A 7,5 millió lakost számláló Hongkong városállama 1841-től 1997-ig a Brit Birodalom gyarmata, majd egy bérleti megállapodás alapján függő területe volt. A gyakorlatban azonban önálló entitásként fejlődött Hongkong. Az Új Területek bérleti szerződésének 1997-es lejártával a Brit Birodalom a teljes területet átadta Kínának. Az 1984-es kínai-brit együttes nyilatkozat értelmében azonban Hongkong a Kínai Népköztársaság által ellenőrzött különleges közigazgatási terület lett, amely korlátozott autonómiát élvez. A nyilatkozat értelmében a hongkongi gazdasági és társadalmi rendszerek 50 évig lényegileg változatlanok maradhatnak. Napjainkban Hongkong kimagasló, 49800 dolláros GDP-je és a rendkívül alacsony, 5 százalékos bankolatlan populációja is ösztönzőleg hat a pénzügyi innovációk bevezetésére.
Egy virágzó fintech szektor
Ezt mutatja a 716 Hongkongban regisztrált fintech cég mennyisége is. A hongkongi fintech ökoszisztéma sajátossága, hogy a helyi nagybankok elkezdték létrehozni saját fintech leányvállalataikat. Egy banki szolgáltatásokkal közel teljesen lefedett, fejlett társadalomban ugyanis nem működik a dél-amerikai és afrikai modell, amelyben a fintechek a bankolatlan rétegeknek, mint új ügyfeleknek szolgáltatnak. Így a fintech leányvállalatok létrehozásával a hongkongi nagybankok gyakorlatilag a saját inkumbens szolgáltatásaikat kannibalizálják.
A 2020 szeptemberében Hongkongban elindított Mox például egy olyan virtuális bank, amelyet a Standard Chartered támogat közösen a város vezető telekommunikációs és életstílus-szolgáltatójával, valamint Ázsia legnagyobb online utazási irodájával. A Mox egy helyen kínálja a lakossági banki és életmód szolgáltatásokat a brit nemzetközi nagybank támogatásával.
A hongkongi piac másik különlegessége az úgynevezett Octopus Card. Az igen korai NFC fizetési eszközt eredetileg 1997-ben a tömegközlekedésre vezették be. Az Octopus azóta teljesen elterjedt a szigeteken, vásárolni is lehet vele. Így Hongkongnak gyakorlatilag organikusan fejlődött ki egy saját kártyatársasága.