Bőven van tennivalónk a digitalizáció területén – interjú az IVSZ főtitkárával

A koronavírus járvány hullámai Magyarországon is nagyon sokat lendítettek a digitalizáción. Készült erről mérés? 

A pandémia egyértelműen felgyorsította a digitalizációs folyamatokat Magyarországon is. Az online oktatásra való átállás, a távmunka szélesebb körben való elérhetősége vagy akár az hazai e-kereskedelem ugrásszerű bővülése is azt mutatja, hogy a digitális megoldásoknak nagy szerepük volt a járvány alatti adaptációban. 

Milyen tanulságot lehet ezekből levonni? 

Röviden azt, hogy van még azért hová fejlődni. A Digitális Gazdaság és Társadalom Index (DESI) alapján Magyarország a 27 uniós tagállam között sajnos a 22. helyen áll digitális fejlettségben. Egy helyet ugyan előrébb léptünk a ranglistán 2021-hez képest, azonban a lakosság és a vállalkozások digitalizációjában a 23. és a 25. helyen vagyunk.

Mit tesz az IVSZ társadalmi szinten a további fejlődésért?

Az IVSZ 2022 tavaszán „Összefogás a digitális Magyarországért” címmel egy komplex javaslatcsomagot hozott nyilvánosságra a digitális gazdaság fejlesztésére vonatkozóan, amely a döntéshozóktól kezdve az állampolgárokon át mindenki számára tartalmaz olyan javaslatokat, amelyeket saját szintjükön alkalmazva, életükbe beépítve tehetnek azért, hogy akár a digitális készségek, akár a vállalkozások technológiai modernizációja vagy az adatgazdálkodás terén elkezdhessünk felzárkózni az uniós átlaghoz. 

Ez fontos alap, de gondolom azóta még tovább is léptek ebben?

Igen, a fentiek mellett saját szakembereink és más kutatóintézetek által a digitalizáció témájában elvégzett kutatások eredményei alapján széles körben és érthetően tájékoztatjuk az embereket a digitalizáció különböző aspektusairól, ezek jelentőségéről és befolyásáról a saját életük szempontjából is. 

Mi az IVSZ célja ezzel?

Célunk, hogy a digitalizáció rendszeresen téma legyen, beépüljön a köztudatba, ezáltal is támogassuk az egyéneket a technológia és az ehhez kapcsolódó alapképességek szükségessénének megértésében, és ösztönözzük őket az önfejlesztésre. Ezen túl célzott programokkal is segítjük a fiatalok pályaorinetációját. Például az IVSZ és a KIFÜ (Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség – a szerk.) közreműködésével megvalósuló „Programozd a jövőd” projekt keretében már többezer pályaválasztás előtt álló fiatalt bátorítottunk arra, hogy fejlessze digitális készségeit, és a felsőoktatásban IT-szakirányt válasszon. 

Mi a helyzet eközben a vállalatokkal?

A kereskedelmi szektort alaposan átalakította az elmúlt években a digitalizáció, a pénzügyek, a távközlés területén sem kérdés ez. De mi a helyzet a többi ágazattal? Az építőiparban vagy az agráriumban kellően gyorsan terjednek Ön szerint az IKT-megoldások?

Hogyan kell ezt a gyakorlatban elképzelni?

Az építőiparban például a projektmenedzsment, a munkafolyamatok automatizálása és a távoli elérésű adatok segítik a munkát. Az agráriumban pedig többek között a földterület-nyilvántartás, a növény- és állattenyésztés optimalizálása, valamint a piaci információk gyors elérhetősége javítja a hatékonyságot. 

Kellően gyors e területeken az adaptáció?

Az IKT-megoldások terjedési ütemének alapján nem lehetünk elégedettek szinte egyik ágazat kapcsán sem: a jelenlegitől sokkal hatékonyabban is lehetne és kellene is megvalósuljanak ezek a fejlesztések. Különösen fontosnak tartjuk a kkv-k esetében az ösztönzőket és a megvalósítást segítő szakmai és finanszírozási segítséget, erre utaltunk is az „Összefogás a digitális gazdaságért” javaslatcsomagunkban.

Az IT-szektor a magyar GDP öt százalékáért felelős, de valójában a multiplikátor hatások, az IT, illetve a digitalizáció egész gazdaságot átszövő jellege miatt számszerűen és stratégiailag is többről van szó, igaz?

Bár az IT-szektor a KSH adatai alapján a magyar GDP öt százalékáért felelős, az IVSZ már 2015-ben úgy gondolta, hogy a digitális megoldások terjedése miatt érdemes jóval tágabban értelmezni a digitális gazdaság fogalmát. Ekkor készült el először az „Economic Footprint” kutatásunk, amelyet 2019-ben megismételtünk. Ennek alapján az IKT-szektor által közvetlenül és közvetve megtermelt bruttó hozzáadott érték (GVA), így a digitális gazdaság a teljes magyar GVA legalább 20 százalékát adja. A kutatás eredményeiből kiderül az is, hogy minden ötödik magyarnak a digitális gazdaság biztosít munkát. Már ez is jelentős nagyságrend, s mivel ez a kutatás még a pandémia előtt készült, egy újabb elemzésbe ennél már vélhetően nagyobb számok kerülnének.

A Makronóm Intézet kutatásából az is kiderül, hogy a szektor vállalatai a versenypiacon is erősek, de azért az exportpiacok és az innováció terén – az amúgy hagyományosan erős – hazai informatikai vállalatoknak is van még mit tennie. 
Magyarország számára az innováció területén való erősödés fontos versenytényező. Az Európai Unió éves innovációs jelentése, a European Innovation Scoreboard alapján

Melyek Ön szerint e téren a legfőbb vállalati teendők?

Az egyik első lépés lehet a vállalatok adatalapú működésre való áttérése. A megfelelően gyűjtött és feldolgozott adatokból születhetnek a jövő innovatív megoldásai, és a hatékony működés kialakításához is ez lehet a kulcs.

És az IT exportpiacairól mit lehet elmondani?

Export tekintetében jobb a helyzet: a szűkebben értelmezett IKT feldolgozóipar a nemzetgazdaság második legnagyobb exportőre (az autóipar után): a teljes export 7,9 százalékát adta 2018-ban, ami hasonló teljesítmény, mint a mezőgazdaságé és az élelmiszeriparé együttvéve; az IKT szolgáltató szektor pedig ugyanezen időszakban a teljes szolgáltatásexportból 9 százalékott képviselt. 

Mit tud tenni exportösztönzés terén az IVSZ?

Megítélésem szerint az a feladatunk, hogy a KKV-k nagyobb arányát tudjuk a nemzetközi piacok felé fordítani. Az egyes cégeknek tapasztalatom szerint „személyre szabott” segítségre van szüksége, de számos kezdeményezés indult ezen a területen a közös lehetőségek feltárására is. Az IVSZ például több meghatározó piaci szereplővel közösen tavaly létrehozta a Digitális Kereskedelmi Szövetséget (DKSZ), elkészült az e-kereskedelmi piac felmérését célző kutatás, hangsúlyosan az exportpotenciált is vizsgálva, jelenleg pedig azon dolgozunk, hogy hazai e-kereskedelmi cégeket segítsünk látható, érzékelhető volumenű jelenléthez a nemzetközi piacokon.

Kellően erősek, mélyek az IT-cégek esetén az oktatási együttműködések és vállalati képzések?

Több jó példa is van arra, hogyan tudja az ipar és az oktatás (és kutatás) egymást erősíteni a kooperációkon keresztül – az IVSZ tagvállalatok közül is többen aktív szereplői ilyen együttműködéseknek. Megítélésünk szerint azonban még mindig nem éri el az ilyen programok számossága a kívánt szintet, ezért a „Programozd a jövőd” projekt keretében az IVSZ és konzorciumi partnerei éppen azon dolgoznak, hogy a képző intézményeket és a vállalatokat közelebb hozzák egymáshoz. Gyakornoki programunk például közel 700 diáknak adott lehetőséget, hogy 282 IKT-partnercégünk egyikénél próbálhassa ki magát, és fejleszthesse szakmai képességeit. Emellett az informatikai karokon rendszeresen vettek részt olyan IKT-vállalkozások szakemberei, fejlesztői vendégelőadóként, akik naprakész, gyakorlati, a piacon releváns tudást közvetítettek a hallgatók számára. Mi úgy érezzük, hogy a nyitottság mind az oktatási intézmények, mind a vállalatok felől megvan az együttműködésre, de segítenünk kell nekik, hogy megtalálják ehhez a megfelelő platformot. 

A munkaerőpiaci és energetikai jellegű kihívásokat a jellemzően progresszívabb gondolkodású informatikai szektor vajon jobban kezeli, mint egy hagyományos, az energiaválság által esetleg jobban érintett vállalkozás, szektor?

Az IT-szektornak jelentős munkaerőpiaci kihívásokkal kell szembenéznie.

Kiáltványunkban több javaslatot is megfogalmaztunk a humán erőforrás problémák kezelésére a digitális kompetenciák közoktatásba történő bevezetésétől az átképzésekben, felnőttképzésben rejlő lehetőségek kihasználásáig.
Az energetikai jellegű kihívások természetesen a gazdaság minden szegmensét érintik, de az informatikai szektor azonban egy kevésbé energiaintenzív ágazat, így kevésbé érzékeny, kitett ezeknek a hatásoknak. Többek között ezért érdemes állami szinten is ösztönözni, elősegíteni a digitális gazdasághoz kapcsolódó fejlesztéseket, ugyanis ez az iparág magas hozzáadott értékkel bíró tevékenységével az energiaválságban is stabil alapját adhatja a gazdaságnak.

A vállalatokról, teendőikről és kihívásaikról már volt szó, de a digitalizáció társadalmi támogatottsága legalább ennyire fontos. Érintettük már ezeket a kérdéseket, de Ön szerint melyek azok a legfontosabb tényezők, amin a kihívásokkal teli globális helyzet ellenére (vagy éppen azért) kiemelten dolgoznia kell Önöknek, a kormányzatnak és a vállalatoknak azért, hogy a társadalom egésze számára elfogadottabb, ismertebb és könnyebben használható legyen a digitális világ?

A legnagyobb kihívás egyértelműen a digitális alapkészségek magasabb szintre emelése, továbbá az egyének számára ennek jelentőségének felismerése személyes jövőjük szempontjából is: hamarosan nem lesznek olyan szakmák, amelyeket be lehet tölteni legalább minimális digitális alapkompetenciák nélkül, a legegyszerűbb munkakörökben is szükség lesz az internet és a mobileszközök általános használatán túlmutató felhasználói készségekre. Ezek fejleszthetőek, de az egyéneknek – és persze a  kormányzatnak és a munkáltatóknak is – tenniük kell annak érdekében, hogy látható és érzékelhető eredményeket érjünk el ezen a területen. Úgy érezzük, hogy nekünk IVSZ-ként nemcsak a folyamatokat támogató programokért kell felemelnünk a szavunkat, de a jelen és a jövő munkavállalóinak edukációjában, a társadalom széles körének érzékenyítésében is szerepet kell vállalnunk, és ezt tesszük is számos projektünkön keresztül.

Az általános használati készségek (online vásárlás, online irodai munkák) mellett bizony vadonatúj, összetettebb IT-képességek is kellenek, például e-autókhoz, akkukhoz értő szerelők, hálózati-megújuló energetikai szakértők, mesterséges intelligencia szakértők, ipar 4.0 szakértők és hasonlók. EU-s kezdeményezések is akadnak e téren. Hogy állunk régiós összevetésben?

Jelenleg még nem állnak rendelkezésünkre régiós összehasonlítások annak kapcsán, mely újonnan születő munkakörök betöltésére mennyire vagyunk felkészülve. A digitális készségek terén a DESI alapján látható a lemaradásunk, és a már most is több tízezres nagyságrendben hiányzó képzett munkavállaló is azt mutatja, hogy azonnali intézkedésekre van szükség annak érdekében, hogy lépést tudjunk tartani az iparág fejlődésével. 

Bizonyos – egyébként nem tipikusan programozói – munkakörökben pedig valóban a komolyabb IKT-tudás is alapkövetelménnyé válik, de ezek nem minden esetben kívánnak meg mérnöki szintű képesítést. Mindamellett, hogy a magasan képzett informatikus mérnökök rendelkezésre állása alapfeltétele hazánk digitális transzformációjának, nagy számban szükség lesz az egy-egy programozási területen szakértő munkavállalókra is – ezt a tudást akár felnőttképzésben, bootcamp iskolákban is megszerezhetik a karrierváltásra nyitott emberek. 

(Címlapfotó:123rf.com)