A Világbank friss előrejelzése szerint meglehetősen jól teljesít majd az idén és jövőre Szerbia.
Az infláció kapcsán a Világbank megállapítja, hogy az 2022-ben 11,9 százalék volt Szerbiában, és szakértői úgy becsülik, hogy az idén kissé magasabb, 12,2 százalék várható. A nemzetközi szervezet előrejelzései szerint ezt követően javul a helyzet, hiszen a pénzromlás 2024-ben 5,3, 2025-ben pedig 3,5 százalékra csökken, közölte a Tanjug hírügynökség.
Szerbiában tavaly 3,1 százalékos volt a költségvetési hiány, és ez várhatóan nem változik 2023-ban sem.
Ez is csökkenő tendenciát mutat az előttünk álló években, vagyis a Világbank előrejelzései szerint 2024-ben 2,2, 2025-ben pedig 1,4 százalék lesz.
Ahogy a bank jelentésében szerepel, a szerb kormány elkötelezett a költségvetési hiány és az államadósság középtávú csökkentése mellett. A dokumentum rámutat, hogy a fiskális célok elérése érdekében a kabinet megváltoztatta a hiányplafonra vonatkozó fiskális szabályt, és két új intézkedést vezetett be a bértömegre és a nyugdíjkiadásokra vonatkozóan.
A Világbank megállapította, hogy a fiskális szabályok végrehajtásának, valamint az állami tulajdonban lévő vállalatok irányításának át kell esnie egy átfogó reformprogramon, hogy ezekben a cégekben javuljon a pénzügyi helyzet. Ezek a folyamatok ugyanis kulcsszerepet játszanak Szerbia költségvetési fenntarthatóságának középtávú javításában.
A jelentésben kiemelik továbbá, hogy
a Szerbiai Nemzeti Bank (Narodna Banka Srbije – NBS) hivatalos devizatartalékai decemberben rekordot értek el, ugyanis megközelítették a 19,4 milliárd eurót.
Mint arról korábban az NBS beszámolt, a devizatartalékok bruttó összege tartalmazza azt a 985,6 millió euró értékű készenléti (stand-by) hitelszerződést is, amit a Nemzetközi Valutaalap (IMF) hagyott jóvá az ország számára.
A Szerbiai Nemzeti Bank beszámolt arról is, hogy december folyamán a bruttó devizatartalék 2,1 milliárd, míg 2022 egészében mintegy 2,96 milliárd euróval nőtt.
A nettó devizatartalék december végén 15,4 milliárd eurót tett ki, ami 1,2 milliárddal volt több az előző hónap végéhez képest.
A devizatartalék decemberi növekedését a Szerbiának nyújtott egyéb kölcsönökből származó beáramlás is befolyásolta, például az Abu-Dzabi Fejlesztési Alapból érkező egymillió dollár (945,8 millió euró) is hatott a növekedésre. Ugyanakkor a nemzeti bank adatai alapján az NBS a hazai devizapiaci beavatkozásaival nettó 340 millió eurót vásárolt, míg a devizatartalék-kezelésén és egyéb alapokon 170,5 millió euró áramlott az országba.
A dinár értéke az euróval szemben decemberben szinte nem változott, sőt, a szerb fizetőeszköz 2022-ben 0,2 százalékkal erősödött is.
Annak érdekében, hogy a dinár árfolyama viszonylagosan stabil maradjon, az NBS a bankközi devizapiacon decemberben nettó 550 millió eurós vásárlást hajtott végre. Hivatalos adatok alapján a Szerbiai Nemzeti Bank 2022-ben nettó 1 milliárd eurót vásárolt.
Csupán a múlt év első négy hónapjában kényszerült arra, hogy nettó mintegy 2,3 milliárd eurót értékesítsen az erős leértékelődési nyomás miatt, amit a geopolitikai feszültségek és az emelkedő energiaárak váltottak ki.
Az idei gyengélkedés után jövőre már elkezdődhet a gazdaság újbóli fellendülése. Az Equilor Befektetési Zrt. csütörtöki sajtóeseményén mutatták be a legfrissebb előrejelzéseket, amely fordulatot hozhat a hazai teljesítményben.
A tények makacs dolgok.
Akadnak aggasztó tételek a költségvetési tervezetben.
Jelentett az orosz hírszerzés.
Az is kiderült, hogy egy újabb kormány csak tetézné a bajt.
Rámutatott a Faktum az elemzésében, hogy az euró nem cél, hanem eszköz.
XIV. Leó pápával készített interjút a Crux katolikus hírportál, melyben a katolikus egyházfő beszél Ferenc pápáról, Donald Trumpról, Gázáról és Izraelről, Ukrajnáról, LMBTQ-ügyekről, a nők egyházbeli szerepéről, a mesterséges intelligenciáról, demokráciáról, liturgiáról és más fontos dolgokról. Az is kiderül, milyen csapatoknak drukkol Leó pápa.
Szembesítették a valósággal Ulf Kristerssont.
