Kellemes meglepetés: a KSH friss adatai szerint havi alapon már jelentősen, 2,2 százalékkal mérséklődtek az ipari termelői árak, főként az energiaárak csökkenése miatt. Ez a folyamat előnyösen hat az infláció alakulására is.
Elemző: Molnár Dániel, a Makronóm Intézet makrogazdasági elemzője.
Kellemes meglepetést okoztak a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) március 31-én közzétett februári ipari termelői árai. Ugyan az éves növekedési üteme még mindig számottevő, 29,0 százalékos volt, havi alapon már jelentősebben, 2,2 százalékkal mérséklődtek az árak.
Az árak növekedését továbbra is az energiaárak hajtják, az energiaiparban az értékesítési árak a megelőző évi duplájára nőttek, legnagyobb részben a világpiaci energiaárak tavalyi elszabadulása miatt. Mivel az energiaipar jelentős részben belföldi felhasználásra termel, ez az emelkedés begyűrűzik a többi ágazat termelői áraiba is, azon keresztül a fogyasztói árakba, felhajtva ezzel az inflációt.
Amennyiben ez a folyamat fennmarad, akkor a mérséklődés fokozatosan megjelenik először a feldolgozóipari termelői árakban, majd stabilan a fogyasztói árakban is, fékezve ezzel az infláció ütemét az év második felétől, így a pénzromlás az év végére egy számjegyűre lassulhat.
Az export lehet a növekedés motorja
A KSH a második becslése keretében a külkereskedelmi forgalom tekintetében a szokottnál jóval nagyobb revíziót hajtott végre, így az előzetesen közölt, kedvezőnek tekintett 165 millió eurós hiány helyett a tényleges passzívum 413 milliót mutatott, amely éves alapon 170 millió eurós romlást jelent. Ennek oka viszont – az elmúlt időszakkal szemben – nem az energiaárak emelkedése miatti cserearányromlás volt, tekintve, hogy az import volumene is jobban nőtt, mint az exporté, 11,3 százalékkal, szemben a 9,0 százalékkal.
Molnár Dániel, a Makronóm Intézet makrogazdasági elemzője szerint egyhavi adatból nem lehet és nem is érdemes messzemenő következtetéseket levonni. Az év hátralévő részében várakozásaink szerint ez az állapot megfordulhat, így a nettó export lehet a növekedés fő motorja. Ezt exportoldalon a beruházások termelőre fordulása és a várhatóan bővülő ipari teljesítmény húzhatja, míg importoldalon a fogyasztás és a beruházások visszafogása miatt mérséklődő importkereslet.
– Az ipari termelői árak 2023 februárjában az egy évvel korábbihoz képest 29,0 százalékkal növekedtek, az előző hónaphoz viszonyítva 2,2 százalékkal csökkentek.
– A belföldi értékesítés árai 56,4, az exportértékesítéséi 15,8 százalékkal nőttek.
– A belföldi értékesítés árainak gyorsabb növekedését az okozta, hogy a jelentős drágulást realizáló energiaipar részaránya a hazai eladásokban jóval nagyobb, mint az exportban.
– Az energiaárak meredek emelkedése mellett az alapanyagok drágulásának, a munkabérek növekedésének és a forint – egy év alatti – gyengülésének is árfelhajtó hatása volt.
– Az előző hónaphoz viszonyítva a belföldi értékesítési árak 1,3, az exportértékesítésiek 2,6 százalékkal csökkentek, így az ipari termelői árak összességében 2,2 százalékkal mérséklődtek.
Az idén februárban a 2022. februárihoz képest
– A belföldi értékesítés árai átlagosan 56,4 százalékkal nőttek, ezen belül a 65 százalékos súlyt képviselő feldolgozóiparban 27,6, a 30 százalékos súlyú energiaiparban (villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás) – a világpiaci árak drasztikus növekedése és a hatósági ár szabályozásának módosításai következtében – 127 százalékkal magasabbak voltak.
– Az ágazatok rendeltetés szerinti csoportjai közül belföldön az energia- és továbbfelhasználásra termelő ágazatokban együttesen 73,3, a beruházási javakat gyártókban 13,7, a fogyasztási cikkeket előállítókban 34,1 százalékkal emelkedtek az árak.
– Az ipari exportértékesítési árak 15,8 százalékkal nőttek, ezen belül a 90 százalékos súlyt képviselő feldolgozóiparban 17,9, a 9,8 százalékos súlyú energiaiparban 6,4 százalékos volt a drágulás.
1. ábra
Címlapfotó:123rf.com
Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet vezetője azt is elárulta a Rapid Extrában, hogy mi lesz jövőre a meghatározó a választói döntésekben.
Közben az európai érdekeket szem előtt tartók joggal aggódnak amiatt, hogy az Európai Unió „a világ balekjává” vált – írta elemzésében a Nézőpont Intézet.
„Mindent alá kell rendelni a közös győzelemnek, mostantól mindenki tegyen meg mindent, amit tud” – emelte ki a politikai elemző az elhangzottak közül.
Mindenféle előképzettség, tapasztalat és eredetiség nélkül dobálnak kliséket és háborodnak föl ugyanazon a rezgésszinten.
Mekkora a súlya a fiatal választóknak egy országgyűlési voksoláson, lemondott- e Fidesz erről a korosztályról és hogyan lehet őket megszólítani, közelebb kerülni hozzájuk – erre kerestük a választ.
Szeptemberben Ausztrália hivatalosan is elismeri a palesztin államot, ezzel több nyugati ország friss döntéséhez csatlakozva – olvasható a Faktum elemzésében.
Kérdéseket küldtünk az ügyben az egykori vezérkari főnöknek.
Az Ukrajinszka Pravda mérlegre tette az új ukrán kormány első 50 napjának teljesítményét. Megdöbbentő dolgokra derült fény.
