Az USA inflációcsökkentő törvénye miatt a Volkswagen letett a Kelet-Közép-Európa egyik uniós országába tervezett akkumulátorgyár építéséről, így sajnos Magyarország is kiesik a potenciális helyszínek közül. Az Egyesült Államok nagyon sokat fizet nekik ezért, Brüsszel viszont még mindig egy helyben toporog.
Ahogyan Robert Habeck német gazdasági miniszter tavaly megjósolta: az Európai Uniónak hetei lesznek hátra arra, hogy megfelelő válasszal rukkoljon elő az USA inflációcsökkentő csomagjára. Brüsszel lassúsága most kezdi is megbosszulni magát. A kereskedelmi háború példátlan szintet lépett, amikor a Volkswagen bejelentette, hogy a Kelet-Közép-Európába tervezett akkumulátorgyárat végül az USA-ban fogja felépíteni, mégpedig döntően az ottani kedvezmények miatt.
A Biden elnök által jegyzett, 2023. január 1-jén életbe lépett inflációcsökkentő törvény lényege egy 396 milliárd dolláros belső piaci gazdaságélénkítő csomag. (Az összeg a magyar költségvetés 2022-es összbevételének mintegy öt és félszerese.) Ez egyfelől hatalmas befektetés az amerikai elektromos járműiparba, másfelől olyan szabályok együttese, amelyek gyakorlatilag kizárják az európai vállalatokat a területről – miután csak az USA-ban készült akkumulátorokat és gyártókat részesítik előnyben.
Az amerikai protekcionista fordulat óriási csapás az EU-s járműiparnak. Németország kancellárja érthetően ideges lett a Biden-törvény miatt, Macron francia elnök pedig azonnali választ követelt,
A brüsszeli bürokrácia malmai azonban ezúttal is lassan őröltek. Míg Macron, Olaf Scholz és a melléjük becsatlakozó Thierry Breton belső piacért felelős uniós biztos végiglobbizta Európát a tervével, az Európai Bizottság és Ursula von der Leyen aggasztóan csendben maradt, és inkább arra várt, hogy az amerikai törvényhozás meggondolja magát, és úgy módosítson a saját zöld csomagján, hogy annak tartalmából az európai cégek is részesüljenek.
Végül egészen februárig kellett várni az Ursula von der Leyen-féle EU Green Deal alaptervének bejelentésére, amelyből aztán már az előzetes megbeszéléseken óriási vita támadt. Attól ugyanis jogosan félnek a kisebb költségvetéssel működő tagállamok, hogy a tervezetben szereplő állami finanszírozási lehetőségek bővítését Németország és Franciaország olyan mértékben használja majd ki, ami tisztességtelen versenyelőnyt biztosít számukra , ezáltal pedig – a félelmek szerint – a közös piacot fogja rendkívül károsan befolyásolni.
A brüsszeli tétovázás, az EU-s törvényhozás lassúsága és az európai energiaárak kiszámíthatatlansága természetesen elriasztja a befektetőket a kontinenstől. Az Intel tavaly decemberben jelentette be, hogy "ideiglenesen" visszamondja tervezett németországi, összesen 80 milliárd eurós chipgyár-beruházását, közölve: figyelemmel kísérik az európai piac és gazdasági helyzet alakulását, aztán majd meglátják, érdemes-e egyáltalán újraütemezni a terveket.
A jelek szerint nem. A pofon most onnan érkezett, ahonnan a legkevésbé várta volna bárki is. Az európai autóipar egyik oszlopa, a Volkswagen tavaly még lelkesen jelentette be, hogy új akkumulátorgyárat épít Kelet-Közép-Európában. A lehetséges helyszínek között szerepelt Csehország, Szlovákia, Lengyelország – és természetesen Magyarország is, amely az EU-ban immár megkérdőjelezhetetlen tényező, ha az elektromos járműiparról van szó.
Aztán derült égből villámcsapásként jött a hír, hogy az európai büszkeség inkább az Egyesült Államokat választja, köszönhetően az ottani támogatási rendszernek, amellyel az EU – pontosan ahogyan Habeck megjósolta – nem tud versenyre kelni. A vállalat szerint a mostani beruházásra a gyár üzemelési ideje alatt
eddig pedig csak azért nem mondtak igent a folyamatos amerikai megkereséseknek, mert várták, mit ajánl az Európai Unió. A Financial Times-nak nyilatkozó bennfentes szerint az USA sokkal gyorsabb volt, és konkrét ajánlatokat tudott letenni a Volkswagen elé, míg Brüsszel még mindig a töprengés fázisában jár.
Thomas Schmall, a Volkswagen igazgatótanácsának tagja ennél sokkal nyersebben fogalmazott. Szerinte azzal, hogy az Európai Unió képtelen határozott választ adni az amerikai törvényre, azt kockáztatja, hogy a következő hónapokban és években beruházások eurómilliárdjaitól esik el, főleg akkor, ha a tagországok továbbra is a lehetséges állami támogatások nagyságáról vitatkoznak, és változatlanul nem tudnak semmit tenni az energia árainak csökkentése érdekében.
Az Ursula von der Leyen által beharangozott EU-s megmentő terv egyelőre késik, egyrészt az állami támogatások lehetséges mértékéről szóló vita, másrészt az olyan ötletek miatt, mint a Covid utáni helyreállítási alap maradványösszegeinek felhasználása, amelyhez az újabb hitelfelvételt alapból elutasító államok – élükön Németországgal – ragaszkodnának. A brainstormingnak már régen véget kellett volna érnie, ehhez képest egy európai akkumulátorgyár vezetője, aki részt vett egy brüsszeli megbeszélésen, úgy fogalmazott:
A Volkswagen kijózanító pofonja mindenesetre felgyorsíthatja a csigalassú brüsszeli tempót. A vállalat szerint nem tettek le az európai akkumulátorgyárak építéséről, de ehhez egy nagyon pontos, ösztönzőkkel megtűzdelt tervet várnának az EU részéről.
Ha a határozatlanság és az egyetértés nyilvánvaló hiánya továbbra is ennyire látványos lesz, az a befektetőket is egyre nagyobb arányban riasztja el Európától. Akkor pedig teljesen beigazolódik az magyar autópiaci szakértő, Várkonyi Gábor pesszimista és tömören nyers jóslata: míg Kína és az USA fénysebességgel húznak el mellette, „az EU letolt gatyával várja az események végét”.
Fotó: MTI/EPA/Filip Singer
Négy nap múlva életbe lép az uniós migrációs paktum, amely Magyarország jövőjét is érinti. A kérdésben azonban továbbra sem ismert Magyar Péter egyértelmű álláspontja. Miközben a paktum minden magyar embert érinthet, a Tisza Párt elnöke továbbra sem ad konkrét választ a felmerülő kérdésekre.
Nagyon egyszerű a recept.
A valóság máris szembejött a TISZA Párttal.
Az agráriumot egyszerre fenyegeti az aszály, az ukrán gabona és a munkaerőhiány. Hogyan biztosítja a Tisza-kormány az ágazat érdekvédelmét? Mi lesz az Agrárkamarával, a vendégmunkásokkal? Milyen gazdasági és politikai érdekek mozognak a magyar agrárium körül?
A magát függetlennek és objektívnek tartó média kéjesen ünnepel – mármint azok, akik nem kaptak pozíciót a Tisza-kormányban.
Az ipari telephelyen 1200 tonna hús égett el, a becsült kár 30 milliárd forint.
Életbe lépett a migrációs paktum, gyorsan meg is dicsérték Magyar Pétert Brüsszelből.
