Putyin pontosan azt teszi, amit a Nyugat az oroszok pénzével: befagyasztja a külföldi vagyonokat. Az intézkedés addig tart, ameddig a külföldi szankciók.
Hosszú folyamat kezdődik el Oroszországban: precedenst teremtve Putyin elnök a héten aláírta azt a rendeletet, amely lehetővé teszi, hogy két nyugati energiavállalat (az UNIPER és a finn Fortum Oyj) oroszországi eszközeit az állam „ideiglenes intézkedés” alá vonja. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a Kreml a vagyonbefagyasztás eszközéhez nyúlt, éppen ahhoz a büntetéshez, amellyel a Nyugat a háború kezdete óta sújtja Moszkvát.
A rendelet egyértelmű jelzés Washington, az EU és mindazon országok felé, akik orosz vagyonokat vettek zár alá: „a miénk ott, a tiétek itt, mi is hozzányúlunk ehhez, ha ti hozzányúltok ahhoz”. Oroszország ezt – diplomatikusabban fogalmazva – reagálásnak nevezte „az USA és szövetségeseinek barátságtalan, a nemzetközi joggal ellentétes intézkedéseire”.
Moszkva érezhetően egyre idegesebb a külföldön bebetonozott orosz pénzek miatt. A befagyasztás egy dolog, ám a Nyugat és Zelenszkij is egyfolytában arról beszél, hogyan lehetne ezeket a pénzeket elkobozni, és Ukrajnának ajándékozni. Ez azonban valóban szembemegy a nemzetközi joggal, ahogyan azt Janet Yellen is megfogalmazta. Az amerikai pénzügyminiszter szerint valóban Oroszországnak kellene viselnie az ukrán helyreállítási költségeket, ám a jog nem teszi lehetővé a zárolt pénzek elkobzását. Brüsszel és Ukrajna azonban nem adja fel, a kérdés pedig újra és újra napirendre kerül – kitartóan, de bármiféle eredmény nélkül.
Az első fecskék, az Uniper és a Fortum Oyj részvényei az orosz állami vagyonkezelő, a Roszimuscsesztvo ellenőrzése alá kerülnek 98 és 83,7 százalékban. A vagyonkezelő nem csinált titkot belőle, hogy a zárolás még csak a kezdet, és kiemelt figyelmet fordítanak azon vállalatokra, amelyek országa részt vesz az orosz vagyonok külföldi befagyasztásában.
A most zárolt vagyonok természetesen biztonságban lesznek, legalábbis addig, ameddig az orosz pénzekkel sem babrál senki a nyugati országokban. A Kreml szerint a rendelet nem változtatja meg a tulajdonosi szerkezetet, a vagyon pedig mindvégig az adott vállalaté marad, mindössze arról van szó, hogy nem nyúlhat hozzá, és ideiglenesen megszűnik a vagyongazdálkodási joga. Valószínűsíthetően éppen addig, ameddig az orosz pénzek lakat alatt lesznek külföldön.
Fotó: MTI/EPA/Makszim Sipenkov
A 2025-2027-es időszakra az S&P Global Ratings azzal számol, hogy a magyar gazdaság 2,8 százalékos reálnövekedést ér el éves átlagban – értékelte a Makronóm Intézet elemzője a péntek esti döntést.
A KSH friss adatai szerint a 30 év alattiak, valamint az 55 év felettiek körében emelkedett elsősorban az aktivitás az utóbbi időszakban – derül ki a Makronóm Intézet elemzőjének értékeléséből. A munkanélküliség továbbra is alacsony, főleg nemzetközi, uniós összehasonlításban.
Andrij Lunyin parádézott.
Nem túl biztató a helyzet.
Nem járnak jó idők a Sparra: veszteséget termel, és a vezetés ezt azzal leplezné, hogy több fronton támadja a kormányt. A nemzetközi cég kulturálatlan magatartással vádolja a kabinetet a meghirdetett patrióta gazdaságpolitika miatt.
Az incidens Baltijszkban, a kalinyingrádi haditengerészeti bázison történt, közel a lengyel határhoz.
A motorost kórházba szállították.
A sorosista politológus fél, hogy „Orbán Magyarországa a vesztes Oroszország utolsó európai csatlósa lesz”.
