Kémballonvadászat ezúttal kínai szemmel

Az Egyesült Államoknak az elmúlt napokban sikerült egy azonosított és néhány azonosítatlan repülő tárgyat (unidentified flying object – innen az UFO rövidítés, eredetileg ugye ismeretlen tárgy, nem pedig földönkívüli jelentéstartalommal – a szerk.) lelőni. 

Az ismert, azonosított esetében az amerikaiak azt állítják, hogy az egy kínai kémléggömb volt, a kínaiak pedig azt, hogy csupán egy eltévedt meteorológiai léggömbről van szó. 

Bár lehet, hogy ezt a vélekedést maguk sem gondolják komolyan, mert az incidenst követően a kínai külügyminisztérium Kína bölcs türelmét méltatta, hogy a hasonló célzattal Kína felett röpködő amerikai léggömböket ők nem tartották lelövésre érdemesnek.

A kínai külügyminisztérium szóvivője, Vang Wenbin, egy az incidenst követő sajtótájékoztatón elmondta, hogy 

Kína azonban felelősségteljesen és szakszerűen kezeli ezeket a rendszeresen előforduló berepüléseket. Az amerikai légtérbe berepülő kínai léghajó egy vis maior eset, de az, hogy az USA fejlett rakétáival lövi le az azonosítatlan repülő tárgyakat, az túlzott erő alkalmazása. Ezt a gyakorlatot az Egyesült Államokban is sokan megkérdőjelezték és az adófizetők pénze pazarlásának tartják – mondta Vang. 

Az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) figyeli Németország, Franciaország, Norvégia, Svédország, Hollandia és más európai országok politikai vezetői szöveges üzeneteinek és telefonhívásainak tartalmát. Az USA titokban megfigyelő berendezéseket telepített közel 100 külföldi nagykövetségére és konzulátusára. Az USA gyakran küldött repülőgépeket és hadihajókat is, hogy közeli felderítést végezzenek Kínáról. 

ami súlyosan veszélyezteti Kína nemzetbiztonságát, és aláássa a regionális békét és stabilitást, mondta Wang.  

A Fehér Ház nemzetbiztonsági szóvivője, John Kirby viszont tagadta, hogy az Egyesült Államok léggömböket reptetett volna Kína felett. Hogy kinek van igaza ebben a vitában, azt nehéz eldönteni, minden esetre az állítás és tagadás emlékeztethet bennünket a híres 1960-as U2-es incidensre, amikor az oroszoknak sikerült lelőni egy, az akkori orosz vadászgépek számára elérhetetlennek vélt (19 km) magasságban szálló amerikai kémrepülőgépet. Addigra a kémrepülések már hosszú ideje folytak, az oroszok tiltakoztak, az amerikaiak tagadtak, mígnem az orosz légierő elérte azt a szintet, hogy le tudta lőni a gépet, és el tudta fogni a katapultáló pilótát.

Lü Xiang, a Kínai Társadalomtudományi Akadémia kutatója szerint nagyon valószínű, hogy az USA bizonyos érzelmek miatt nagyobb jelentőséget tulajdonít olyan dolgoknak, amelyekre korábban nem fordítottak figyelmet. 

– mondta Lü.

Az, hogy most ekkora bonyodalom keletkezett egy akármilyen célokat szolgáló léggömb lelövéséből, arra utal, hogy vannak olyan erők, amelyek élezni kívánják a feszültséget Kína és az Egyesült Államok között, és a fenyegetettség érzését akarják elhinteni az amerikai közvéleményben. 

Ez a közkeletű felvetés abból a szempontból is érdekes, amilyen gondolatra az 1970-es 80-as évek amerikai külpolitikájára, sőt az atomfegyverek leszerelésére is hatalmas befolyást gyakorló lengyel-amerikai politikus Zbigniew Brzezinski negyedszázada megjelent, de ma is időszerű. A nagy sakktábla című könyvében hívta fel a figyelmet, miszerint:
ahogy Amerika egyre inkább multikulturális társadalommá válik, és emiatt egyre nehezebb lesz konszenzust kialakítani a külpolitikai kérdésekben, kivéve, ha valóban masszív és széles körben érzékelt közvetlen külső fenyegetésről van szó.

A léggömb, ha jó nagyra fújják, alkalmas lehet ilyen fenyegetettség érzésének kiváltására, az amerikai reakciókból ítélve pedig nagyon nem lesz jó léggömbnek lenni a következő években… 

Címlapfotó:123rf.com