Kína és a Vatikán is béketervvel állt elő

Mint ismert, 2022. február 24-án, bő egy esztendeje indított inváziót Oroszország Ukrajna ellen. Az évforduló apropóján Kína – a korábbi békefelhívását megerősítve – béketervet készített az orosz-ukrán konfliktus politikai rendezésére. 

Erről azért érdemes beszélni, mert ez az írásos tervezet konkrét javaslatokat tartalmaz a politikai rendezést illetően, és ami talán még fontosabb: következetesen tekintettel van mind Oroszország, mind pedig Ukrajna aggályaira. Magának az írásos dokumentumnak a neve is árulkodó: „China's Position on the Political Settlement of the Ukraine Crisis”, tehát Kína álláspontja az ukrán krízis politikai rendezéséről.

Íme, a kínai béketervezet 12 pontja

Magát a tervezetet a háború kitörésének napján reggel tárták a nyilvánosság elé. Kína külügyminisztériumának állásfoglalása ebben 12 pontot határoz meg.

1. Minden ország szuverenitásának tiszteletben tartása
2. A hidegháborús mentalitás elhagyása
3. Az ellenségeskedés beszüntetése
4. A béketárgyalások újrakezdése
5. A humanitárius válság megoldása
6. A civilek és a hadifoglyok védelme
7. Az atomerőművek biztonságban tartása
8. A stratégiai kockázatok csökkentése
9. A gabonaexport könnyítése
10. Az egyoldalú szankciók leállítása
11. Az ipar és az ellátási láncok stabilizálása
12. A konfliktust követő újjáépítés segítése, előmozdítása

Amint az a fenti felsorolásból is látszik, a Kínai Külügyminisztérium felszólította a háborúzó feleket, hogy fejezzék be az ellenségeskedést, folytassák a korábban félbeszakadt béketárgyalásokat, hagyjanak fel a hidegháborús mentalitással, valamint hogy állítsák le az egyoldalú szankciókat. 

Kína az állásfoglalásban ellenzi a nukleáris fegyverek használatát, és kiáll minden ország szuverenitásának tiszteletben tartása mellett. (Ez utóbbinál felvetődhet a kérdés, hogy mi a helyzet Tajvan szuverenitásával?)

A tervezet világossá teszi számunkra Kína elveit a háborús konfliktus megoldása terén, valamint egy lehetséges utat kínál a tervezet konstruktív megvalósítására.

Kína, a béketeremtő

A dokumentum tükrözi Kína béketeremtő és a béketárgyalásokat előmozdító pozícióját, valamint hangsúlyozza Kína globális kormányzásban betöltött kulcsszerepét. Ám a konfliktus lefolyása valójában annak függvénye, hogy Oroszország és Ukrajna hajlandó-e a békés rendezésre. 

A béketervezet önmagában pozitív Kína részéről, viszont a jelenleg uralkodó feszült légkör és a tárgyalási hajlandóság meglétének hiánya miatt sajnos messze vagyunk egy ilyen konstruktív rendezéstől. Az USA és a NATO közvetett beavatkozása (fegyverek szállítása) sem normalizálja a helyzetet, így pedig kevés esély van jelenleg a helyzet konstruktív úton történő békés rendezésére.

Korábban is szorgalmazta a békét Kína

Érdemes kiemelni, hogy még a béketerv kiadása előtt, a februárban megrendezett 59. Müncheni Biztonságpolitikai Konferencián a Magyarországon is megforduló Wang Yi – aki a Kínai Népköztársaság Államtanácsosa – határozottan kiemelte a békére való törekvést. Szerinte ugyanis a világ nem eshet többször ugyanabba a csapdába, nem tanácsos ismételten az antagonizmus, a megosztottság és a konfrontáció a történelemből már jól ismert útjára lépni. Kijelentette, hogy országa határozottan kitart a béke és a párbeszéd mellett.

A béketervben Kína Wang Yi kijelentésénél jóval továbbra merészkedett, ugyanis a dokumentum egy konkrét ütemtervet vázolt fel a tűzszünettől kezdve az adott esetben eszkalálódó válság kezelésén át a háborút követő újjáépítés előmozdításáig.

A 12 pontban összefoglalt tervezet legjelentősebb újítása az előzményeket figyelembe véve az, hogy a dokumentum azon túl, hogy hangsúlyozza békepárti álláspontot, konkrét lépéseket és javaslatokat tett közzé.

Kína szempontjából esetleg furcsa lehet, hogy a dokumentumban hajlandóságot mutatnak egyfajta „globális kormányzás” irányába.

A béketervet pozitívan értelmezhetjük, hiszen végre valahára egy megkerülhetetlen globális játékos is magáévá tette a magyar kormány álláspontját a háborúról. A nemzetközi közösségnek elkötelezettnek kell maradnia a béketárgyalások konstruktív előmozdítása iránt, egyúttal segítenie kell a harcoló feleket abban, hogy a lehető legrövidebb időn belül megnyíljanak a megfelelő csatornák a politikai rendezés előtt. Továbbá a nemzetközi közösségnek platformokat is kell kínálnia a tárgyalások újrakezdéséhez.

Humanitárius válság

Fentebb említettem, hogy a dokumentum tartalmaz konkrét javaslatokat is. Az 5. pontban a humanitárius válság megoldása kapcsán konkrét javaslat például, hogy ki kell alakítani több humanitárius folyosót, amelyeken keresztül képesek evakuálni a civileket a konfliktusövezetekből. 

Kína egy felszólítást is tett a dokumentumban, hogy mindenképp kerüljék el a civil és polgári létesítmények támadását, lássák el kellő védelemmel a nőket, a gyerekeket és a háborús sebesülteket, ha eddig ez nem történt volna meg, valamint tartsák tiszteletben a hadifoglyok alapvető jogait.

A nukleáris kockázat

Érdemes külön kiemelni a 7. pontot, azaz az atomerőművek védelmét is. Annak, hogy ez bekerült a tervezetbe, valószínűleg az a motivációja, hogy Putyin nemrég aláírta az Új START-szerződésben való orosz részvételt felfüggesztő törvényt. 

Ez a szerződés azért fontos, mert ez a legutóbbi USA-val kötött nukleáris fegyverzet-ellenőrzési egyezmény volt. Ez az egyezmény korlátozta a nukleáris fegyvereket eredetileg az USA és a Szovjetunió között. A Szovjetunió felbomlását követően az USA, Oroszország, Ukrajna, Kazahsztán és Fehéroroszország közt maradt érvényben, amelyek közül az ukránok, a kazahok és a fehéroroszok időközben teljesen leszerelték nukleáris arzenáljukat. 

Az egyezmény felmondása egyértelmű nemzetközi biztonsági kockázatot és az eszkaláció lehetőségét hordozza magában, éppen ezért került bele a béketervezetbe az atomerőművek és más nukleáris létesítmények elleni fegyveres támadás, valamint a nukleáris fegyverek használatának ellenzése.

Az ipar, ellátási láncok, újjáéíptés

Az ipar és az ellátási láncok védelmét, illetve stabilan tartását is magában foglalja a tervezet, ami azért fontos, mert ha ezeket képesek stabilizálni, akkor mérsékelni is tudják a továbbgyűrűző hatásokat. Így ezeken keresztül nem zavarják meg a nemzetközi kooperációt az energia, a pénzügy, az élelmiszer és a szállítás területén, ergo nem ássák alá a világgazdaság fellendülését.

A béketervezetet azért is tekinthetjük fontosnak, mert megcáfolja azt az utóbbi időszakban elterjedő sztereotípiát a nyugati mainstream sajtóban, amelyek hiteltelenítik Kína szerepét a háború kapcsán. 

Ezzel szemben a valóság az, hogy a nyilvánosságra hozott béketervezetben Kína lándzsát tört a konstruktív megoldás mellett, és aktív szerepet kíván vállalni, mint béketeremtő és a tárgyalások elősegítője. Kína tehát továbbra is együttműködik a nemzetközi közösséggel, hogy konstruktív szerepet vállaljon az ukrajnai válság politikai rendezésében.

Sőt, az állásfoglalás ennél is továbbmegy, hiszen az utolsó pont a háború utáni újjáépítésről szól, amiben Kína szintén hangsúlyozza konstruktív szerepvállalását. Korábban az újjáépítésről kevés szó esett.

Konstruktív hozzáállás

Fontos tisztázni azt is, hogy a béketervezet milyen kontextusban született: az USA és a nyugati országok egy része bizonyos lépéseikkel (fegyverszállítások fokozása, tizedik szankciós csomag elfogadása) arra sarkallhatják Oroszországot, hogy inkább felpörgessék a tavaszra időzített offenzívájukat. Egyúttal megvádolták Kínát, hogy fontolóra vette fegyverek szállítását. Ezzel szemben Kína éppen a konfliktust konstruktív módon rendező béketervezetet dolgozott ki – üzeni a tervezet a világnak. Az Európai Unió a napokban fogadta el az immár tizedik szankciós csomagját. Kína is szól a tervezetben a szankciókról: szerintük ugyanis az egyoldalú szankciókat le kell állítani, ami hozzájárulhat a hidegháborús mentalitás és a „tömbök” konfrontációjának feladásához. A katonai blokkok, valamint a szankciók erősítése nem járul hozzá a helyzet normalizálásához.

A valóságban viszont jelenleg kevés esély van arra, hogy a háborúzó felek a nemzetközi közösség közvetítésével tárgyalóasztalhoz üljenek, hiszen az USA és a NATO is egyöntetűen elhatározott abba az irányba, hogy Oroszországnak a csatatéren kell elbuknia.

Kína ehhez a magatartáshoz képest a béketervezet alapján gyökeresen máshogy gondolkodik. Az állásfoglalás figyelembe veszi mindkét fél aggályait. Nagy kérdés, hogy Oroszország és Ukrajna hajlandó-e külső közvetítőkre támaszkodni a konfliktus megoldásában. És, ha igen, akkor pár hónapon vagy majd csak pár éven belül…

Az USA magatartása nem kedvez a tárgyalásoknak

Ami még befolyásolja a háború menetét: az az USA hozzáállása. Mikor Wang Yi Moszkvában találkozott Putyinnal, hogy a politikai rendezésről beszéljenek, Joe Biden váratlanul Kijevbe látogatott, és nincs kizárva, hogy ez a látogatás egy agresszívabb ellencsapásra fogja sarkallni Putyint.

A jelenlegi feszült légkör ésa tárgyalási hajlandóság nullához közeli szintje nem segíti az előrelépést. Jelenleg az USA az egyik legnagyobb haszonélvezője a háborúnak, igaz a túlzottan elhúzódó konfliktus számára is visszaüthet. Ha az USA Ukrajnát felhasználva szeretné megbuktatni Putyin rezsimjét és legyőzni az orosz nukleáris katonai hatalmat, akkor nagy valószínűséggel kudarcot fog vallani. Egy év elteltével bőséges bizonyítékok állnak rendelkezésre arra vonatkozóan, hogy a fegyverszállítások nem hozzák el a békét – amit a magyar kormány is hangsúlyoz –, sokkal inkább fokozzák a konfliktust, annak elhúzódását idézik elő, amelynek árát a hétköznapi emberek fizetik meg.

Mik a reakciók?

Kína tervezete nagy figyelmet keltett szerte a világon.

Lukasenka fehérorosz elnök szerint Kína végtelenül óvatos, de ha így nyilvánítja ki álláspontját a konfliktusban, az messzemenő következményekkel járhat.

Lengyel részről Andrzej Duda elnök szerint Kína méreténél és befolyásánál fogva sem hagyható figyelmen kívül az orosz-ukrán háború rendezése kapcsán.

Orosz részről az alsóház külügyi bizottságának alelnöke Alekszej Csepa szerint sem hagyható figyelmen kívül Kína ajánlata a rendezésre. Már csak azért sem, mert az írásos dokumentum ellenőrizhető, és teljes mértékben megfelel a nemzetközi jognak. Valamint hangsúlyozta, hogy a dokumentum az általuk 2021 végén javasolt biztonsági garanciákból fakad.

Ukrán részről

Mit mond a Vatikán?

Ferenc pápa is felvázolta elképzeléseit az orosz-ukrán háború lezárásáról Leonyid Szevasztyjanov, az orosz ortodox Óhitűek Világszövetségének a katolikus egyházfővel levelezésben álló elnöke szerint.

Szerinte a pápai tervezet minden nyelv és kultúra tiszteletét, valamint a befogadást helyezi a középpontba.

Maga a pápa még tavaly ajánlotta fel közvetítő szerepét a háborús felek között Rómát használva platformként. 

A pápa terve szerint a béke elérésének egyetlen eszköze a tárgyalás, melynek végső célja az inkluzivitás, az együttműködés. Mindezt egy tartós és igazságos megállapodás keretében. 

A pápai tervezet felszólít a harcok és a fegyverszállítások azonnali beszüntetésére, és sürgeti a feleket, hogy minél hamarabb üljenek tárgyalóasztalhoz, hogy kölcsönösen előnyös megoldást tudjanak találni.

Az állítólagos tervezet szerint minden felet egyaránt terhel felelősség, fontos, hogy más országok fegyverszállítással se vegyenek részt a konfliktusban.

A Vatikán a korábbi állásfoglásaihoz hasonlóan elkötelezett a nukleáris fegyverek számának csökkentése mellett. Ezzel kapcsolatban pedig aggódnak, hogy Oroszország felfüggesztette részvételét az új START-egyezményben. Az elmúlt évek szerintük egyébként is a nukleáris egyezmények erózióinak évei voltak. A Vatikán mindezek ellenére továbbra is egy nukleáris fegyverek nélküli világot képzel el.

Ferenc pápa a Vatikánt javasolta a béketárgyalások helyszínéül, hiszen Róma a béke városa. A közvetítő szerep egyébként logikus is lenne, hiszen a Vatikán sem Ukrajnával, sem pedig Oroszországgal nem szakította meg a diplomáciai kapcsolatokat.

Összegezve…

Önmagában pozitív, hogy Kína és – egyelőre nem megerősítve – a Vatikán is előállt egy béketervezettel, amelyek az orosz-ukrán háború mielőbbi befejezésére és politikai rendezésére irányulnak, elhozva a várva várt békét. Ugyanakkor a jelenlegi feszült környezet és a háborúzó felek tárgyalásokat elutasító magatartása miatt jelenleg minimális az esély arra, hogy valóban tárgyalóasztalhoz üljenek. 

A fő kérdés jelenleg tehát az, hogy a béketervezeteket megismerve hajlandó-e Oroszország és Ukrajna független nemzetközi közvetítőket elismerni (Vatikán, Kína), hogy lehetőség nyíljon a konfliktus békés úton, egyúttal konstruktívan történő normalizálására.

Borítókép: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher