Az előző évhez képest 46 ezer fővel nőtt a foglalkoztatottság 2023 januárjában a KSH legfrissebb adatai szerint. A munkanélküliségi ráta az előző hónaphoz képest nem változott, továbbra is 3,9 százalék.
Elemző: Regős Gábor, a Makronóm Intézet makroelemzési vezetője.
Az előző év azonos időszakához képest a foglalkoztatás 46 ezer fővel bővült, amiben az elsődleges munkaerőpiacon dolgozók 24 ezer fős, a külföldi telephelyen dolgozók 14 ezer fős létszámemelkedésének volt szerepe, míg a közfoglalkoztatottak száma csupán 9 ezer fővel mérséklődött.
A munkanélküliségi ráta az előző hónaphoz képest nem változott, továbbra is 3,9 százalék, ami éves szinten minimális, 0,2 százalékpontos növekedést jelent. Ez az Európai Unió 6 százalék feletti munkanélküliségénél jelentősen kedvezőbb értéket képvisel.
A foglalkoztatás így 2023 januárjában az előző havihoz képest minimálisan, 3 ezer fővel csökkent, amely a hibahatáron belüli elmozdulást jelent – állapítja meg Regős Gábor. A Makronóm Intézet makroelemzési vezetője szerint a KSH legfrissebb foglalkoztatási adatai teljes egészében a szezonalitáshoz köthetőek: decemberről januárra a foglalkoztatás kisebb-nagyobb mértékben mindig mérséklődni szokott, hiszen az év végi kereskedelmi- és vendéglátási boom után januárban ezen a területen kisebb az aktivitás.
– fejti ki Regős Gábor.
A foglalkoztatottság tehát továbbra is magas szinten van, a koronavírus előtti értéket meghaladja.
A 4 millió 700 ezer fő körüli foglalkoztatott azt jelenti, hogy a gazdaság továbbra is erősen munkaerő-hiányos állapotot mutat, ez kikényszeríti a béremeléseket, amely a jelenlegi inflációs környezetben nem is probléma.
Mire számíthatunk középtávon?
Magyarországon továbbra is kiemelten fontos, értékes a jól képzett munkavállaló a hazai vállalatok, vállalkozások számára. Ahogyan a Makronóm Intézet friss elemzése is megállapítja: továbbra is feszes a magyar munkaerőpiac, és ebben érdemi változásra nem számíthatunk. A Makronóm Intézet által megkérdezett vállalkozások rövid és középtávon döntően nem terveznek elbocsátásokat, mert az értékes munkaerő visszaépítésének későbbi nehézségeit nagyobb kihívásként érzékelik.
A teljes elemzés ezen a linken érhető el.
A KSH munkaerőpiaci adatai részletesen
– 3,9 százalék volt a munkanélküliségi ráta.
– A munkanélküliek száma 2023 januárjában 192 ezer fő, a munkanélküliségi ráta 3,9 százalék volt.
– A 15–24 éves munkanélküliek száma 35 ezer fő, munkanélküliségi rátájuk 11,6 százalék volt. Az összes munkanélküli 17,9 százaléka ebből a korcsoportból került ki.
– A 25–54 éves korosztály 3,6 százalékos munkanélküliségi rátája 0,3 százalékponttal, míg az 55–74 éveseké 0,2 százalékponttal emelkedett.
1. táblázat
Forrás: KSH, 2023.02.24
– A munkakeresés átlagos időtartama 9,1 hónap volt, a munkanélküliek 31,3 százaléka legalább egy éve keresett állást.
– 2022. november–2023. január között a férfiak körében a munkanélküliek száma 105 ezer fő volt, munkanélküliségi rátájuk 0,4 százalékponttal, 4,1 százalékra emelkedett. A nőknél ugyanekkor a munkanélküliek száma 91 ezer fő, a munkanélküliségi ráta 3,9 százalék volt.
A KSH foglalkoztatottsági adatai részletesen
– 2023 januárjában a 15–74 éves foglalkoztatottak átlagos létszáma 4 millió 699 ezer fő volt, 46 ezerrel több, mint egy éve.
– 2022. november–2023. január az egy évvel korábbihoz képest: a foglalkoztatottak létszáma 29 ezer fővel több, 4 millió 706 ezer fő volt.
– Míg a hazai elsődleges munkaerőpiacon dolgozók száma 24 ezerrel, a külföldön dolgozóké pedig 14 ezerrel nőtt, addig a közfoglalkoztatottaké 9 ezerrel csökkent.
2. táblázat
Forrás: KSH, 2023.02.24
– A 15–64 évesek közül 4 millió 592 ezren minősültek foglalkoztatottnak, a korcsoportra jellemző foglalkoztatási ráta 74,6 százalék volt.
– A férfiaknál a foglalkoztatottak létszáma lényegében nem változott, 2 millió 426 ezer főt tett ki, foglalkoztatási rátájuk 0,4 százalékponttal, 78,8 százalékra nőtt.
– A nők esetében a foglalkoztatottak létszáma 18 ezerrel, 2 millió 166 ezer főre, a foglalkoztatási ráta 0,9 százalékponttal, 70,4 százalékra emelkedett.
1. ábra
Forrás: KSH, 2023.02.24
– A fiatalok (15–24 éves) korcsoportjában a foglalkoztatottak száma 269 ezer fő volt, foglalkoztatási rátájuk 0,6 százalékponttal, 27,4 százalékra csökkent.
– Az úgynevezett legjobb munkavállalási korú (25–54 éves) népesség körében a foglalkoztatási ráta 0,4 százalékponttal, 88,1 százalékra, míg az idősebb (55–64 éves) korosztályban 3,1 százalékponttal, 67,4 százalékra emelkedett.
(Címlapfotó:123rf.com)
A 2025-2027-es időszakra az S&P Global Ratings azzal számol, hogy a magyar gazdaság 2,8 százalékos reálnövekedést ér el éves átlagban – értékelte a Makronóm Intézet elemzője a péntek esti döntést.
Szakítanunk kell azzal a közkeletű tévedéssel, hogy a Balaton csupán üdülőhely.
Idén éves szinten 12 százalékot meghaladó nominális béremelkedés várható a Makronóm Intézet friss, a mai KSH-adatokat értékelő elemzése szerint.
2010 óta sehol se javultak annyit az Unióban, mint hazánk.
Az ellenzéki professzor nemcsak politikai szereplőként nyilvánul meg, hanem hitelességi deficittel is küzd. Oláh Dániel írása.
Munkahelye elvesztését kockáztatja, aki a táppénzzel csal.
A magyar családok egy liter üzemanyagért 60-80 forinttal többet fizetnek, mint egy éve.
