Elkészült a hároméves bérmegállapodás: csütörtökön kiderülhet, mennyivel nő a minimálbér és a garantált bérminimum 2027-ig
A Mandiner úgy tudja, meglesz az átlagos 12 százalékos minimálbér-emelés, de a részletekre csak holnap derül fény.
Christopher Pissarides szerint a munkaerőpiac alkalmazkodni fog a mesterséges intelligenciához, amely számos munkahelyen növelni fogja az eredményességet.
A tavalyi év egyik legnagyobb hr-kísérlete a négynapos munkahét tesztelése volt. A Dublini Egyetem és a Cambridge-i Egyetem globálisan 33 vállalatot bevonó, több hónapos tesztidőszaka után a vizsgálatban részt vevő cégek közül egyetlenegy sem tért vissza a hagyományos, ötnapos munkahét rendszeréhez. Az eredmény több volt, mint meggyőző: a bevételek a próbaidőszakban 8 százalékkal nőttek, az alkalmazottak hiányzása a havi átlagot tekintve 0,6-ról 0,4-re csökkent, az újonnan felvett munkavállalók száma pedig növekedni kezdett. Magyarországon négy hónapon keresztül 152 munkavállalóval a Telekom kísérletezett a rendszerrel, a tapasztalatok alapján szintén sikeresen: a munkavállalók 20 százalékkal kevesebb időt töltöttek munkával,
hatékonyságuk mégis 10 százalékkal nőtt.
Christopher Pissarides – aki az automatizálás munkára gyakorolt hatásával foglalkozik – a mesterséges intelligencia megjelenésével okozott félelmek eloszlatását célozta meg, amikor annak munkaügyi előnyeit részletezte a napokban. A Nobel-díjas közgazdász szerint a munkaerőpiac meglepően gyorsan fog alkalmazkodni az MI által vezérelt chatbotokhoz, amelyek megjelenése nem tömeges elbocsátásokkal, hanem az alkalmazottak munkaidejének lerövidülésével járhat.
„Optimista vagyok a chatbotokkal kapcsolatban. Ha megfelelően használjuk, az a vállalatok termelékenységét óriási mértékben lendítheti fel, miközben az alkalmazottaknak több idejük marad az érdemi, nem automatikus munkára és a magánéletre” – mondta a közgazdász, aki szerint az új technológia megjelenése jelentősen megkönnyítheti az átállást a négynapos munkahétre azokon a területeken, ahol alkalmazni lehet.
A Goldman Sachs becslése szerint ez nagyjából 300 millió munkahelyet érinthet. A bank véleménye egyébként tökéletesen illeszkedik a Pissarides által hangoztatottakhoz: egy intézeti jelentésében azzal érvel, hogy az MI és alkalmazott technológiái véget vethetnek a fejlett gazdaságokban utóbbi években tapasztalható termelékenységi lassulásnak, ami természetesen komolyan kihat a GDP alakulására is. Mint fogalmaztak: „Becsléseink szerint a mesterséges intelligencia 7 százalékkal növelheti a globális éves GDP-t”.
A chatbotok használata számos aggályt vet fel, a kritikák célkeresztjében alapvetően az adatvédelem és a kiszámíthatatlanság áll. Alkalmazása ellen a napokban több kezdeményezés is született, a legismertebb talán az Elon Musk által is aláírt levél, amelyben igazi ipari és tech-nagyágyúk követelik az MI-laborok leállítását, de az is erős jelzés, hogy egyes országokban máris betiltották a ChatGPT alkalmazását.
Pissarides a kritikákkal részben egyetért, ám ő a leállítás helyett inkább a lassú bevezetést javasolja, mondván: a munkavállalók számára is optimálisabb, ha a túl gyorsan fejlődő technológia integrálását fokozatosan és visszafogottabb tempóban oldják meg.
Fotó: 123RF