Megítélésem szerint az a feladatunk, hogy a KKV-k nagyobb arányát tudjuk a nemzetközi piacok felé fordítani. Az egyes cégeknek tapasztalatom szerint „személyre szabott” segítségre van szüksége, de számos kezdeményezés indult ezen a területen a közös lehetőségek feltárására is. Az IVSZ például több meghatározó piaci szereplővel közösen tavaly létrehozta a Digitális Kereskedelmi Szövetséget (DKSZ), elkészült az e-kereskedelmi piac felmérését célző kutatás, hangsúlyosan az exportpotenciált is vizsgálva, jelenleg pedig azon dolgozunk, hogy hazai e-kereskedelmi cégeket segítsünk látható, érzékelhető volumenű jelenléthez a nemzetközi piacokon.
Kellően erősek, mélyek az IT-cégek esetén az oktatási együttműködések és vállalati képzések?
Több jó példa is van arra, hogyan tudja az ipar és az oktatás (és kutatás) egymást erősíteni a kooperációkon keresztül – az IVSZ tagvállalatok közül is többen aktív szereplői ilyen együttműködéseknek. Megítélésünk szerint azonban még mindig nem éri el az ilyen programok számossága a kívánt szintet, ezért a „Programozd a jövőd” projekt keretében az IVSZ és konzorciumi partnerei éppen azon dolgoznak, hogy a képző intézményeket és a vállalatokat közelebb hozzák egymáshoz. Gyakornoki programunk például közel 700 diáknak adott lehetőséget, hogy 282 IKT-partnercégünk egyikénél próbálhassa ki magát, és fejleszthesse szakmai képességeit. Emellett az informatikai karokon rendszeresen vettek részt olyan IKT-vállalkozások szakemberei, fejlesztői vendégelőadóként, akik naprakész, gyakorlati, a piacon releváns tudást közvetítettek a hallgatók számára. Mi úgy érezzük, hogy a nyitottság mind az oktatási intézmények, mind a vállalatok felől megvan az együttműködésre, de segítenünk kell nekik, hogy megtalálják ehhez a megfelelő platformot.
A munkaerőpiaci és energetikai jellegű kihívásokat a jellemzően progresszívabb gondolkodású informatikai szektor vajon jobban kezeli, mint egy hagyományos, az energiaválság által esetleg jobban érintett vállalkozás, szektor?
Az IT-szektornak jelentős munkaerőpiaci kihívásokkal kell szembenéznie.
Hazánkban ma kb. 26.000 informatikus hiányzik a munkaerőpiacról, és ez egyértelműen gátolja a digitális gazdaság fejlődését.
Kiáltványunkban több javaslatot is megfogalmaztunk a humán erőforrás problémák kezelésére a digitális kompetenciák közoktatásba történő bevezetésétől az átképzésekben, felnőttképzésben rejlő lehetőségek kihasználásáig.
Az energetikai jellegű kihívások természetesen a gazdaság minden szegmensét érintik, de az informatikai szektor azonban egy kevésbé energiaintenzív ágazat, így kevésbé érzékeny, kitett ezeknek a hatásoknak. Többek között ezért érdemes állami szinten is ösztönözni, elősegíteni a digitális gazdasághoz kapcsolódó fejlesztéseket, ugyanis ez az iparág magas hozzáadott értékkel bíró tevékenységével az energiaválságban is stabil alapját adhatja a gazdaságnak.
A vállalatokról, teendőikről és kihívásaikról már volt szó, de a digitalizáció társadalmi támogatottsága legalább ennyire fontos. Érintettük már ezeket a kérdéseket, de Ön szerint melyek azok a legfontosabb tényezők, amin a kihívásokkal teli globális helyzet ellenére (vagy éppen azért) kiemelten dolgoznia kell Önöknek, a kormányzatnak és a vállalatoknak azért, hogy a társadalom egésze számára elfogadottabb, ismertebb és könnyebben használható legyen a digitális világ?
A legnagyobb kihívás egyértelműen a digitális alapkészségek magasabb szintre emelése, továbbá az egyének számára ennek jelentőségének felismerése személyes jövőjük szempontjából is: hamarosan nem lesznek olyan szakmák, amelyeket be lehet tölteni legalább minimális digitális alapkompetenciák nélkül, a legegyszerűbb munkakörökben is szükség lesz az internet és a mobileszközök általános használatán túlmutató felhasználói készségekre. Ezek fejleszthetőek, de az egyéneknek – és persze a kormányzatnak és a munkáltatóknak is – tenniük kell annak érdekében, hogy látható és érzékelhető eredményeket érjünk el ezen a területen. Úgy érezzük, hogy nekünk IVSZ-ként nemcsak a folyamatokat támogató programokért kell felemelnünk a szavunkat, de a jelen és a jövő munkavállalóinak edukációjában, a társadalom széles körének érzékenyítésében is szerepet kell vállalnunk, és ezt tesszük is számos projektünkön keresztül.
Az általános használati készségek (online vásárlás, online irodai munkák) mellett bizony vadonatúj, összetettebb IT-képességek is kellenek, például e-autókhoz, akkukhoz értő szerelők, hálózati-megújuló energetikai szakértők, mesterséges intelligencia szakértők, ipar 4.0 szakértők és hasonlók. EU-s kezdeményezések is akadnak e téren. Hogy állunk régiós összevetésben?
Jelenleg még nem állnak rendelkezésünkre régiós összehasonlítások annak kapcsán, mely újonnan születő munkakörök betöltésére mennyire vagyunk felkészülve. A digitális készségek terén a DESI alapján látható a lemaradásunk, és a már most is több tízezres nagyságrendben hiányzó képzett munkavállaló is azt mutatja, hogy azonnali intézkedésekre van szükség annak érdekében, hogy lépést tudjunk tartani az iparág fejlődésével.
Az embereknek is fel kell készülniük arra, hogy akár a mindennapi életük kivitelezéshez, és a munkájuk elvégzéséhez is szükségük van az IT-képességeik folyamatos és szisztematikus fejlesztésére.
Bizonyos – egyébként nem tipikusan programozói – munkakörökben pedig valóban a komolyabb IKT-tudás is alapkövetelménnyé válik, de ezek nem minden esetben kívánnak meg mérnöki szintű képesítést. Mindamellett, hogy a magasan képzett informatikus mérnökök rendelkezésre állása alapfeltétele hazánk digitális transzformációjának, nagy számban szükség lesz az egy-egy programozási területen szakértő munkavállalókra is – ezt a tudást akár felnőttképzésben, bootcamp iskolákban is megszerezhetik a karrierváltásra nyitott emberek.
NÉVJEGY – Tajthy Krisztina
– Házas, 3 gyermek édesanyja
– Diplomáját 2002-ben a Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Karán szerezte, mint közgazdász.
– Karrierje során elsősorban pénzügyi és üzletfejlesztési területen szerzett tapasztalatot.
– 2006-ban csatlakozott a banki szoftverfejlesztő cég, az IND Group csapatához, ahol 2010-től operatív vezetőként működött közre a cég vezetésében és többkörös tőkebevonási folyamataiban, majd a cégértékesítés előkészítésében.
– Párhuzamosan szakmai platformok építésében is tapasztalatot szerzett: kezdetben az IND képviseletében bekapcsolódott az észak-magyarországi régió informatikai cégeit tömörítő IT-klaszter munkájába, melynek később 2010-től 2021-ig az igazgatója lett.
– Felismerve, hogy az innovációs közösségek és kifjezetten a stratupok fontos szerepet játszanak az IKT-platformok jövője szempontjából, kezdetektől részt vett a BNL Start Partners inkubátorház felépítésében.
– A 2017-ben indult miskolci székhelyű, BNL Start Partners inkubátor pre-seed és seed fázisú startupoknak nyújt szakmai támogatással kombinált finanszírozást.
– 2021 júniusa óta az Informatikai Vállalkozások Szövetségének főtitkára.
– Hobbijai az utazás és a tenisz.
– Házas, 3 gyermek édesanyja
– Diplomáját 2002-ben a Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Karán szerezte, mint közgazdász.
– Karrierje során elsősorban pénzügyi és üzletfejlesztési területen szerzett tapasztalatot.
– 2006-ban csatlakozott a banki szoftverfejlesztő cég, az IND Group csapatához, ahol 2010-től operatív vezetőként működött közre a cég vezetésében és többkörös tőkebevonási folyamataiban, majd a cégértékesítés előkészítésében.
– Párhuzamosan szakmai platformok építésében is tapasztalatot szerzett: kezdetben az IND képviseletében bekapcsolódott az észak-magyarországi régió informatikai cégeit tömörítő IT-klaszter munkájába, melynek később 2010-től 2021-ig az igazgatója lett.
– Felismerve, hogy az innovációs közösségek és kifjezetten a stratupok fontos szerepet játszanak az IKT-platformok jövője szempontjából, kezdetektől részt vett a BNL Start Partners inkubátorház felépítésében.
– A 2017-ben indult miskolci székhelyű, BNL Start Partners inkubátor pre-seed és seed fázisú startupoknak nyújt szakmai támogatással kombinált finanszírozást.
– 2021 júniusa óta az Informatikai Vállalkozások Szövetségének főtitkára.
– Hobbijai az utazás és a tenisz.(Címlapfotó:123rf.com)