Elemző: Molnár Dániel, a Makronóm Intézet makrogazdasági elemzője.
, a Makronóm Intézet makrogazdasági elemzője.Kellemes meglepetést okoztak a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) március 31-én közzétett februári ipari termelői árai. Ugyan az éves növekedési üteme még mindig számottevő, 29,0 százalékos volt, havi alapon már jelentősebben, 2,2 százalékkal mérséklődtek az árak.
Az árak növekedését továbbra is az energiaárak hajtják, az energiaiparban az értékesítési árak a megelőző évi duplájára nőttek, legnagyobb részben a világpiaci energiaárak tavalyi elszabadulása miatt. Mivel az energiaipar jelentős részben belföldi felhasználásra termel, ez az emelkedés begyűrűzik a többi ágazat termelői áraiba is, azon keresztül a fogyasztói árakba, felhajtva ezzel az inflációt.
A februári adatok ugyanakkor azt mutatják, hogy az energiaipar árai csökkenésbe (3,3 százalék) fordultak, lekövetve a világpiaci folyamatokat.
Amennyiben ez a folyamat fennmarad, akkor a mérséklődés fokozatosan megjelenik először a feldolgozóipari termelői árakban, majd stabilan a fogyasztói árakban is, fékezve ezzel az infláció ütemét az év második felétől, így a pénzromlás az év végére egy számjegyűre lassulhat.
Az export lehet a növekedés motorja
A KSH a második becslése keretében a külkereskedelmi forgalom tekintetében a szokottnál jóval nagyobb revíziót hajtott végre, így az előzetesen közölt, kedvezőnek tekintett 165 millió eurós hiány helyett a tényleges passzívum 413 milliót mutatott, amely éves alapon 170 millió eurós romlást jelent. Ennek oka viszont – az elmúlt időszakkal szemben – nem az energiaárak emelkedése miatti cserearányromlás volt, tekintve, hogy az import volumene is jobban nőtt, mint az exporté, 11,3 százalékkal, szemben a 9,0 százalékkal.
Molnár Dániel, a Makronóm Intézet makrogazdasági elemzője szerint egyhavi adatból nem lehet és nem is érdemes messzemenő következtetéseket levonni. Az év hátralévő részében várakozásaink szerint ez az állapot megfordulhat, így a nettó export lehet a növekedés fő motorja. Ezt exportoldalon a beruházások termelőre fordulása és a várhatóan bővülő ipari teljesítmény húzhatja, míg importoldalon a fogyasztás és a beruházások visszafogása miatt mérséklődő importkereslet.
A KSH a második becslése keretében a külkereskedelmi forgalom tekintetében a szokottnál jóval nagyobb revíziót hajtott végre, így az előzetesen közölt, kedvezőnek tekintett 165 millió eurós hiány helyett a tényleges passzívum 413 milliót mutatott, amely éves alapon 170 millió eurós romlást jelent. Ennek oka viszont – az elmúlt időszakkal szemben – nem az energiaárak emelkedése miatti cserearányromlás volt, tekintve, hogy az import volumene is jobban nőtt, mint az exporté, 11,3 százalékkal, szemben a 9,0 százalékkal.
Molnár Dániel, a Makronóm Intézet makrogazdasági elemzője szerint egyhavi adatból nem lehet és nem is érdemes messzemenő következtetéseket levonni. Az év hátralévő részében várakozásaink szerint ez az állapot megfordulhat, így a nettó export lehet a növekedés fő motorja. Ezt exportoldalon a beruházások termelőre fordulása és a várhatóan bővülő ipari teljesítmény húzhatja, míg importoldalon a fogyasztás és a beruházások visszafogása miatt mérséklődő importkereslet.A KSH friss adatai részletesen
– Az ipari termelői árak 2023 februárjában az egy évvel korábbihoz képest 29,0 százalékkal növekedtek, az előző hónaphoz viszonyítva 2,2 százalékkal csökkentek.
– A belföldi értékesítés árai 56,4, az exportértékesítéséi 15,8 százalékkal nőttek.
– A belföldi értékesítés árainak gyorsabb növekedését az okozta, hogy a jelentős drágulást realizáló energiaipar részaránya a hazai eladásokban jóval nagyobb, mint az exportban.
– Az energiaárak meredek emelkedése mellett az alapanyagok drágulásának, a munkabérek növekedésének és a forint – egy év alatti – gyengülésének is árfelhajtó hatása volt.
– Az előző hónaphoz viszonyítva a belföldi értékesítési árak 1,3, az exportértékesítésiek 2,6 százalékkal csökkentek, így az ipari termelői árak összességében 2,2 százalékkal mérséklődtek.