Az inflációs mutató a gazdaságirányítás egyik fontos mérőszáma. Szakértőnk az üzemanyagárak egy év alatt bekövetkezett növekedése okán vizsgálta meg a jelenséget.
Sebestyén Géza, az MCC Gazdaságpolitikai Műhely vezetőjének írása a Makronómon.
40 százalék. Ennyivel tankoltak drágábban gázolajat a magyar autósok 2022 végén, mint egy évvel korábban. De a benzin üzemű autók tulajdonosainak sem volt sokkal jobb a helyzete. Esetükben az éves drágulás mértéke 29 százalék volt.
Az európai szinten is jelentős drágulási ütem fő okozóját sokan gyorsan megtalálták. Ez pedig nem más szerintük, mint a forint gyengülése. Azonban bár a magyar fizetőeszköz valóban veszített az értékéből 2022 folyamán, mégsem ez volt a fő oka a magas inflációs adatnak.
Ahogyan az 1. ábra mutatja, a magyarországi ár a benzinárstop következtében 480 forint volt literenként 2021 végén. Ez 20 százalékkal volt az akkori európai uniós átlagár alatt, mely a 2021 végi eurónként 369 forintos árfolyammal számolva 588 forint volt.
A benzin ára 2022 folyamán a benzin ára 2 százalékkal nőtt az EU-ban. Azaz, ha a forint árfolyama stabil maradt volna, akkor 2022 végén 601 forintot fizettünk volna egy liter benzinért. A tényleges árnövekedés azonban ennél 8 százalékponttal több volt, a forint időszaki gyengülése miatt. Azaz a 2022 végén érvényes 399 forintos euróárfolyammal számolva a közösségi árszint itthon 651 forintos árat eredményezett volna. Ennél a tényleges magyar benzinár 2 százalékkal volt alacsonyabb.
Hasonlóképpen szét lehet bontani a dízel 2022-es árváltozását is. Ahogyan a 2. ábra mutatja, a magyarországi ár a benzinárstop miatt itt is 480 forint volt literenként 2021 végén. Ez 12 százalékkal volt az akkori európai uniós ár alatt, mely a 2021 végi eurónként 369 forintos árfolyammal számolva 542 forint volt.
2022 folyamán a gázolaj ára 16 százalékkal nőtt az EU-ban. Azaz,
A tényleges árnövekedés azonban ennél 8 százalékponttal több volt, a forint időszaki gyengülése miatt. Azaz a 2022 végén érvényes 399 forintos euróárfolyammal számolva a közösségi árszint itthon 687 forintos árat eredményezett volna. Ennél a tényleges magyar gázolaj 4 százalékkal volt magasabb.
Ahogyan azt a fenti ábrák is mutatják, az üzemanyagok 29-40 százalékos éves árnövekedéséből csupán 8 százalékpontnyi drágulást magyarázott a forint árfolyamának gyengülése. Ennél jóval több inflációs hatással járt az üzemanyagár-stop. A benzin esetében az éves infláció kétharmada, 20 százalékpont volt az olcsó 2021-es árak következménye. A dízel esetében ennél kisebb, ám ott is jelentős 12 százalékpontot magyarázott a magyar üzemanyagár-befagyasztás.
A 3. ábra komponenseire bontva mutatja be a magyar üzemanyagár-inflációt. Ezen is láthatjuk, hogy nem a forintgyengülés volt a legnagyobb vezérlője az áremelkedésnek. Benzin esetében egyértelműen az árstop kivezetése volt, mely az áremelkedést legnagyobb részben magyarázta. Dízelnél a fő vezérlő az európai áremelkedés mellett ugyancsak az árkorlát megszűnése miatti ugrás vezérelte a drágulást.
Elmondhatjuk tehát, hogy a magyar üzemanyagár-infláció magas volta most alapvetően nem csupán negatív folyamatokat jelez számunkra. Tény, hogy a forint gyengülése is emelte a tankolás költségét, a legnagyobb – egyszeri – hatás azonban az árstop kivezetése volt. Ez pedig alapvetően nem egy jelenbeli negatív, hanem egy múltbeli pozitív hír számszerű megjelenése.
Összefoglalás
Sokan nem értik, hogyan lehet ilyen magas a magyar infláció, hogyan történhet meg, hogy míg számos országban már csökken a drágulás dinamikája, addig itthon ezt még nem láthatjuk. Ennek egyik fontos oka nem a jelenbeli negatív folyamatokban keresendő, hanem a múltban meglévő pozitív folyamat végében. Egészen pontosan a benzinárstop kivezetésében.
Borítókép: MTI / Mohai Balázs
Már az egyszeri gyári munkás is több tízezer forintnyi bevételtől esne el, az édesanyák pedig búcsút mondhatnának az épp frissen megkapott adómentességüknek. A Tisza megszorítása széles társadalmi rétegeken csapódna le.
Sebestyén Géza közgazdász arra is felhívta a figyelmet, hogy a kiszivárgott tervezet a gazdaság valamennyi szektorát negatívan érintené, sőt, megindulhatna a munkaerő elvándorlása is.
Visszafordíthatatlannak tűnik ez a folyamat.
Jackson Hole története tele van olyan pillanatokkal, amikor egyetlen beszéd évekre meghatározta a világgazdaság irányát. Rajan figyelmeztetése, Bernanke fordulata, Draghi jelzése vagy Powell paradigmaváltása mind új korszakot indított. A múlt üzeneteit felidézve próbáljuk megérteni, mit jelenthet a mostani a jövő számára. Sebestyén Géza írása.
Ukrajnában az élelmiszerárak régen elérték vagy túllépték az EU-s szintet, miközben a bérek afrikai mélyponton vergődnek. A családok jövedelmük felét, a legszegényebbek akár 70%-át is ételre költik, hasonlóan a szubszaharai országokhoz. Ha ez a szegénység az EU-ba kerülne, komoly társadalmi és gazdasági sokk lenne az eredmény.
Az egyik friss felmérés szerint Szlovákiában a munkavállalók 67 százaléka nehezen jön ki a fizetéséből. De nem ez az egy gond.
John Rudat a kórházi ágyáról adott interjújában azt állította, hogy az eset egyértelmű bizonyítéka annak, hogy Európának – különösen Németországnak – komoly bevándorlási problémája van.
Friedrich Merz azt mondta, most más (a helyzet), mint amiről Trump elnök és Putyin elnök megállapodott a múlt héten, amikor mindketten ott voltak Washingtonban.
