A Kremlnek elméletileg 5 milliárd dollárt kellene fizetnie Kijevnek. A gyakorlatban nyilván nem fog. Végrehajtással rendezhetnék a dolgot, ám az orosz jegybank külföldi vagyonát egyszer már zárolták, az ellene hozott szankció így most éppen Moszkvát védi.
A Krím 2014-es annektálása óta Ukrajna perek tucatjait indította Oroszország ellen a hágai Nemzetközi Bíróságon, zömében azért, hogy a területtel együtt lefoglalt és oroszosított ukrán vagyoneszközökért kártérítést kapjon Moszkvától.
Az ukrán állami energiacég, a Naftogaz is megindította saját eljárását, a Kreml fennhatósága alá került földgáz- és kőolajvagyon pénzbeli ellentételezése ügyében. A napokban a per véget ért, mégpedig ukrán győzelemmel: a bíróság
A bíróság az összeg megállapításánál a Naftogaz eszközeinek kisajátítás előtti, valós piaci értékét vette figyelembe, az összeghez pedig pluszban hozzátette a Naftogaz valamennyi perköltségét, amelyet szintén a Kremlnek kellene kifizetnie.
Olekszij Csernyiszov, a Naftogaz vezérigazgatója erőltetett derűlátással nyilatkozott az ítélettel kapcsolatban. Mint mondta, Oroszországnak a nemzetközi jog által diktált kötelezettségeivel összhangban ki kell fizetnie az összeget. Erről valószínűleg teljesen másképpen vélekednek Moszkvában, ahol Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője máris kijelentette: alaposan elemzik az ítéletet, mielőtt döntenének a további lépésekről.
A legfogósabb kérdés természetesen az, hogy Ukrajna hogyan fogja kicsikarni Oroszországtól a neki megítélt összeget, mert annak, hogy Moszkva készséggel átutalja Kijevnek a pénzt, elég kicsi a valószínűsége. A Kreml nyilván megpróbál még jogi ellenlépéseket tenni, amivel húzhatja az időt, de az eszközei ezen a téren erősen korlátozottak.
És éppen itt jön a csapda.
Amennyiben Moszkva nem fizet, Ukrajna végrehajtást fog kérni. Ebben az esetben a nemzetközi jog értelmében zárolhatnák az összeget az orosz állami vagyon külföldi számláin, hogy Kijev abból kapja meg a neki ítélt pénzt. Csakhogy az orosz jegybank pénzének külföldi részeit már zárolták egyszer a szankciók miatt. A vagyonzárolást pedig a lehető legszigorúbb szabályok kötik: ezért nem jut egyről a kettőre soha Brüsszel, amikor szóba kerül annak elkobzása és Ukrajnának ajándékozása.
Az a rendkívül furcsa helyzet alakult ki, hogy Ukrajna (elég hosszú ideig) éppen azért nem fog a pénzéhez hozzájutni, mert Oroszországot egyszer már büntették a jegybanki összegek befagyasztásával. Ez a lépés bizonyos fokú védettséget ad Moszkvának, ugyanis egy állam zárolt vagyonát dézsmálni nem olyan, mint egy kamra, ahová belép valaki, lekap egy befőttet a polcról, majd távozáskor újra kulcsra zárja az ajtót: a szankciós vagyonzár durván behatárolja és korlátozza az összeg felhasználhatóságát. Ukrajna természetesen meg fog próbálkozni azzal, hogy ilyen módon kapja meg a pénzét, de ezzel akkora és olyan hosszú nemzetközi jogi procedúrát fog generálni, amire még nem volt példa.
Fotó: 123RF
Négy nap múlva életbe lép az uniós migrációs paktum, amely Magyarország jövőjét is érinti. A kérdésben azonban továbbra sem ismert Magyar Péter egyértelmű álláspontja. Miközben a paktum minden magyar embert érinthet, a Tisza Párt elnöke továbbra sem ad konkrét választ a felmerülő kérdésekre.
Nagyon egyszerű a recept.
A valóság máris szembejött a TISZA Párttal.
Az agráriumot egyszerre fenyegeti az aszály, az ukrán gabona és a munkaerőhiány. Hogyan biztosítja a Tisza-kormány az ágazat érdekvédelmét? Mi lesz az Agrárkamarával, a vendégmunkásokkal? Milyen gazdasági és politikai érdekek mozognak a magyar agrárium körül?
A magát függetlennek és objektívnek tartó média kéjesen ünnepel – mármint azok, akik nem kaptak pozíciót a Tisza-kormányban.
Kiss Rajmund: Oroszország számára az Európai Unió vezetői nem hiteles közvetítők.
Négy nap múlva életbe lép az uniós migrációs paktum, amely Magyarország jövőjét is érinti. A kérdésben azonban továbbra sem ismert Magyar Péter egyértelmű álláspontja. Miközben a paktum minden magyar embert érinthet, a Tisza Párt elnöke továbbra sem ad konkrét választ a felmerülő kérdésekre.
