Az előző évhez képest 46 ezer fővel nőtt a foglalkoztatottság 2023 januárjában a KSH legfrissebb adatai szerint. A munkanélküliségi ráta az előző hónaphoz képest nem változott, továbbra is 3,9 százalék.
Elemző: Regős Gábor, a Makronóm Intézet makroelemzési vezetője.
Az előző év azonos időszakához képest a foglalkoztatás 46 ezer fővel bővült, amiben az elsődleges munkaerőpiacon dolgozók 24 ezer fős, a külföldi telephelyen dolgozók 14 ezer fős létszámemelkedésének volt szerepe, míg a közfoglalkoztatottak száma csupán 9 ezer fővel mérséklődött.
A munkanélküliségi ráta az előző hónaphoz képest nem változott, továbbra is 3,9 százalék, ami éves szinten minimális, 0,2 százalékpontos növekedést jelent. Ez az Európai Unió 6 százalék feletti munkanélküliségénél jelentősen kedvezőbb értéket képvisel.
A foglalkoztatás így 2023 januárjában az előző havihoz képest minimálisan, 3 ezer fővel csökkent, amely a hibahatáron belüli elmozdulást jelent – állapítja meg Regős Gábor. A Makronóm Intézet makroelemzési vezetője szerint a KSH legfrissebb foglalkoztatási adatai teljes egészében a szezonalitáshoz köthetőek: decemberről januárra a foglalkoztatás kisebb-nagyobb mértékben mindig mérséklődni szokott, hiszen az év végi kereskedelmi- és vendéglátási boom után januárban ezen a területen kisebb az aktivitás.
– fejti ki Regős Gábor.
A foglalkoztatottság tehát továbbra is magas szinten van, a koronavírus előtti értéket meghaladja.
A 4 millió 700 ezer fő körüli foglalkoztatott azt jelenti, hogy a gazdaság továbbra is erősen munkaerő-hiányos állapotot mutat, ez kikényszeríti a béremeléseket, amely a jelenlegi inflációs környezetben nem is probléma.
Mire számíthatunk középtávon?
Magyarországon továbbra is kiemelten fontos, értékes a jól képzett munkavállaló a hazai vállalatok, vállalkozások számára. Ahogyan a Makronóm Intézet friss elemzése is megállapítja: továbbra is feszes a magyar munkaerőpiac, és ebben érdemi változásra nem számíthatunk. A Makronóm Intézet által megkérdezett vállalkozások rövid és középtávon döntően nem terveznek elbocsátásokat, mert az értékes munkaerő visszaépítésének későbbi nehézségeit nagyobb kihívásként érzékelik.
A teljes elemzés ezen a linken érhető el.
A KSH munkaerőpiaci adatai részletesen
– 3,9 százalék volt a munkanélküliségi ráta.
– A munkanélküliek száma 2023 januárjában 192 ezer fő, a munkanélküliségi ráta 3,9 százalék volt.
– A 15–24 éves munkanélküliek száma 35 ezer fő, munkanélküliségi rátájuk 11,6 százalék volt. Az összes munkanélküli 17,9 százaléka ebből a korcsoportból került ki.
– A 25–54 éves korosztály 3,6 százalékos munkanélküliségi rátája 0,3 százalékponttal, míg az 55–74 éveseké 0,2 százalékponttal emelkedett.
1. táblázat
Forrás: KSH, 2023.02.24
– A munkakeresés átlagos időtartama 9,1 hónap volt, a munkanélküliek 31,3 százaléka legalább egy éve keresett állást.
– 2022. november–2023. január között a férfiak körében a munkanélküliek száma 105 ezer fő volt, munkanélküliségi rátájuk 0,4 százalékponttal, 4,1 százalékra emelkedett. A nőknél ugyanekkor a munkanélküliek száma 91 ezer fő, a munkanélküliségi ráta 3,9 százalék volt.
A KSH foglalkoztatottsági adatai részletesen
– 2023 januárjában a 15–74 éves foglalkoztatottak átlagos létszáma 4 millió 699 ezer fő volt, 46 ezerrel több, mint egy éve.
– 2022. november–2023. január az egy évvel korábbihoz képest: a foglalkoztatottak létszáma 29 ezer fővel több, 4 millió 706 ezer fő volt.
– Míg a hazai elsődleges munkaerőpiacon dolgozók száma 24 ezerrel, a külföldön dolgozóké pedig 14 ezerrel nőtt, addig a közfoglalkoztatottaké 9 ezerrel csökkent.
2. táblázat
Forrás: KSH, 2023.02.24
– A 15–64 évesek közül 4 millió 592 ezren minősültek foglalkoztatottnak, a korcsoportra jellemző foglalkoztatási ráta 74,6 százalék volt.
– A férfiaknál a foglalkoztatottak létszáma lényegében nem változott, 2 millió 426 ezer főt tett ki, foglalkoztatási rátájuk 0,4 százalékponttal, 78,8 százalékra nőtt.
– A nők esetében a foglalkoztatottak létszáma 18 ezerrel, 2 millió 166 ezer főre, a foglalkoztatási ráta 0,9 százalékponttal, 70,4 százalékra emelkedett.
1. ábra
Forrás: KSH, 2023.02.24
– A fiatalok (15–24 éves) korcsoportjában a foglalkoztatottak száma 269 ezer fő volt, foglalkoztatási rátájuk 0,6 százalékponttal, 27,4 százalékra csökkent.
– Az úgynevezett legjobb munkavállalási korú (25–54 éves) népesség körében a foglalkoztatási ráta 0,4 százalékponttal, 88,1 százalékra, míg az idősebb (55–64 éves) korosztályban 3,1 százalékponttal, 67,4 százalékra emelkedett.
(Címlapfotó:123rf.com)
Egyre távolodik egymástól az Egyesült Államok és az Európai Unió. Előbbi ráadásul egy merőben új kontinens képzel el, ahol egyes országokkal működne csak szorosabban együtt.
Nincs semmi szükség a reformra, a magyar nyugdíjrendszer stabil – mégis brutális elvonásra készülnek Magyar Péterék. Szalai Piroska elemzése rámutat: a Ratkó-korszak hulláma már lecsengett, a számok rendben vannak, a Tisza mégis a régi baloldali reflexből, vagy talán brüsszeli nyomásra akarja kivéreztetni az időseket.
Az sem derült ki, hogy a visszaküldöttek között mennyi az „anyázás”? Vagy mennyi a pornograf rajzokkal díszített?
A kínai gyártók egyre inkább vezető szerepet töltenek be azokban az ágazatokban, amelyeket a közelmúltig német vállalatok uraltak – és ez mostanra a németeknek is feltűnt.
Idén jóval kevesebbe kerül az ünnepi menü elkészítése, mint tavaly. A kormány meghosszabbította az árrésstopot, és újabb tizennégy élelmiszer-kategóriára terjesztette ki.
Baritz Sarolta Laura közgazdász szerint a profit helyett az emberközpontúságra kell helyezni a hangsúlyt. Mennyire tudják ezt megvalósítani a gazdaság szereplői? Van-e közgazdasági összefüggés a kapcsolatok és a boldogság között?
Beindul a gazdasági növekedés, egyre több pénze lesz az embereknek és a beruházások is felfuthatnak. Ha sikerül az orosz-ukrán háborúban békét kötni, akkor még inkább kilőhetnek a mutatók Magyarországon. Ezt várják a magyar gazdasági elemzők.
Magyarország azonban továbbra is a béke hangja Európában, és nem engedi, hogy a magyar emberek adójából finanszírozzák Ukrajnát.
A miniszterelnök kimondta: az uniós tagállamok magáncégeinek nagyobb vagyona van Oroszországban, mint amekkora az Európában befagyasztott pénzösszeg.
