Norvégia vezeklése az Északi Áramlat szabotázsáért

A Biden-kormányzat reménykedik, hogy Németországot az ukrajnai háborús frontra szorítja, de a brüsszeli találkozó eredménytelenül végződött. A Pentagon ukrajnai védelmi kapcsolattartó csoportjának védelmi miniszterei január 14-i brüsszeli „ramsteini” találkozóján nem született jelentősebb bejelentés a Kijevnek szánt támadófegyverek szállításáról. Bhadrakumar szerint, Lloyd Austin amerikai védelmi miniszter sajtótájékoztatóján az üresség, az üresfejűség, a tartalom nélküliség levegője volt.

Ebben a homályos háttérben Jens Stoltenberg NATO-főtitkár csak annyit mondott, hogy 

Szerinte a jelenlegi konfliktus a „logisztika és a lőszerek harca”, ezért a szövetségnek nem arra van szüksége, hogy új fegyvereket szállítson Ukrajnának, inkább biztosítania kell, hogy minden, amit már leszállítottak, működjön is. Persze azt Stoltenberg is látja, hogy teljesíteni kellene az ígéreteket a német Marder gyalogsági harcjárművekkel, az amerikai Bradley-vel, valamint a német Leopard 2 harckocsikkal kapcsolatban.

Azért a múlt héten Austin nagyobb bejelentést tett a norvég kormány azon döntéséről, miszerint az elkövetkező öt évben 7,5 milliárd euró (közel 2900 milliárd forint) katonai és polgári segítséget nyújt Ukrajnának. Ezt „nagyon jelentős kötelezettségvállalásnak” nevezte.

Az indiai volt diplomata felveti, hogy Austin úgy tett, mintha fel sem merült volna benne, Norvégia vajon miért is tesz ilyen nagyszabású gesztust. Szerinte valójában

A ramsteini találkozón természetesen nem került szóba Seymour Hersh bombasztikus jelentése arról, hogy az ukrajnai konfliktus tombolása közepén az Egyesült Államok miként tette a németországi Északi Áramlat gázvezetékeket „egy fémdarabbá a tenger fenekén” – ahogy azt Victoria Nuland amerikai külügyminiszter-helyettes definiálta.

Hersh forrása szerint 

Hersh február 8-i riportjában már azt is nyilvánosságra hozta, hogy a norvég haditengerészet volt az, amely végül megtalálta az optimális helyszínt az Északi Áramlat 1 és 2 vezeték felrobbantásához. Így 2022. szeptember 26-án a norvég haditengerészet egyik P8-as felderítő repülőgépe egy látszólag rutinrepülés során ledobott egy szonár-bóját, amely beindította a csővezetékekre telepített nagy teljesítményű C4-es robbanóanyagot.

Hersh azóta a Berliner Zeitung című német lapnak kifejtette, hogy

Úgy fogalmazott, hogy „Norvégia érdekelt volt a jövedelemnövekedésben, és így abban, hogy növelje az EU-ba, ugyanabba a Németországba irányuló energiaszállításainak mennyiségét. És mit láttunk a küldetés után? Norvégia megcsinálta. (Energia)exportja az Oroszországgal szembeni ellenségeskedés hátterében szépen nőtt”.

Norvégiát úgy vonzotta Biden szabotázs projektje, mint legyet a dögszag, hiszen anyagilag mesés nyereséggel kecsegtetett, ha segít az amerikai hadseregnek megsemmisíteni az Északi Áramlat vezetékeket a dán vizek közelében, és felváltania Németország fő vezetékes földgázforrását, Oroszországot.

Bhadrakumar szerint

Norvégia 2022-ben Németország gázszükségletének 33 százalékát biztosította, és ezzel az ország legnagyobb szállítója lett.

Szakértők becslése szerint Norvégia Németország kulcsfontosságú energiaszolgáltatójaként betöltött szerepe az elkövetkező években tovább fog növekedni, többek között az új sarkvidéki mezők üzembe helyezésével és az északi sarkkör fölötti új felfedezésekkel. Az északi sarkkör fölötti termelés bővítése, amely a Bodø-től 340 km-re nyugatra fekvő Irpa mezőből érkezik, amit a tervek szerint 2026-ban helyeznek működésbe, valamint a Barents-tengeren történt új felfedezések, köztük a Goliat mellett 2022-ben tett felfedezés, kulcsfontosságúak lesznek a csúcskitermelés fenntartásában.

Bhadrakumar ironikusnak tartja, hogy 2022 augusztusában Olaf Scholz német kancellárral tartott közös sajtótájékoztatóján Jonas Gahr Støre norvég miniszterelnök azt jelentette be, hogy „Norvégia a lehető legtöbb gázt szállítja Németországba”. Azt persze nem mondta el Scholznak, hogy Norvégia hamarosan végrehajtja azt a projektet, amelynek célja, hogy Németországot, Európa legnagyobb földgázfogyasztóját hamarosan a norvég földgáz foglyává tegye. Persze valójában Norvégia csak egy hónappal később, szeptember 22-én robbantotta fel az Északi Áramlat vezetékeket.

Norvégia most előveszi az emberi jóságát, és gazdag országként fényezi imázsát, amikor nagylelkűen megosztja a német zsákmányból származó, 100 milliárd dolláros váratlan nyereségét Ukrajnával, odadobva potom 7,5 milliárd eurót. És Austin ezt az orosz „agresszió” meghiúsítására tett nagy gesztusként hirdeti!

Mindezek után a volt indiai diplomata

amely nem meri megvédeni országa alapvető érdekeit az amerikai zsarnoksággal szemben.

Bhadrakumar szerint Szergej Lavrov orosz külügyminiszter telibe talált, amikor február 15-én, az Oroszországba akkreditált külföldi médiairodák vezetőivel tartott munkamegbeszélésen először beszélt hosszasan az Északi Áramlat vezetékről és Seymour Hersh cikkéről:

„A fő cél az volt, hogy Németország ne érezze jól magát az energetika területén, és ne kapjon gázt ezen a két vezetéken keresztül, amelyet orosz, német, osztrák és olasz cégek közösen finanszíroztak. Németországot nem egyszerűen megalázták, hanem az Egyesült Államok szatellitjeként tették helyre.”

Norvégia nem finnyáskodik, amikor Németországtól, a NATO-partner Németországtól származó zsákmányának egy aprócska részét nagylelkűen elajándékozza. Talán így vezekel a szomszéd és szövetséges ellen elkövetett ördögi bűntett miatt. Talán a Biden-csapat sürgette Norvégiát, hogy illene magát jó szamaritánusnak feltüntetnie. Austin pedig mindezt a brüsszeli Ramstein-találkozó szilárd eredményének nevezte.