A kormányzati intézkedések családokat és nyugdíjasokat az inflációs hatásokkal szemben megtámasztó eredményeit, konkrét intézkedéseit, összegeit vizsgálta elemzésében a Makronóm Intézet.
Természetesen az áremelkedésben ugyan szerepe lehet egyes, a piaci szereplők által továbbhárított kormányzati intézkedéseknek, mint például az egészségtelen termékekre és a vállalati extraprofitokra kivetett adók (népegészségügyi termékadó, jövedéki adó, kiskereskedelmi adó) nyár közepi emelésének, a teljes képet érdemes nézni.
E szerint
Hogy konkrét példákat is említsünk: a jövedéki adó vagy a népegészségügyi termékadó (NETA, vagy ismertebb nevén a csipszadó) elsősorban olyan termékekre és szolgáltatásokra vonatkozik, amelyek társadalmilag károsak lehetnek, mert túlzott fogyasztásuk ronthatja fogyasztóinak egészségügyi helyzetét.
Ezzel szemben például a garantált legalacsonyabb bérek jelentős év elejei emelése elősegítette, hogy a harmadik negyedévre az EU-ban csak Magyarországon maradjon fenn a reálbér-emelkedés, ami a fogyasztásnak is támaszt jelentett.
Az inflációs hatásokat elemző cikksorozatunkban tehát most a kormányzati intézkedések családokat és nyugdíjasokat megtámasztó hatását vizsgáljuk.
Elevenítsük fel mind a hat fontos tényezőt, amely hatást gyakorol a magyar inflációra, és amelyekről korábbi cikkeinkben is írtunk, illetve a további egy írásban (Agresszív árazás témakör) is foglalkozunk majd:
1. A világgazdaság koronavírus-válság utáni újraindulásából adódó árnövelő hatások
2. Az energiaárak emelkedése
3. A háború közelsége és a piacgazdaság érettsége
4. Az egész Európát és különösen Magyarországot sújtó aszály
5. Árfolyam hatás
6. Agresszív árazás (rövidesen külön cikkben foglalkozunk majd ezzel a témával is)
7. A kormányzati intézkedések családokat és nyugdíjasokat megtámasztó hatása (ez a cikk)
Számszerűen is megvizsgálva a támogató intézkedéseket, látható, hogy 2022-ben
– a családoknak érkező adóvisszatérítés összességében 685 milliárd forint,
– míg a nyugellátásban részesülők számára a 13. havi nyugdíj kifizetése 371,3 milliárd forint többletforrást jelentett a számukra.
Ezen túl
– emelkedett a gyermekek otthongondozási díja, valamint
– a korábban bejelentett orvosi, pedagógus, óvodai és szociális területen dolgozók bér-, illetőleg illetményemelése 717,4 milliárd forintot juttatott az érintetteknek, valamint
– a GYOD-ban részesülő anyáknak.
– Adócsökkentések révén további 423,5 milliárd forint jutott el a munkavállalókhoz, míg
– a hathavi fegyverpénz kifizetése 91 milliárd forint forrást jelentett a rendvédelmi szerveknél dolgozóknak.
– Továbbá: a rászorulók részére a szociális tűzifa programot 2022-ben is 5 milliárd forint keretösszeggel hirdette meg a Kormány.
– Végezetül a munkahelyvédelem céljából fontos volt az energiaválság által leginkább érintett vállalkozások számára juttatott összesen 317,5 milliárd forint is.
A fentieket átfogóan mutatja be az alábbi ábra:
Összegzésül érdemes kiemelni azt, hogy a fenti tételek a 2022. évi költségvetés összes kiadásának 10,2 százalékát adták, vagyis
Ezen felül értendő még a rezsicsökkentés átlagfogyasztásig történő fenntartása, amely átlagosan havi 181 ezer forintot hagy a családoknál.
A rezsicsökkentés átlagfogyasztásig történő fenntartása 2022-ben a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) adatai alapján 2 246,3 milliárd forint támogatást jelentett a magyar családoknak, ami az államkassza kiadásainak 8,8 százalékára tehető.
(Címlapfotó:123rf.com)
A TISZA Párt elnöke „céljai elérése érdekében mindenkin keresztül gázolva a magyar nyugdíjasokat emberi méltóságában sérti meg” – mutatott rá korábban az Országos Nyugdíjas Polgári Egyesület elnöke.
A kormányok elkezdtek foglalkozni a bitcoinnal, így nem meglepő, hogy az árfolyama november közepén 36 millió forint közelében is járt. A világ legnépszerűbb kriptovalutáját a nagybefektetők mellett néhány állam is felfedezte tartalékként.
Az idő gyorsan fogy, az új német kormánynak a gazdaság megmentése érdekében a legrettegettebb tabunak, az adósságféknek kell nekimennie. Ehhez azonban alkotmánymódosításra lesz szükség. A cél mindenképpen szentesítené az eszközt.
Megállapodást hozott az e heti egyeztetés a munkáltatók, a szakszervezetek és a kormány között.
Varga Mihály pénzügyminiszter szerint a minimálbér 400 ezer forintra emelkedhet, miközben új lakhatási és beruházási programok indulnak.
A kohéziós támogatások mintegy hárommilliárd euróval növekedtek – és nem ez az egyetlen siker, amit elkönyvelhet hazánk az Európai Unió elfogadott 2025-ös költségvetése kapcsán.
„A feszültség fokozódása érezhető” – mondta a szlovák védelmi miniszter.
Az ukrán haderő volt főparancsnoka őszintén elmondta a véleményét.
