Putyin pontosan azt teszi, amit a Nyugat az oroszok pénzével: befagyasztja a külföldi vagyonokat. Az intézkedés addig tart, ameddig a külföldi szankciók.
Hosszú folyamat kezdődik el Oroszországban: precedenst teremtve Putyin elnök a héten aláírta azt a rendeletet, amely lehetővé teszi, hogy két nyugati energiavállalat (az UNIPER és a finn Fortum Oyj) oroszországi eszközeit az állam „ideiglenes intézkedés” alá vonja. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a Kreml a vagyonbefagyasztás eszközéhez nyúlt, éppen ahhoz a büntetéshez, amellyel a Nyugat a háború kezdete óta sújtja Moszkvát.
A rendelet egyértelmű jelzés Washington, az EU és mindazon országok felé, akik orosz vagyonokat vettek zár alá: „a miénk ott, a tiétek itt, mi is hozzányúlunk ehhez, ha ti hozzányúltok ahhoz”. Oroszország ezt – diplomatikusabban fogalmazva – reagálásnak nevezte „az USA és szövetségeseinek barátságtalan, a nemzetközi joggal ellentétes intézkedéseire”.
Moszkva érezhetően egyre idegesebb a külföldön bebetonozott orosz pénzek miatt. A befagyasztás egy dolog, ám a Nyugat és Zelenszkij is egyfolytában arról beszél, hogyan lehetne ezeket a pénzeket elkobozni, és Ukrajnának ajándékozni. Ez azonban valóban szembemegy a nemzetközi joggal, ahogyan azt Janet Yellen is megfogalmazta. Az amerikai pénzügyminiszter szerint valóban Oroszországnak kellene viselnie az ukrán helyreállítási költségeket, ám a jog nem teszi lehetővé a zárolt pénzek elkobzását. Brüsszel és Ukrajna azonban nem adja fel, a kérdés pedig újra és újra napirendre kerül – kitartóan, de bármiféle eredmény nélkül.
Az első fecskék, az Uniper és a Fortum Oyj részvényei az orosz állami vagyonkezelő, a Roszimuscsesztvo ellenőrzése alá kerülnek 98 és 83,7 százalékban. A vagyonkezelő nem csinált titkot belőle, hogy a zárolás még csak a kezdet, és kiemelt figyelmet fordítanak azon vállalatokra, amelyek országa részt vesz az orosz vagyonok külföldi befagyasztásában.
A most zárolt vagyonok természetesen biztonságban lesznek, legalábbis addig, ameddig az orosz pénzekkel sem babrál senki a nyugati országokban. A Kreml szerint a rendelet nem változtatja meg a tulajdonosi szerkezetet, a vagyon pedig mindvégig az adott vállalaté marad, mindössze arról van szó, hogy nem nyúlhat hozzá, és ideiglenesen megszűnik a vagyongazdálkodási joga. Valószínűsíthetően éppen addig, ameddig az orosz pénzek lakat alatt lesznek külföldön.
Fotó: MTI/EPA/Makszim Sipenkov
A „konvergencia-programként” elhíresült dokumentum az élet minden területére kiterjedne. A Nézőpont Intézet azt is kimutatta, hány emberre lennének hatással a Tisza megszorításai.
A Mandiner 75 részes sorozatban mutatja be a Tisza-vezér legnagyobb hazugságait. 9. rész.
A múlt nem lezárt fejezet, a bántás pedig nem elszigetelt jelenség. A Vekker új adása megmutatja, hogyan térnek vissza ugyanazok a mintázatok hősökben, döntésekben és hétköznapi mondatokban – generációkon át.
A nő érték, nem szerep. Az intelligencia nem a megtanult adatok mennyisége, hanem a megértés képessége. Érzelmek és gondolkodás egyszerre formálnak bennünket, miközben a régi és a modern világ párhuzamosan van jelen az életünkben. Meg lehet-e ebben találni az egyensúlyt?
Ha nincs olcsó orosz energia, nincs rezsicsökkentés.
Ellátogattunk Ruszin-Szendi Romulusz püspökladányi lakossági fórumára. Riportunk.
Háborúellenes Gyűlés Hatvanról. A Mandiner egész napos élő műsorban követi az eseményeket, a helyszínről és a stúdióból is.
A módszer közvélemény-kutatási adatokra alapoz. Miután a jövőről szól, nyilván jelentős részben ködszurkálás, de egyrészt ez egy választás előtt szinte elkerülhetetlen.
Vége az atomfegyverek korlátozásának, az oroszok és az amerikaiak is azt csinálnak, amit akarnak.
