Idén második alkalommal rendezte meg a Joint Venture Szövetség (JVSZ) Innovációra Magyar! címmel interaktív konferenciáját, amelyen nagyvállalatok első számú vezetői, kormányzati szakpolitikai szereplők, startupvállalkozások alapítói mutatták be a legnagyobb magyar sikereket, támogatott programokat, aktuális hazai és nemzetközi finanszírozási lehetőségeket az innováció területén.
Az összkép alapján kijelenthető: az egyik legfontosabb terület minden cég életében a fejlesztés, amelynek számos aspektusát, értékeit és lehetőségeit járták körbe előadások és panelbeszélgetések segítségével.
Halaska Gábor és Matus Tibor írása a Makronómon
Európa második legnagyobb kutatás-fejlesztési központja, a hazánkban már több mint 17.000 főt foglalkoztató Bosch csoport Kőbányán, több ütemben épült Bosch Budapest Innovációs Kampusza szolgált méltó helyszínül a JVSZ Innovációra Magyar! címmel április 21-én az idén már második alkalommal megrendezett konferenciájának.
A nívós eseményen 35 előadó, tíz panelbeszélgetés hozta közelebb a résztvevőkhöz az innováció rendkívül szerteágazó témáit, kihívásait és sikertörténeteit.
Az előadók, a panelbeszélgetések résztvevői nagyvállalatok első számú vezetői, szakértői, kormányzati szakpolitikusok, hivatali vezetők, szakértők és innovatív fiatal vállalkozások alapítói voltak, azzal a céllal, hogy az innováció minden formájára rávilágíthassanak a konferencián.
Fábián Ágnes, a JVSZ elnöke, a Henkel Magyarország Kft. ügyvezető igazgatója köszöntőjében kiemelte: krízishelyzetekben különösen fontos az innovatív megközelítés és az innovációk ösztönzése, hiszen ez biztosíthatja a sikereink alapját a gyorsan változó időkben. Mint mondta, nincs olyan vállalati terület, ahol ne lenne szükség innovációra.
Nyitóbeszédében Hankó Balázs, a Kulturális és Innovációs Minisztérium innovációért és felsőoktatásért felelős államtitkára bemutatta Magyarország 2030-ra kitűzött innovációs stratégiájának alapjait, mérföldköveit: egyfelől hazánk célja, hogy az EU tíz leginnovatívabb országa közé kerüljön, másrészt fontos cél, hogy ennek érdekében legalább egy magyar egyetemet a világ száz legjobbja között tartsanak számon, uniós szinten pedig hármat. Kijelentette:
Mint mondta, a célok eléréséhez elengedhetetlen, hogy az egyetemeknek szorosabb kapcsolata legyen a gazdasággal, a gazdaság szereplőivel, tovább növekedjen a magyar kutatók száma a mostani 1 millió lakosra jutó 6 ezer főről 9 ezerre, és például az is, hogy STEM-területeken egyre többen képezzék magukat, és végső soron minden harmadik hazai vállalkozás innováljon. Kiemelte, hogy a korábbi évekhez képest 2021-ben már 900 milliárd forint jutott az innováció támogatására. „A támogatási mértéket fontos, hogy ne csak tartsuk, hanem erősíteni is tudjuk” – fogalmazott.
Az államtitkár rámutatott, hogy ezáltal nemcsak vágyott cél, hanem elérhető is lehet, hogy egy unikornissal szemben legalább 8-10 ilyen vállalatunk legyen az évtized végéig. (Az unikornis olyan nagyra nőtt startup [scale-up] vállalkozás, amelynek a tőkepiaci értéke legalább egymilliárd dollár.) Hankó Balázs felidézte, hogy Neumann János születésének 120. évfordulóján – a világhírű tudós előtt tisztelegve – feladatunk, hogy a régiónkban kialakítsuk a legerősebb tudásgazdaságot. Úgy fogalmazott: tovább erősítik az innovációt, tovább dolgoznak azon, hogy az egyetemeket összekapcsolják a meghatározó gazdasági szereplőkkel, hogy az innovációs ökoszisztéma erősödjön.
Szászi István, a Bosch csoport magyarországi és adriai régiójának vezetője szerint hosszú úton kell végigmenni, rengeteg újítással, hogy a kitűzött célokat elérjék. A Bosch központjában jó néhány innovációt dolgoztak ki, viszont az autóiparnak ennél több kell, meg kell például teremteni a fenntartható autóipart és válaszolni szükséges az önvezetési technológia kihívásaira – hangsúlyozta.
Szerinte
Hozzátette: ma a magyarországi startupok nem tartoznak a világ élvonalába, egyetlen unikornist tudott felmutatni az ország, aminek az egyetlen oka, hogy hiányoznak.
Szászi István az egyik legégetőbb kihívásnak 2035-öt, azaz a belső égésű motorok gyártására vonatkozó szabályozás határdátumát jelölte meg. A Bosch számára egyértelmű cél, hogy 150 hónap alatt felkészüljenek a váltásra. „Azokat a megoldásokat keressük az autóiparban, amelyek lehetővé teszik a fenntartható közlekedést” – fogalmazott.
Az Al Gore volt amerikai alelnök által idézett afrikai mondásra, miszerint „ha gyorsan akarsz haladni, akkor menj egyedül, ha tovább akarsz érni, akkor keress társakat” hivatkozva azt mondta: a Boschnál is messzire akarnak elérni, persze a lehető leggyorsabban, ehhez keresnek társakat. Mint kifejtette, egyedülálló módon fejlesztenek innovációs ökoszisztémát, az ipar, a kormányzat és startupcégek együttműködésével, ami jó például szolgálhat a mezőgazdasági, gyógyszeripari vállalatok számára is. A biológiai ökoszisztéma fogalmának analógiájára azt állította, hogy filozófiájuk alapjává tették azt az elképzelést, amely szerint a kis és nagy cégek egymással képesek egyszerre kooperálni, valamint versengeni is, és e relációknak az előnyeit kell tudni kihasználni, hiszen együtt sokkal többre vihetik, mint külön-külön. „Az innovációkkal egy-egy megoldatlan problémára keressük az adekvát válaszokat, a szükséges technológiai megoldást, mindehhez rengeteg időt, energiát és pénzt kell invesztálnunk. Nem minden ötlettől várunk piaci sikert, ez a fejlesztés velejáró természete” – mondta. A deep-tech startupok adhatnak megoldást az önvezető autózás és az elektromobilitás legmeghatározóbb kérdéseire is, viszont ezek a folyamatok hosszabb tudományos kutatást, mérnöki innovációt igényelnek. Ehhez kell a kormányzat és az ipari szereplők támogatása – tette hozzá.
A Jó gyakorlatok az innovációs ökoszisztéma kialakítására című szakértői panelbeszélgetésben a moderátor, Cserháti Gábor, a Makronóm Intézet vállalati és iparági elemzési csoportvezetője a jó példák elmesélése mellett annak ismertetésére is kérte a panelbeszélgetés szakértőit, hogy miképp lehetséges a leghatékonyabb rendszert kialakítani az innovációra. A panelben elhangzott: a hatékonyság érdekében sokszor a nagyvállalatoknak fel kell adniuk a hierarchikus merevségükből, merni kell túllépni az addig jól bevált szervezeti struktúrákon. Az innováció kulcsszavai az inspiráció, a szenvedély, a lendület, a nyitott közeg és a hitelesség. Az egészséges, jól működő innovációs ökoszisztéma kialakulásához a pénz mellett nyitottságra és befogadó közegre is szükség van.
Veres Zsolt, a Schneider Electric Hungária országigazgatója kiemelte, hogy a vállalatnak 83 innovációs hubja van, és a szigetszentmiklósi az egyik, ahol kiemelt cél, hogy be is tudják mutatni az új megoldásokat. Jakab Roland, az Ericsson közép-európai stratégiai igazgatója és a Magyarországi Svéd Kereskedelmi Kamara elnöke arról számolt be, hogy a magyarországi Ericssonnál mindig foglalkoznak 50-70 témával, amelyen több mint 100 PhD-s hallgató is együtt dolgozik. Ékes Ákos, a K&H csoport üzletfejlesztési igazgatója és a Családi Vállalatok Központ vezetője pedig azt mutatta be, hogyan indítottak el a generációváltás problematikájára megoldást keresve nyolc évvel ezelőtt egy nonprofit, magyar családi cégeket támogató összetett ökoszisztémát, amit azóta építenek-fejlesztenek. Jelenleg a családi vállalati klubjuk munkájába 2000 magyar családi cég tulajdonosa kapcsolódik be.
György László gazdaságstratégiai feladatokban való szakmai közreműködésért és a Tanítsunk Magyarországért program koordinációjának ellátásáért felelős kormánybiztos előadásában a Dél-Koreában megvalósult digitalizációs átállás sikerét példaként állítva arról beszélt, milyen innovációs stratégiával törhet ki hazánk a közepes jövedelmű országok csapdájából. Videoüzenetében elmondta: a Makronóm Intézet friss, a közeljövőben megjelenő elemzésében 43 lehetséges kitörési pontot, élvonalbeli technológiát azonosított, amelyek közül 14 lehet releváns Magyarország számára.
Ezek közül az elemzők hat élvonalbeli technológiát találtak a legígéretesebbnek, mint például az agrár- vagy az élelmiszer-technológiát, amelyekben
A kormánybiztos példaként az agrártechnológiát kiemelve hangsúlyozta, hogy a terület fejlesztésébe tett erőforrásokkal már 2025-ben eredményeket lehet elérni. A kutatók az egyes területek lehetőségeit, az áttörés akadályait is összefoglalták és szakpolitikai javaslatokat is megfogalmaztak. „Magyarországon arra törekszünk, hogy a felnövekvő generációk olyan klaszterekben legyenek képesek megvalósítani az álmaikat, amelyekben egymást segítő, rugalmas vállalkozások sikeresen és hatékonyan dolgoznak együtt” – fogalmazott.
A Joint Venture Szövetség új gazdasági mutatóját Csorbai Hajnalka, az Opten stratégiai igazgatója ismertette. A szövetségnél úgy gondolták: fontos az innováció, ami előreviszi a gazdaságot, és így ezt mérni is lehet.
A mutató viszonylag jól lefedi a magyar vállalkozói kör véleményét, mivel a JVSZ tagságára alapoz, amely kiteszi a teljes hazai gazdaság több mint 15 százalékát.
Ács Zoltán, az MKB Bank innovációs vezetője és az MKB Fintechlab ügyvezető igazgatója a pénzintézeti innovációk jelenéről beszélt, és azt mondta, jellemzően a fintechforradalommal együtt jelenthetjük ki, hogy valódi innovációk jelentek meg a területen. Mint hozzátette, az egyre erősödő digitalizációs trendek az elmúlt évtizedben forgatták fel teljesen a pénzügyi világot. A big tech vállalatok, a fintechprojektek és az applikációk nagyon gyorsan ügyfelek milliót, százmillióit csábították egyszerűbb bankolásra.
Beck Zsófi, a Boston Consulting Group ügyvezető partnere vezette végig moderátorként a közönséget a Fenntartható jövőt építő innovációk az energetikában című panelbeszélgetésen, amelyben Gordos Péter, a Mol Csoport csoportszintű szabályozási és közkapcsolati ügyek igazgatója a korábbinál fenntarthatóbb termelési modelljük megvalósításáról és a fenntartható üzemanyagok gyártásáról szólva elmondta, hogy a korábbinál komplexebb szolgáltatás portfólió kialakítása mellett jelentős hatékonyságnövelési beruházásaik révén 2030-ra 30 százalékkal csökkentik a szén-dioxid-kibocsátásukat. Jamniczky Zsolt az E.ON Zrt. vezérigazgató-helyettese rámutatott, hogy 2030-ig a jelenlegi energiaigény megközelítőleg 150 százalékára növekedése nem csak a fizikai terhelés miatt óriási kihívás. Annak karbantartása, megszervezése valódi emberierőforrás-igénye minden vállalat számára nehéz feladat lenne. Fontos, hogy 2030-ig 12 gigawattnyi napelem áll termelésbe Magyarországon, amelyek tárolása, felhasználása technológiai megoldásokat igényel.
Deli Daniella, az Energiaügyi Minisztérium klímapolitikáért felelős helyettes államtitkára kiemelte, hogy az EU tempós ütemet diktál a zöldátállás kapcsán. Mint mondta, a szabályozási változásokat Magyarország is követi, a jelenleg érintett 17 jogszabály 90 százalékátmár meg is tárgyalta a Tanács és az Európai Parlament. A zöldátállásra az unió és a kormányzat több száz milliárd forintnyi támogatási forrást biztosít 2026-ig, illetve 2027-ig, ami közvetlen támogatási pályázatként folyamatosan nyílik a vállalkozások számára.
A bpv Jádi Németh Ügyvédi Iroda ügyvédje, Nagyházi István előadásában az uniós energetikai szabályozásokról szólva elmondta, hogy Brüsszel fogyasztóközpontú, a korábbinál nagyobb rugalmasságot, energiafüggetlenséget, fokozottabb versenyt előtérbe helyező szabályozást szorgalmaz.
(Forrás: JVSZ Innovációra Magyar! konferencia/ 2023.04.20./ A képen Nagyházi István ügyvéd)
A fenntartható megoldások gyártási és irodai környezetben című panelbeszélgetést Suppan Márton, a Peak alapító-ügyvezetője, a fintech.hu főszerkesztője moderálta, amelyben Kiss Katalin, a MAM Hungaria Kft. ügyvezető igazgatója, Rácz Gréta, a Green Drops Farm ügyvezető igazgatója és Tóth Bálint, a NEFAB ügyvezető igazgatója részleteztek olyan, megvalósítható gyakorlati javaslatokat, amelyekben jó tapasztalatok elősegíthetik a fenntartható megoldások létrehozását, de akár valós innovációk megvalósíthatóságát is.
A mezőgazdaság nagyfokú digitalizációjáról beszélt a Bonafarm Zrt. ágazati szabályozásért felelős igazgatója, Tóth Attila a következő, Kálmán Anna, a KPMG senior managere által moderált, Fókuszban a környezetterhelés csökkentése! című panelbeszélgetésben, és olyan precíziós gazdálkodást bemutató példákat hozott, mint hogy 10-15 százalékos üzemanyag-megtakarítást jelent önmagában az, hogy a traktorok fordulóköreit, nyomvonalát szinte centiméter-pontosságra GPS-jelekkel szabályozzák, de akár az is, hogy a gyomirtó vagy a permetező szerek pontosan és csakis a megfelelő mennyiségben jutnak a növényekhez. Szlávik Péter, a Philip Morris Magyarország Kft. külkapcsolati és kommunikációs vezetője az élettudományok által kiváltott változásokról beszélt, hiszen a világ legnagyobb dohánygyártója átállt hevítéses dohánytermékek gyártására, amelyeknek a káros egészségügyi hatásai jelentősen enyhébbek. „Ez egészen más üzleti modellt és gondolkodást kíván” – fogalmazott. Mocsai Zoltán, a P. Automobil Import Kft., Peugeot marketingvezetője az autóipart a leginnovatívabb ágazatnak nevezte. „Gondoljunk csak arra, hogy egy mai belépő modellben található vezetéstámogató rendszerek és egyéb funkciók egy évtizede még csak a csúcsmodellekben voltak elérhetők” – fogalmazott. A cégvezető kiemelte azt is, hogy a szabályozás, különösen a környezetvédelmi normák, gyorsan változnak, sokszor nincs elég átfutás követni ezeket. Nagy Ádám iparügyekért felelős helyettes államtitkár szerint egyre több lehetőséget teremtenek a vállalatok számára.
Tálos Péter, a Foxconn magyarországi vezetője a hazai gazdaság innovációs potenciáljáról szólva – a saját szavaival élve – az innovációs terület negatív oldalát mutatta be. Mint mondta, szerinte az utóbbi években egyfajta csapdahelyzet alakult ki a sokat emlegetett „magas hozzáadott értékű” ipari innovációk területén.
– fogalmazott. A gátló tényezők között sorolta a valódi klaszterek és motivált vállalatok hiányát, az elkényelmesítő pályázati rendszereket, az itthon működő nagyvállalati vezetői szerepeket (sok esetben a multinacionális cégek kevés valódi döntési jogkört adnak, lényegében a hazai vezetők végrehajtják a központok által meghatározott stratégiát). ,
Az innovációmenedzsmenttel és szabadalmi bejelentésekkel foglalkozó Glósz és Társa Pénzügyi Tanácsadó Iroda innovációmenedzsment-üzletág vezetője, Kiss János József egy érdekes példával színesítette a konferenciát, amely révén hangsúlyozta a szabadalmi és iparjogvédelmi gyakorlatot, rámutatott annak valódi fontosságára és értékére, valamint arra is, hogyan jelenthet meg az így létrejött szellemi tulajdon a könyvekben.
Az Andorka Miklós, a MAPI-csoport stratégiai vezérigazgató-helyettese által moderált, Pályázati támogatások – magyar sikerek című elemző panelbeszélgetésben főképp a pályázati lehetőségek kihasználásáról, a támogatási rendszerek kihívásairól és aktuális kérdéseiről volt szó. A Fino Food ügyvezető igazgatója, Szommerné Egyed Linda kiemelte, hogy a támogatások igenis katalizátorszerepet játszhatnak egy-egy vállalat életében. Egy korábbi élelmiszeripari pályázat eredményeképpen ők egy másfél milliárd forintos bevételű, 70 fős cégből mára 18 milliárdos, 250 fős vállalattá nőhettek. Kirchkeszner Ágnes, az összecsukható konténereket gyártó székesfehérvári Continest Technologies Zrt. kommunikációs igazgatója szerint éppen az induló vállalkozások nem tudnak sok fontos K+F pályázatból részesülni, hiszen egy fiatal cégnek még nem lehet öt lezárt mérlege. A Külgazdasági és Külügyminisztérium külgazdaság fejlesztéséért felelős helyettes államtitkára, Bihari Katalin kiemelte, hogy az elmúlt években hatszorosára növekedett azon vállalkozások száma, amelyek exportösztönzési támogatásban részesültek, így jelenleg mintegy 12 ezer hazai cég kapott központi segítséget a külpiacokon.
A záró elemzői panelbeszélgetés Mi a nemzetközi siker titka? címmel a már külföldön is befutott kisebb startupok jó gyakorlatait, a nemzetközi piacra lépés nehézségeit volt hivatott bemutatni. A mobiltelefonos applikációkhoz szoftverfejlesztői keretrendszert kínáló Bitrise nevű vállalat Magyarországról lett világhírű, ám a nemzetközi fókusz miatt előbb angol, majd amerikai vállalatként kellett megjelennie világszerte. A ma már több száz fős szoftvercégnél az egyik legnagyobb kihívást a létszám hirtelen megugrása jelentette, hiszen ahogy az egyik alapító, Benei Viktor elmondta, 30-50 fő felett, sok-sok csapat együttes koordinálása esetén sokkal nagyobb kihívás a problémák kezelése, a munkahatékonyság mérése. A Blue Colibri társalapító ügyvezetője, Takács-Fulai Viktória, egy HR-platform fejlesztője mesélt a kihívásaikról. A mintegy 30 fővel dolgozó szoftvercég ma már tíz országban és csak hazánkban 120 vállalati ügyféllel dolgozik. Az alapító szerint egy kis cégnek, különösen, ha az ügyfelekre egyedileg szabható terméket árul, nem szerencsés túlzottan elapróznia a célpiacait. Kende Gábor, a Kende Retail alapítója azt mondja, számukra az egyik legnagyobb nemzetközi szakági kiállításon való megjelenés hozott kiemelten sok megkeresést.
A Jendrolovics Máté, a GB Solutions vezérigazgatója által moderált panelbeszélgetés konklúziójaként nehezen általánosítható megállapításra jutottak a résztvevők: azokra a piacokra kell fókuszálni, ahol megindul az üzlet, ahol pedig nagyon nehezen sem, azt hagyni kell.
A konferencia záróelőadását a Nemzeti Kutatási és Innovációs Hivatal (NKFIH) közelmúltban kinevezett vezetője, Kiss Ádám István tartotta. Az elnök előadásában részletesen bemutatta a hazai innovációs támogatási rendszer eddigi jellemzőit és
Kiemelte: a korábbinál határozottabb pályázati nyomonkövetés mellett egy fegyelmezettebb és átláthatóbb rendszeren dolgoznak. A támogatási összegek ütemezett kifizetését mérföldkövek eléréséhez kötik majd, és más szabályozói oldalról szigorodó feltételekre is lehet számítani.
Borítókép: JVSZ 2023.04.20./ A képen Fábián Ágnes, a JVSZ elnöke
A hazai munkabérek idén átlagosan 9,9 százalékkal emelkedtek, a 2025-re tervezett béremelés pedig várhatóan 7–8 százalék között alakul a vállalati szektorban – derül ki a JVSZ Economy Brunch eseményen bemutatott Korn Ferry-felmérésből. Bár a bérek között régiós szinten is csökkenő különbségek mutatkoznak, Budapest és Kelet-Magyarország átlagjövedelme között még mindig 12 százalékos az eltérés.
Gyurcsánnyal akadtak rövidke sikereik, de Bajnaival, Dobrevvel, Márki-Zayval nem jött össze, így most Magyarra tettek.
A megemlékezés október 25-én volt a washingtoni Kossuth Házban.
E vállalatok sikerének titka egyre inkább az exponenciális szervezetek (ExO) modelljében rejlik, amelyet globálisan is elismernek. Ezek a cégek agilis működésükkel, célvezérelt stratégiáikkal és a változó költségeik minimalizálásával érnek el többszörös hatást. A kutatások alapján a legsikeresebb ExO-k jelentősen túlszárnyalják versenytársaikat a pénzügyi mutatók terén, például akár negyvenszeres tulajdonosi megtérülést is biztosítanak – emeli ki Kristóf Péter, a Stradamus Zrt. tanácsadó testületének tagja, aki személyesen is részt vett az ExO-modellek egyik jelentős nemzetközi kutatásában.
A pár éve bekövetkezett versenyképességi fordulatról kérdeztük a felsőoktatásért is felelős szakállamtitkárt.
Rollerbalesetet szenvedett a sportoló, majd a kórházban elhunyt.
Optimistán látja a jövőt a Miniszterelnöki Kabinetiroda vezetője.
A terv totálisan ellentmond a Magyarországon hatályos törvényeknek.
