtételére szólítják fel az Európai Bizottságot.
A január végi brüsszeli agrártanácson aztán hamar kiderült, hogy az Európai Bizottságnak esze ágában sincs érdemi lépéseket tenni az uniós tagállamok piaci biztonsága érdekében. A területért felelős uniós biztos, Janusz Wojciechowski közölte, hogy nincs szándékukban az ukrán gabona beáramlását vagy annak mennyiségét korlátozni, ezért inkább tűzoltáshoz folyamodnak: megnyitják a mezőgazdasági vészalapot, hogy abból kompenzálják az érintett országok kárát.
Már akinek osztogatott. Az EB 56 millió eurót különített el a válságalapból a bajba jutott országok megsegítésére. Az uniós biztos megítélése szerint azonban ezt az összeget csupán három országnak, Bulgáriának, Lengyelországnak és Romániának utalják ki, miután a saját termelésük és az ukrajnai import meghaladta a háború előtti ötéves átlagot, így a bizottság bizonyítottnak vette, hogy összefüggés van az ukrán kereskedelem és az országok saját gabonapiacának problémái között.
Ugyanez a piactorzító hatás ugyanakkor Wojciechowski szerint nem jelentkezik Szlovákia, Csehország és Magyarország esetében, így ezek az országok egy fillért sem kapnak a válságalapból.
A tagállamok egyre kétségbeesettebben igyekeztek megoldást találni a problémára, néhány országban az indulatok ráadásul kezdtek elszabadulni: a lengyel gazdák folyamatosan tüntettek, egy fórumon tojással dobálták meg a saját agrárminiszterüket, aki egyébként április elején – döntését az ukrán gabonadömping károkozásának megoldhatatlanságával indokolva – le is mondott posztjáról. A bajban lévő államok valódi piacmentő intézkedéseket vártak az Európai Bizottságtól, ezért – az alkalmatlan uniós biztost ezúttal figyelmen kívül hagyva – egyenesen az EB elnökéhez, Ursula von der Leyenhez fordultak, és közös levélben kértek haladéktalan, komplex intézkedést az Ukrajnából érkező gabonaimport okozta tarthatatlan helyzet kezelésére.
A miniszterek több javaslatot is megfogalmaztak: elképzeléseik részét képezte az ukrán import miatt bajba került gazdálkodók számára a rendkívüli támogatásra fordítható összegek megemelése és azonnali folyósítása, külön forrásból kiegészítve az EU-s alapot. Megfogalmaztak egy teljesen logikus ötletet is: miután a tagállamok agrárpiaca humanitárius és szolidaritási okokból szenved az ukrán gabonadömping miatt, az EU szintén humanitárius célból vásárolja fel az Ukrajnával szomszédos EU-s országok eladhatatlan, betárolt gabonáját. Végül: amennyiben az EU más módon nem tudja kezelni az ukrán import miatt bekövetkezett és egyre súlyosabbá váló piaci zavarokat,
Az események azonban menet közben túlléptek a brüsszeli bürokrácián, így a tagállamok kezükbe vették az irányítást, és mindenki a lehetőségei szerint és saját hatáskörben kezdett el döntéseket hozni a helyzet megoldására.
A brüsszeli semmittevést megelégelve a tagállamok már februárban ahhoz az eszközhöz nyúltak, amelybe az Európai Bizottság semmiképpen nem tud belekötni. Magyarország egy szigorú minőségi és élelmiszerlánc-biztonsági ellenőrző folyamatot indított be, amelynek során kikezdhetetlen logikával csupán azt teszi, amelyet az uniós szabályok előírnak. Ahogy Nagy István fogalmazott: „Az ukrán gabonát felhasználó magyar vállalkozásoknak közvetlen jogszabályi alapfelelőssége, hogy kizárólag az uniós és a hazai előírásoknak megfelelő alapanyagot használjanak fel”. A gyakorlatban ez az egész országra kiterjedő és folyamatos ellenőrzési akciót jelent a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal koordinálásában. Az élelmiszeripari vállalkozásoknál tartott és most is tartó ellenőrzések azt vizsgálják, használnak-e az érintettek nem EU-s szabványnak megfelelő technológiával termesztett vagy homályos eredetű ukrán gabonát. A gyanú sajnos beigazolódott: a vizsgálatok az EU-ban tiltott növényvédő-szereket és toxinokat mutattak ki, a hatóságok egy esetben 29 tonna kukorica forgalmának korlátozását, illetve megsemmisítését rendelték el.
Egy hete a magyar kormány tovább szigorított: kezdeményezte az Ukrajnából érkező főbb gabona és olajosnövény-termények esetében az Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszer (EKÁER) kötelezettségének bevezetését. Ezzel nem csak a beszerzés és az értékesítés során felmerülő adók megfizetését biztosítják – magyarán kiküszöbölik a káoszt kihasználó adócsalásokat –, de sokkal pontosabb képet kapnak a közúton beérkező gabonamennyiségről is. A kötelezettség bevezetésével büntethetővé válnak azok a szállítmányok, amelyek nem feleltek meg a bejelentési követelményeknek, az ilyen szállítmány ugyanis igazolatlan eredetűnek minősül, és a büntetésen túl le is foglalható.
Az igazi bomba azonban csak ezután robbant: a Szlovákiában (1500 tonnából vett minta alapján) végzett ellenőrzések az ukrán gabonában olyan szintű egészségkárosító (az EU-ban természetesen szigorúan tiltott szerekből származó) anyagmennyiséget mutattak ki, amely alapján a termény nemhogy emberi, de még állati fogyasztásra is alkalmatlan. A szlovák kormány ezért azonnali hatállyal betiltotta az országba már bekerült ukrán gabona és liszt feldolgozását mind az élelmiszergyártási, mind a takarmányozási folyamatokban. A minisztérium azt is hangsúlyozta: a fennálló helyzetben semmiféle Ukrajnából származó gabona vagy abból készült termék behozatalát nem ajánlja.
A gazdák folyamatos és egyre növekvő tüntetéshulláma miatt a lengyel kormány szombaton lépett rá ugyanerre az útra, és ideiglenesen betiltotta az ukrán gabona importját.
A magyar Agrárminisztérium szintén tegnap adta ki közleményét, amelyben bejelentette:
Nagy István tárcavezető hangsúlyozta: a korlátozás átmeneti jellegű és 2023. június 30-ig tart. Mint fogalmazott, „ez az idő elegendő lehet érdemi és tartós megoldást jelentő uniós intézkedések meghozatalára, az ukrán áruk teljes körű vámmentességének és a szolidaritási folyosók működésének átgondolására”.
A labda tehát a brüsszeli térfélen pattog, a kérdés csak az, hogy az EB észreveszi-e egyáltalán, vagy inkább duzzogva levonul a pályáról, ismét megfeledkezve a játék legelemibb szabályairól.
Fotó: 123RF
Négy nap múlva életbe lép az uniós migrációs paktum, amely Magyarország jövőjét is érinti. A kérdésben azonban továbbra sem ismert Magyar Péter egyértelmű álláspontja. Miközben a paktum minden magyar embert érinthet, a Tisza Párt elnöke továbbra sem ad konkrét választ a felmerülő kérdésekre.
Nagyon egyszerű a recept.
A valóság máris szembejött a TISZA Párttal.
Az amerikai képviselőház elfogadta az Ukrajnának nyújtott katonai segély és az Oroszország elleni szankciók újabb részét, ami újabb, mindkét pártot érintő csapást mért Donald Trump elnök külpolitikájára – írja a Politico.
Az agráriumot egyszerre fenyegeti az aszály, az ukrán gabona és a munkaerőhiány. Hogyan biztosítja a Tisza-kormány az ágazat érdekvédelmét? Mi lesz az Agrárkamarával, a vendégmunkásokkal? Milyen gazdasági és politikai érdekek mozognak a magyar agrárium körül?
Több uniós politikus inkább távol marad az amerikai függetlenség 250. évfordulójára rendezett, Donald Trump nevével fémjelzett nagyszabású brüsszeli ünnepségtől.
A Tisza Párt alelnöke vagyonnyilatkozatában vallott a különös ajándékokról.
