A cég szerint az előző, 18 000 főt érintő bejelentésnél még nem láttak tisztán. Most már igen.
A techcégeket sújtó megszorítási átok tavaly novemberben érte el a világ ötödik legnagyobb foglalkoztatóját. Az Amazon első körben 10 ezer alkalmazott elbocsátását jelentette be, ami a másfél milliós munkavállalói létszám mellett relatíve valóban nem tűnt soknak, ám az csak a folyamat kezdete volt.
Miután a vállalat virtuálisasszisztens-projektje, az Alexa az elmúlt években több mint 5 milliárd dollár veszteséget termelt, érthető, hogy a vezetés ott kezdte a leépítéseket. És nem is állt meg. Januárban a 10 ezer főt 18 ezerre módosította a cég, egyben a leépítendő területekbe még jobban bevonta a HR-t és a kísérleti projekteket.
Rövid szünet után a múlt héten újabb 9000 fő elbocsátását jelentette be Andy Jassy vezérigazgató, hozzátéve az egyedül a részvényeseket vigasztaló mondatot: „Nehéz döntés volt, de hosszú távon ez a legjobb a cég számára”.
Amikor szóba került, hogy miért nem csapták hozzá ezt a kilencezret a januárban bejelentett leépítési létszámhoz, Jassy úgy fogalmazott: nem minden terület készült el időben a költségcsökkentési elemzésekkel, a leépítések pedig azok befutásának függvényében is történnek.
Az Amazon ugyanabba a helyzetbe került, mint a Meta. A koronavírus-járvány alatt gyakorlatilag limit nélkül vett fel alkalmazottakat, akik aztán a járvány vége, majd az azt követő gazdasági visszaesés miatt teljesen feleslegessé váltak.
Fotó: 123RF
Egyre távolodik egymástól az Egyesült Államok és az Európai Unió. Előbbi ráadásul egy merőben új kontinens képzel el, ahol egyes országokkal működne csak szorosabban együtt.
A Mandiner lapigazgatója a szegedi háborúellenes gyűlésen beszélt a béke fontosságáról.
Az Eurostat friss számai porrá zúzták az ellenzéki riogatást: kiderült, hogy Ausztriában és Szlovákiában is nagyobb a drágulás, mint nálunk, hiába fizetnek euróval.
Akik még nem döntöttek, le fognak majd szavazni a biztonságra, a kormányképességre, a kiszámíthatóságra és a tapasztalatra, ez az én reményem – mondja Orbán Viktor. Hogy látja a háborús helyzetet? Megnyerhető-e a jobboldalnak a digitális tér? Mit gondol a Szőlő utcában történtekről? Interjú a miniszterelnökkel.
A South China Morning Post szerzője arról ír, Trump külpolitikáját nem az ideológiai ellentét vezérli, hanem az erő és tekintély iránti tisztelet.
2025 elején nem utcai tüntetések, hanem üres bevásárlókocsik jelezték, hogy gond van. A háztartások egy része tudatosan nem vásárolt, tiltakozásként a magas élelmiszerárak ellen. Néhány héttel később egy technikai jellegűnek tűnő kormányzati döntés született, amely végül az év legfontosabb gazdaságpolitikai beavatkozásává vált. Ez a cikk azt mutatja meg, hogy hogyan lett az árrésstop 2025 kulcsfogalma.
A jelölt személyéről szombaton döntött a szombathelyi Fidesz.
Illusztrációt mondjuk nem is keresett a bejegyzéshez.
