Svájc: az oroszok pénze tabu!

A szankciók kísérőelemeként újra és újra felbukkan a zárolt orosz központi banki és magánvagyonok elkobzási lehetősége. Az ötlet „komolyabban” először a tavaly májusi davosi Világgazdasági Fórumon bukkant fel, nem meglepő módon Zelenszkij szájából, aki azt követelte, hogy az orosz központi banktól és az oligarcháktól lefoglalt vagyont küldjék el Ukrajnába kárpótlásként.

Intézményesített jogtiprás

A jogászok már akkor a fejüket fogták, de ettől a pillanattól kezdve folyamatosan visszatérő gondolatává vált Brüsszelnek, hogy hogyan lehetne kirabolni Oroszországot. Az Európai Bizottság lázasan ötletel a megoldáson, vagyis „az orosz vagyon nyomon követésének, azonosításának, befagyasztására és kezelésére szolgáló módszerek meghatározásán az esetleges kisajátítás előzetes lépéseként”.

Ez a megoldás azonban szembemenne mindennel, így gyakorlatilag új nemzetközi jogot kellene költeni hozzá. Annak értelmében ugyanis a vagyonzárolások alapfeltétele, hogy az azt elrendelő állam (vagy közösség) meg is őrzi a vagyont, és abban az esetben, ha követelései teljesülnek, visszaszolgáltatják azt. Ennek önkényes és erkölcsi alapokra helyezett felrúgása éppen olyan üzenetet közvetítene, amilyennel Oroszországot vádolják: a nemzetközi jog semmibe vételét. Mind az USA, mind az EU jogsértő módon járna el, ha elkoboznák és felhasználnák akár az orosz állami, akár az oligarchák esetében befagyasztott vagyont. Ezt egyébként maga Janet Yellen, az USA pénzügyminisztere is elismerte, amikor kimondta: „teljesen természetes, ha az ukrajnai pusztítás után az újjáépítés költségeit Oroszországtól várja valaki, az orosz jegybanki vagyon elkobzása ugyanakkor jogilag nem lehetséges az Egyesült Államokban”. 

A brüsszeli alapgondolat az volt, hogy bűncselekménnyé nyilvánítja a szankciók kijátszását, amelynek büntetése vagyonelkobzással is járhatna. Az ötlet hátulütője egyrészt a visszamenőleges törvényhozással kapcsolatos probléma, amely közismerten nem tartozik az EU sajátosságai közé, másrészt az, hogy az elkobzáshoz minden egyes esetben bírósági procedúra szükséges. Az oligarchák zárolt vagyonának esetében a hatóságoknak külön-külön minden kétséget kizáróan bizonyítaniuk kellene, hogy az elkobozandó eszköz, ingatlan vagy bármi egyéb tulajdonosa és az orosz-ukrán háború között egyértelmű kapcsolat áll fenn – ez pedig még gyorsított eljárások esetén is sok-sok évbe telne.

Svájc már az elején kiszáll 

Az EU egy precedens nélküli lépést készül megtenni, ám maga sem tudja, hogyan indítsa el a mozdulatsort. Az unió soros elnöki tisztjét betöltő Svédország eseti vizsgálóbizottságot állít fel annak érdekében, hogy kitalálják, miképpen lehetne a magánvagyonokat és az orosz központi bank pénzügyi alapjait elkobozni, majd az összeget Ukrajna valamikori újjáépítésére felhasználni. Utóbbi összegekre azonban mentelmi jog vonatkozik, így nemzetközi jogi szempontból egyértelmű, hogy Oroszország beleegyezése nélkül nem lehet felhasználni az orosz központi bank pénzeszközeit.

Svájc mindenesetre már a valószínűleg teljes kudarcba fulladó ötletelés elején jelezte: kiszáll a dologból. Bár Genf – sokak meglepetésére – az EU mellé állt a szankciós politika számos szegmensében, sőt alkotmánya legszilárdabb pillérét jelentő semlegességét is hajlandó apró trükkökkel kijátszani Ukrajna érdekében, ez az a határ, amit semmilyen körülmények között nem kíván átlépni. Az újra felmerülő elkobzási kísérletek kapcsán világosan közölte: semmilyen körülmények között nem nyúl a jelenleg nála lévő és befagyasztott mintegy 8,1 milliárd dollárt érő orosz vagyonhoz. 

Genf indoklása teljesen egyértelmű: mind a Svájci Bankszövetség, mind a kormányzat szerint a svájci jog tiltja a törvényes eredetű magánvagyon kártalanítás nélküli kisajátítását. Egy ilyen lépés összeegyeztethetetlen az alkotmánnyal, és mélyen sértené Svájc nemzetközi kötelezettségvállalásait, ezért a Szövetségi Tanács már most nyomatékosítja, hogy kimarad Brüsszel ilyen irányú törekvéseiből.

Fotó:123RF