A tavalyi év egyik legnagyobb hr-kísérlete a négynapos munkahét tesztelése volt. A Dublini Egyetem és a Cambridge-i Egyetem globálisan 33 vállalatot bevonó, több hónapos tesztidőszaka után a vizsgálatban részt vevő cégek közül egyetlenegy sem tért vissza a hagyományos, ötnapos munkahét rendszeréhez. Az eredmény több volt, mint meggyőző: a bevételek a próbaidőszakban 8 százalékkal nőttek, az alkalmazottak hiányzása a havi átlagot tekintve 0,6-ról 0,4-re csökkent, az újonnan felvett munkavállalók száma pedig növekedni kezdett. Magyarországon négy hónapon keresztül 152 munkavállalóval a Telekom kísérletezett a rendszerrel, a tapasztalatok alapján szintén sikeresen: a munkavállalók 20 százalékkal kevesebb időt töltöttek munkával,
hatékonyságuk mégis 10 százalékkal nőtt.
Minden próba, minden kutatás egyértelműen a hatékonyság növekedését mutatta ki, miután a négynapos munkahét ötlete újra, magas szinten felvetődött. A siker receptje: ugyanannyi fizetés, eggyel több szabadnap.
Mesterséges segítség
Christopher Pissarides – aki az automatizálás munkára gyakorolt hatásával foglalkozik – a mesterséges intelligencia megjelenésével okozott félelmek eloszlatását célozta meg, amikor annak munkaügyi előnyeit részletezte a napokban. A Nobel-díjas közgazdász szerint a munkaerőpiac meglepően gyorsan fog alkalmazkodni az MI által vezérelt chatbotokhoz, amelyek megjelenése nem tömeges elbocsátásokkal, hanem az alkalmazottak munkaidejének lerövidülésével járhat.
„Optimista vagyok a chatbotokkal kapcsolatban. Ha megfelelően használjuk, az a vállalatok termelékenységét óriási mértékben lendítheti fel, miközben az alkalmazottaknak több idejük marad az érdemi, nem automatikus munkára és a magánéletre” – mondta a közgazdász, aki szerint az új technológia megjelenése jelentősen megkönnyítheti az átállást a négynapos munkahétre azokon a területeken, ahol alkalmazni lehet.