Kimondta a vezető politikus: Új stratégia kell annak érdekében, hogy az USA-EU-Kína háromszögben ne az EU legyen a vesztes
A politikus szerint az EU és Magyarország érdekeivel is ellentétes lenne egy gazdasági hidegháború.
A pandadiplomácia csődöt módot Finnországban, ahol nem akarnak több pénzt költeni a „gonosz” Kínából kapott állatokra. A macik valószínűleg hazamennek.
Több mint négy éve, a finn függetlenség 100. évfordulóját övező ünnepségsorozat részeként érkezett az az óriáspanda pár a finnországi Ähtäri Állatkertbe, amelyet Kína „ajándékozott” az országnak egy 15 éves kölcsönzési program keretében. Az új hazájukban Lumy és Pyry névre keresztelt állatokat szakadó hóesés, ujjongó tömeg és az agrárminiszter fogadta, hogy aztán az állatkert sztárjaivá váljanak. Ez volt az első alkalom, hogy Peking egy skandináv országba pandákat küldjön, a történet azonban bőven túlmutat a cukiskodáson vagy az állatmentő programok keretein. Pandát kapni Kínától ugyanis olyan politikai gesztus, amely nem terem minden bokorban.
A pandadiplomácia speciális, Kínához köthető fogalom. Eredete az első évezred közepéig nyúlik vissza, amikor a kínai uralkodóház a japán császárnak pandákat ajándékozott a jó viszony iránti elkötelezettsége jeléül. A hidegháború alatt került igazán előtérbe a régi politikai fogás: 1982-ig Peking kilenc országnak huszonhárom pandát ajándékozott, többek között az USA-nak is, Nixon kínai látogatása után. A macik Kína legfontosabb politikai szimbólumává váltak – ha Peking pandákat ajándékozott, az egyértelműen az adott ország felé irányuló kapcsolaterősítés szándékának jele volt.
1984-től megszűnt az ingyenebéd, Kína ugyanis innentől kezdve már nem ajándékozta, csupán kölcsönbe adta a pandákat, minimum 10 éves időtartamra, komoly bérlési díjért cserébe, ráadásul azzal a kikötéssel, hogy az idegen országban született kispandák is a Kínai Népköztársaság tulajdonát képezik. A pandadiplomácia tehát a szó klasszikus értelmében megszűnt, ettől függetlenül az ilyen programok a mai napig komoly jelzésértékkel bírnak, és egyértelműen a kínai közeledést szimbolizálják.
Változnak az idők, változnak a viszonyok és a hozzáállás is. Az egész Európát sújtó válságra hivatkozva a pénzügyminisztérium megnyírbálta az állatkert költségvetését, az pedig nem tudta előteremteni a pandák kényes tartására előirányzott összeget. De hogy valami hivatalos, mostanában Finnországra annyira jellemző durcáskodás színezete is legyen a dolognak, az indoklásba Kína emberi jogokhoz való hozzáállását is belekeverték, amely „aggodalommal tölti el” a finn népet. Éppen ezért a vezetés úgy döntött, hogy hazaküldi a cuki bambuszcsócsálókat Kínába.
Meglehetősen szokatlan és nem kevésbé sértő diplomáciai lépés ez a skandináv országtól – annyi bizonyos, hogy Kínától az életben nem kapnak még egyszer ilyen ritka ajándékot –, de legalább azzal tudnak foglalkozni, ami a lehető legtávolabb áll a pandáktól: az ukrajnai háború finanszírozásával.
Fotó: 123RF