Pálfordulás: Amerikai békeajánlat az oroszoknak?

Január 25-e jeles nap, keresztény hagyományban a pálfordulás napja, amikor a keresztényüldöző Saul átváltozik Pállá, „a legkisebbé az apostolok között”. Ezúttal valami hasonlót tapasztalhattunk Antony Blinken amerikai külügyminisztertől, aki talán nem a legkisebb a politikacsinálók között, de az ukrajnai konfliktus kezeléséről mondott szavait egyfajta pálfordulásképp is értelmezhetjük.  

Az orosz különleges katonai művelet tavalyi kezdete óta ugyanis 

Antony Blinken külügyminiszter a külügyminisztériumban adott interjúban felvázolta az ukrajnai végjátékra és a háború utáni elrettentésre vonatkozó stratégiáját. A beszélgetés feltárta a globális rendet fenyegető ukrajnai konfliktus megoldásának néhány meglepő lehetőségét.

A beszélgetésről a Washington Post január 25-i számában tudósítottak. Antony Blinken Vlagyimir Putyinnak, a Biztonsági Tanácsnak és a moszkvai vezérkarnak szóló sürgős üzenet közvetítésére David Ignatius-t kérte fel, aki egész pályafutása során az amerikai külügyminisztérium szócsöve volt. 

Jelentős változás a hangsúlyokban

A híradás kezdetén nem is gondolnánk, mekkora változást közvetít Ignatius a narratívában. A sejtelmes tudósítás azzal kezdődik, hogy a Biden-kormányzat, amely meg van győződve arról, hogy Vlagyimir Putyin kudarcot vallott Ukrajna kiirtására tett kísérletében, elkezdett megtervezni egy esetleges háború utáni katonai egyensúlyt, amely segít Kijevnek elrettenteni Oroszország brutális inváziójának megismétlődését.

Majd Blinken kifejezetten méltatta Németország katonai támogatását Ukrajnának, pedig Berlint keményen bírálta néhány más NATO-szövetséges, amiért nem biztosította gyorsan a Leopard harckocsikat Kijevnek. „Senki sem tudta volna megjósolni Németország katonai támogatásának mértékét, amikor a háború elkezdődött” – mondta Blinken elismerve az óriási változást.  

Blinken hangsúlyozta Biden elnök eltökéltségét, hogy elkerülje a közvetlen katonai konfliktust Oroszországgal, annak ellenére, hogy az amerikai fegyverek segítenek Putyin inváziós erejének porrá zúzásában. Biden mindig is hangsúlyozta, hogy az egyik követelménye Ukrajnával kapcsolatban az, hogy ne legyen harmadik világháború.

Oroszország nem pihenhet

Blinken szerint Oroszország kolosszális kudarcának katonai céljai elérésében arra kell ösztönöznie az Egyesült Államokat és szövetségeseit, hogy elkezdjenek gondolkodni a háború utáni Ukrajna formájáról – és arról, hogyan teremtsenek igazságos és tartós békét, amely megőrzi Ukrajna területi integritását, és lehetővé teszi, hogy elrettentse és ha szükséges, megvédje magát minden jövőbeli agresszióval szemben. Más szóval, Oroszország nem pihenhet, nem csoportosíthat át és nem vezethet újra támadást.

Blinken elrettentési kerete némileg eltér a Kijevvel tavaly a NATO 5. cikkelyéhez hasonló biztonsági garanciákról folytatott tárgyalásoktól. Formális szerződésbeli ígéret helyett egyes amerikai tisztviselők egyre inkább úgy vélik, hogy az a megoldás, ha megadják azokat az eszközöket Ukrajnának, amelyekkel  meg tudja védeni magát.

Blinken szerint a biztonságot a hatékony fegyverrendszerek – különösen a páncélosok és a légvédelem –, valamint az erős, korrupciómentes gazdaság és az Európai Unióhoz való csatlakozás fogja garantálni.

Hosszú távú elrettentés

Az amerikai külügyminiszter úgy vélte, a Pentagon igyekezete, hogy Kijevet fegyverekkel és a manőverező hadviselésre való kiképzéssel lássa el, ezt a hosszú távú elrettentési célt tükrözi. „A manőverfegyverek fontossága nem csupán az, hogy most erőt adjanak Ukrajnának a terület visszaszerzéséhez, hanem elrettentő hatásúak a jövőbeli orosz támadásokkal szemben” – magyarázta.

A Blinkennel folytatott beszélgetés némi betekintést nyújtott azokról az intenzív vitákról, amelyek hónapok óta folynak a kormányzaton belül arról, hogyan lehet véget vetni az ukrajnai háborúnak, és fenntartani a jövőbeni békét. A kormányzat standard narratívája az, hogy minden döntést végső soron Ukrajnának kell meghoznia, és Blinken meg is ismételte ezt a vonalat. Támogatja továbbá Ukrajna azon törekvését, hogy idén jelentős harctéri nyereséget érjen el. De a külügyminisztérium, a Pentagon és a Nemzetbiztonsági Tanács is előre gondolkodik.

A Krím sajátos vitapontot jelent.

Bármilyen ukrán katonai előrenyomulás idén Zaporizzsjai területen, a Krímet és Oroszországot összekötő szárazföldi hídon, veszélyeztetheti az orosz ellenőrzést. De egy teljes ukrán hadjárat a Krím-félsziget elfoglalására irreális, véli sok amerikai és ukrán tisztviselő. Ez részben azért van így, mert Putyin jelezte, hogy a Krím elleni támadás a nukleáris eszkaláció kirobbantója lenne.

Az adminisztráció osztja Ukrajna ragaszkodását, hogy az Oroszország által 2014-ben elfoglalt Krímet végül vissza kell adni.Rövid távon pedig döntő fontosságú Kijev számára, hogy a Krím többé ne szolgálhasson támaszpontként az Ukrajna elleni támadásokhoz.

A beszélgetésből kiderül, hogy tavaly az ukrán tisztviselők már tárgyaltak az adminisztrációval az ilyen lehetőségekről.

Nem aggódnak az eszkalácó miatt?

Blinken az ukrajnai lehetőségeket mérlegelve egyes megfigyelőknél kevésbé aggódik az eszkalációs kockázatok miatt. Ez részben azért van így, mert úgy véli, Oroszországot megfékezi a NATO elsöprő ereje. „Putyin továbbra is tartalékban tart bizonyos dolgokat, mert fél attól, hogy a NATO megtámadhatja Oroszországot” – magyarázta a Blinken gondolkodását ismerő szerző. Ebbe az orosz tartalékerőbe beletartoznak stratégiai bombázók, bizonyos precíziós irányítású fegyverek és természetesen taktikai és stratégiai nukleáris fegyverek.  

Az, hogy Blinken nem volt hajlandó bírálni Németországot a Leopard harckocsik szállításának kérdésében, jól illusztrálja azt a több mint egy éve tartó szövetségi célt is, hogy az Ukrajna-barát koalíció szét ne törjön.

Ez az összetartás még fontosabbá válik, ahogy az ukrajnai háború a végjáték felé halad. Ebben az évben Ukrajna és szövetségesei tovább fognak harcolni az orosz megszállók kiűzéséért. De akárcsak a második világháború utolsó éveiben, már megkezdődött a háború utáni rend megtervezése – és egy olyan katonai és politikai szövetségi rendszer kiépítése, amely képes helyreállítani és fenntartani az Oroszország által szétzilált békét.  

Kompromisszumért cserébe az offenzíva leállítását kérik

John Helmer 1989 óta Moszkvában dolgozó ausztrál újságíró és politológus professzor szerint a

Szerinte Blinken először terjesztette elő, hogy a Dnyepertől nyugatra, északra Harkov körül és délre Odessza és Nyikolajev körül az USA elfogadná Ukrajna „demilitarizált státuszát".  

Továbbá az amerikaiak beleegyeznének abba, hogy korlátozzák a HIMARS, az amerikai és NATO gyalogsági harcjárművek, valamint az Abrams és Leopard harckocsik telepítését egy olyan nyugat-ukrajnai pontra, ahonnan azok „manőverezni tudnak”, elrettentésképp a jövőbeli orosz támadásokkal szemben.

Helmer szerint a Blinken által javasolt megállapodásban szerepel továbbá egy közvetlen amerikai-orosz megegyezés ajánlata „egy esetleges háború utáni katonai egyensúlyról”, amely során elvetnék a harmadik világháborút és az ukrán NATO-tagságot.

Amerika irányít Kijevben?

Az írás felhívja a figyelmet Blinken szövegéből az „erős, nem korrupt gazdaság és az Európai Unióhoz való csatlakozás” kifejezésekre is. Szerinte ezzel Blinken azt üzenné a Kremlnek, hogy

Mintha Blinken ezzel azt is elismerné, hogy Vlagyimir Zelenszkij e hét eleji lépése, amellyel kikényszerítette több magas rangú tisztviselők lemondását, azt jelenti, hogy az USA irányít Kijevben és Lvovban.

A Moszkvában élő ausztrál újságíró viszont figyelmeztet, hogy

Amint azt orosz tisztviselők már hónapok óta világossá tették, papíron semmilyen amerikai megállapodás feltételeiben nem lehet megbízni, és egyáltalán semmiben sem, amit Blinken mond.  

Egy jól tájékozott független katonai elemző kommentálta az orosz lehetőségeket: „A legjobb válasz a különleges katonai művelet folytatása, az ukrán hadsereg megsemmisítése a jelenlegi zugaikban, a teljes áramhálózat és a logisztika megsemmisítése. Vagy elfoglalnak mindent a Dnyepertől keletre, vagy de facto demilitarizált övezetet hoznak létre, beleértve Harkovot is. Blinkenben és a többiekben, az egyezség betartásában nem lehet megbízni, ha úgy gondolják, hogy van esélyük húzni az időt. Az ukrán nácik feltűnően hiányoznak ebből a javaslatból. Tudjuk, hogy nem lesz vége a bajnak, ha most megáll az ellenük irányuló orosz náci-mentesítési cél”.

Blinken fenti ajánlata ésa nemrégiben felvetett stratégia a Kínával való kiegyezésre is azt jelzi, hogy Amerika kezd rájönni, az ukrán fronton nagy a bizonytalanság, és a lehetséges kétfrontos harc nem kecsegtet túl sok jóval.