Nyers vagy nem nyers? – Széljegyzet a munkanélküliségi statisztika értelmezéséhez

Történelmi szinten a hazai foglalkoztatás, ennek ellenére időről időre előkerülnek „leleplező” cikkek, amelyek klikkvadász módon megfogalmazva negatív munkaerőpiaci fordulatot jeleznek előre, és azt kívánják sugallani, hogy a KSH „trükközik” a foglalkoztatási adatokkal, és azok nem a valós képet mutatják. Az elemzések többsége a statisztikai módszertan ismeretének hiányát tükrözi, ami abból a szempontból érthető, hogy egy módszertani leírás nem a legérdekesebb olvasmány. A legújabb elemzés a sorban a Portfolio hasábjain jelent meg, amely szerint a nyers, KSH által „nem kezelt” adatok ,a munkanélküliség 4 százalék fölé ugrását és így a munkaerőpiaci fordulatot mutatják az elmúlt időszakban, miközben a hivatalos adatközlés ennél alacsonyabb rátát jelez. 

A valóság az, hogy a KSH a nemzetközi módszertannak teljes mértékben megfelelve készíti a munkaerőpiaci statisztikákat, azonban a statisztika törvényszerűségei a hivatalt is korlátozzák. Emiatt

A munkaerőpiac feszességét mutatja, és a munkanélküliség további csökkenésére utal, hogy a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat nyilvántartása (vagyis adminisztratív és nem felmérés) alapján 2022 decemberében 230,3 ezer főn állt az álláskeresők száma, 3,3 ezer fővel a novemberi szintje alatt, a megelőző évi szintjétől pedig 8,4 ezer fővel elmaradva. Ha megtörtént volna az úgynevezett munkaerőpiaci fordulat, az álláskeresők számának is emelkednie kellett volna, nem csökkennie, illetve a nyári hónapokkal összevetve stagnálnia.

Hogyan mér a KSH?

A munkaerőpiaci statisztikákkal kapcsolatban fontos kiemelni, hogy módszertani szempontból talán ez a leginkább szabályozott terület a statisztikán belül. A terület alapvető definícióit, a mérési alapelvárásokat az ENSZ égisze alá tartozó

Ezt a módszertant követi a KSH is, amely 1992-ben vezette be a munkaerő-felmérést (MEF). A statisztika alapja minden esetben a mintavétel, tekintve, hogy a sokaságot (Magyarország teljes lakossága) nem tudjuk megfigyelni, vagy túlságosan költséges lenne a teljes számbavétel. A MEF keretében ezért a KSH negyedévente mintegy 38 ezer lakcímet (az összes lakcím kicsit több mint 1 százalékát) keres fel, és körükben méri fel a munkaerőpiaci helyzetet. Az összeírás azonban folyamatos, a negyedéves minta a három statisztikailag egymástól független havi részminta együttese. Vagyis a KSH rendelkezik havi adatokkal, azonban ezek a negyedéves felmérések mintájának csak a harmadát teszik ki, amely így az alacsonyabb mintaelemszám miatt kisebb megbízhatóságot jelent. Ezt az alacsonyabb megbízhatóságot a KSH úgy kezeli, hogy háromhavonta átlagolja a kapott adatokat, ezzel egyrészt simítja az adatsort (mérséklődnek a kilengések), illetve csökkenti – de mivel továbbra is csak mintavételről beszélünk, nem tünteti el teljesen – a mérési hiba mértékét. Ennek következménye, hogy

Érdemes megnézni azt is, hogy mekkora a mintavételi hiba a felmérésekben. 2021. május–júliusi időszakban a munkanélküliek száma 197,4 ezer fő volt, míg a mintavételi hiba +/–11,8 ezer fő. Ezt az eltérést az eredményezi, hogy a KSH nem minden magyarországi lakost kérdez meg, hanem csak mintegy 38 ezer háztartást. A munkanélküliségi ráta esetében ez +/–0,2 százalékpontos differenciát jelent. Vagyis minden, ezen hibahatáron belüli eltérés a háromhavi mozgóátlagok esetében lehet, hogy csak mintavételi hiba, nem pedig a gazdasági folyamatok következménye. 

1. ábra

A pandémia új igényeket támasztott a statisztikákban is

A 3 havi mozgóátlag évekig megfelelt a statisztika céljának. A munkaerőpiac természete, hogy csak lassan változik, hónapról hónapra csupán kismértékben módosul a foglalkoztatottak száma. Ebben is a koronavírus-járvány hozott változást. A pandémia és az azt megakadályozni hivatott korlátozások egyik napról a másikra állították feje tetejére az életünket, amely a munkaerőpiac szintjén is gyors változásokat eredményezett. Ebből kifolyólag jelent meg egyfajta elvárás a KSH felé úgy a gazdaságpolitikai döntéshozók, mint a közvélemény és a szakértők részéről, hogy a gazdasági folyamatok jobb láthatósága érdekében havi foglalkoztatási adatokat is közöljön a megszokott mozgóátlagoláson felül. Mint láthattuk, ez az adat rendelkezésre állt a KSH-nál, azonban korábban nem került publikálásra, annak alacsonyabb megbízhatósága nyomán.

2. ábra

A KSH ugyanakkor nem elégedett meg azzal, hogy lábjegyzetben jelezte az alacsonyabb megbízhatósági fokot, igyekezett az adatközlés pontosságán is javítani. Ennek legegyszerűbb módja az lehetne, ha emelné a havi mintavételi elemszámot. Ez abból a szempontból nem célszerű, hogy a statisztikában a mintaelemszám és a statisztikai hiba mértéke nem fordítottan arányos. Magyarul, kétszeres minta nem eredményez fele akkora mintavételi hibát, azonban annak költsége legalább kétszeres. Van ugyanakkor más módszer is a havi minták megbízhatóságának növelésére, így a KSH modellbecsléssel igyekszik javítani az adatok minőségén. Ahogy korábban is bemutattuk, Magyarországon 1992-ig nyúlik vissza a munkaerőpiaci felmérés története. A hosszú idősor pedig olyan többletinformációkat biztosít a KSH számára, amelyek segítségével az egy havi adatfelmérés eredményeit tovább lehet pontosítani, javítani lehet annak megbízhatóságán, például szezonális hatásokat is figyelembe lehet venni. A modellbecslésnek azonban vannak hátrányai is, az adatok megbízhatóbbakká válnak, de nem olyan mértékben, hogy az akár csak megközelítse a háromhavi mozgóátlag szintjét. Továbbá a korrigált adatokból már nem lehet előállítani a mozgóátlagot. Vagyis az egyes módszertanokat az eredmények megbízhatósága alapján csökkenő sorrendbe téve az alábbit kapjuk: mozgóátlag, modellbecsléssel korrigált havi és nyers havi statisztika.

A legutóbbi, 2022. október–decemberi adatfelvétel 4 millió 702 ezer fős foglalkoztatást mért Magyarországon, ezen belül

A foglalkoztatási ráta a 15–64 éves népesség körében 74,5 százalék. Magyarország ezzel a 2010 előtti sereghajtó pozícióból a 7. helyre lépett előre az uniós tagállami foglalkoztatási rangsorban, miközben hetedik hónapja van 4,7 millió fő fölött a foglalkoztatottak száma, ami történelmi eredmény. A munkanélküliségi ráta is kedvező képet mutat. A tavalyi utolsó negyedévben 3,9 százalékot tett ki, uniós szinten az egyik legalacsonyabbat. 2010 utolsó 3 hónapjában ez az arány még 10,4 százalék volt. 

Portfolio internetes portálon megjelent cikk is azt jelzi, hogy bár lehetnek az egyes statisztikák között kismértékű eltérések, de ez nem jelenti azt, hogy más lenne a kép, azaz nincs érdemi fordulat a munkaerőpiacon, a munkanélküliek számának emelkedése hónapról hónapra a statisztikai hibahatáron belül alakul, illetve annak szintje továbbra is kiemelkedően alacsony. Nem érdemes emellett csak a munkanélküli statisztikából kiindulva munkaerőpiaci elemzést végezni, mivel félreérthető eredményre vezet. Magyarországon évek óta folyamatosan nő nemcsak a foglalkoztatás, hanem a dinamikus béremelkedés nyomán az aktivitás is, a munkaerőpiacon megjelenők száma. A tavalyi második és negyedik negyedév között az aktívak száma több mint 41 ezer fővel emelkedett, amely a foglalkoztatásban 9, míg a munkanélküliségben 31 ezer fős növekményként csapódott le. Vagyis az a fordulat, amelyet egyesek hirdetnek, nem az állásvesztés miatt következik be, hanem annak eredményeként, hogy egyre többen jelennek meg a munkaerőpiacon. Emögött egyébként az ukrajnai menekültek megjelenése a hazai munkaerőpiaci statisztikában is szerepet játszhatott. 

Kiemelendő, hogy a munkaerőpiac továbbra is feszes. Ezt jelzi, hogy a potenciális munkaerő-tartalék 300 ezer fő alá süllyedt, és a regisztrált álláskeresők száma is mélypontra esett vissza. A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat nyilvántartása (vagyis adminisztratív és nem felmérés) alapján 2023 januárjában 246,6 ezer főn állt az álláskeresők száma, azaz a megelőző évi szintjétől 5 ezer fővel elmaradva. Hozzátehető, hogy a rendszerváltást követően ez minden idők legalacsonyabb januári eredménye. Ha megtörtént volna az úgynevezett munkaerőpiaci fordulat, az álláskeresők számának is emelkednie kellett volna, nem csökkennie, illetve a nyári hónapokkal összevetve stagnálnia. A munkaerőhiány fennmaradását mutatja, hogy 2022 harmadik negyedévében az üres álláshelyek száma a nemzetgazdaság egészében 90 ezret, a versenyszférában pedig 62 ezret tett ki. A kereslet a foglalkoztatott létszámhoz viszonyítva jelenleg 2,7 százalékos, míg a 2010 előtti időszakban ez az arány nem érte el a foglalkoztatottak egy százalékát sem. A fennmaradó intenzív munkaerőkereslet miatt az elbocsátott dolgozók rövid idő alatt újra el tudnak helyezkedni, így nem válnak tartósan regisztrált álláskeresővé, ami azt jelenti, hogy az esetek döntő részében a „munkából munkába” elv érvényesül, ahogy az a koronavírus-járvány idején is jelentős részben történt.

(Címlapfotó:123rf.com)