Miért járt jól az a 900 állami, önkormányzati és egyházi intézmény, amely egy kormányzati kezdeményezésnek köszönhetően szeptemberig rögzített áron kapja a gázt? Mennyi ma a cégeknek egy köbméter?
Utánanéztünk, hogy ma a szabad piacon milyen árképzési mechanizmus alapján, ténylegesen mennyiért jutnak hozzá a működésükhöz szükséges energiahordozókhoz azok a céges, intézményi vásárlók, akiket nem véd a rezsicsökkentés. Sőt, várhatóan az áram-beszerzés kapcsán is összefoghatnak az Energiaügyi Minisztérium segítségével – de ne szaladjunk ennyire előre.
Közel 900 állami, önkormányzati és egyházi intézmény felejtheti el szeptemberig a gázárak miatti aggodalmat. Egy kormányzati intézkedésnek köszönhetően ugyanis rendkívül kedvező áron sikerült fixálniuk az igen ingadozó holland gáz tőzsdei árához kötött földgáz beszerzését, így márciustól szeptemberig 245 forint körüli összegért juthatnak hozzá egy köbméter földgázhoz, ami kifejezetten kedvező ár.
A jelenlegi (a korábbi hónapok tőzsdei áránál kedvezőbb) árkörnyezetben az Energiaügyi Minisztérium lehetőséget teremtett az intézmények számára is arra, hogy energiaköltségeiket kiszámíthatóbban alakítsák. A rögzített árak az október elején forduló gázév időtartamához igazodva szeptember végéig könnyítik meg az érintettek gazdálkodását, garantálhatják zavartalan működésüket – nyilatkozták a Makronóm kérdésére az Energiaügyi Minisztériumnál. A szaktárca kérdésünkre elárulta: „a minisztériumi kezdeményezésre a közelmúltban létrejött egyeztetésen az önkormányzati szövetségek képviselői egybehangzóan méltatták az intézményi földgázárak rögzítését. A találkozón kiemelt témaként merült fel a lehetőség áramszolgáltatásra kiterjesztésének igénye” – tudta meg a Makronóm az Energiaügyi Minisztériumtól. Ez egyébként időközben meg is valósult, a szerdán megjelent a 41/2023. (II. 20.) Korm. rendelete: Az intézmények villamosenergia-beszerzéseivel kapcsolatos veszélyhelyzeti szabályokról, ami a földgázhoz hasonló módon kedvező árat biztosít az önkormányzatok és intézmények villamosenergia beszerzéséhez.
Hozzátették: a kormány eddig is több lépéssel segítette az intézmények és az általuk biztosított közszolgáltatások működőképességének megőrzését.
E tarifák így a következő gázév kezdetéig, egészen 2023 októberéig nagymértékben csökkentek, a legtöbb településen közel megfeleződhettek.
Mint megtudtuk: az Energiaügyi Minisztérium a továbbiakban is azon dolgozik, hogy a hazai fogyasztók számára garantálja az ellátás biztonságát és a megfizethető energiaárakat. Ám hozzátették: a tárca mozgásterét nagymértékben meghatározzák a nemzetközi folyamatok, a világpiaci árszint alakulása. „A magyar kormány határozottan ellenzi az energiahordozókra kivetett szankciók további bővítését. A tilalmak távolról sem vetettek véget a háborúnak, miközben az európai fogyasztók drasztikus áremelkedéssel, energiaválsággal és ellátási zavarokkal szembesültek. A kudarcos szankciós politika Európát válságba taszítja, nehezen kigazdálkodható többletterheket ró az országokra, a településekre, a vállalkozásokra és az európai családokra” – válaszolta a minisztérium arra a kérdésünkre, hogy terveznek-e hasonló lehetőséget adni azoknak az intézményeknek, amelyek a mostani körből kimaradtak.
„Magyarországon gázt nem adhat el bárki a fogyasztóknak, ehhez engedélyre van szükség. A lakosságot egyetlen egyetemes szolgáltató látja el gázzal, de a vállalkozások piacát is mindössze két-három nagy, és néhány kisebb szereplő uralja” – mondta el a Makronómnak Zarándy Tamás energetikai szakértő.Hozzátéve: a legnagyobb fogyasztók sok esetben maguk alapítanak kereskedőcéget, ami az országhatárokon kívül is vásárolhat gázt. Ilyenek például a kínai Wanhua vállalat többségi tulajdonban lévő BorsodChem, a pétfürdői Nitrogénművek Zrt., illetve az áramot és hőenergiát előállító gázerőművek egy része is.
A lakosságot tehát legalább az átlagfogyasztás keretén belül védi a rezsicsökkentés, a legnagyobbak pedig saját maguk kereskednek, a cégek zöme az úgynevezett gázévhez igazodva a sokat emlegetett, akár az őszi gázvezeték szabotázsa miatt is nagyon volatilis TTF, vagyis a holland gáztőzsde árai alapján vásárolja a működéséhez szükséges energiahordozót. (Ráadásul a közelmúltban derült ki, hogy nem az oroszok keze van az Északi Áramlat vezeték felrobbantásában – a szerk.)
„A gázév minden esztendőben október 1-től tart a következő év szeptember 30-ig, a fűtésszezonhoz igazodva. Előtte is megkötheti egy cég a szerődését, persze nehéz döntés ez, hiszen nagyon sokat nyerhet azzal, ha jókor szerződik” – mutat rá a szakértő, aki szerint azok, akik most kötik meg a következő gázévre vonatkozó szerződést, jól járhatnak, mivel jelenleg alacsony a gáz tőzsdei ára.
Nyilván rosszul járnak viszont azok, akik korábban, sok esetben igen magas áron szálltak be az üzletbe, akkor kötöttek szerződést, amikor a TTF ár nagyon magasan volt. A hazai cégek többnyire egy évre kötnek szerződést, ám néha előfordul a két, sőt hároméves megállapodás is, utóbbi ugyanakkor elég ritka. Megkérdeztük, hogy
Ugyanakkor ennek a fordítottja is igaz,
„Azt, hogy mennyibe is kerül valójában egy köbméter gáz, alapvetően a TTF állása határozza meg. Nem a pillanatnyi árfolyam, hanem létezik egy éves előrejelzés, az úgynevezett forward ár, ez alapján számolnak a szolgáltatók” – magyarázza a szakértő, hozzátéve, az alapárra a kereskedő rátesz egy haszonkulcsot, azaz egy spreadet, ami nagyjából 15 euró megawattóránként. Ehhez jönnek hozzá még olyan egyéb költségek, amelyek már az országhatárokon belül keletkeznek, azaz a szállítási és a tárolási tarifa, valamint a biztonsági földgáz készletezésének díjai.
„A spread 15 euró körül van, ez leosztva 62 forintot jelent köbméterenként, ehhez jön hozzá még 30 forintnyi egyéb díj. A TTF (most február második felében) 50 euró környékén áll éppen, ami átszámolva 200 forint körüli köbméterenkénti árat jelent, azaz
pillanatnyilag 290-300 forint körüli összeggel kell kalkulálnia annak, aki most vágna bele a vásárlásba”
– számol Zarándy Tamás. A szakértő a Makronómnak azt is elmondta, a kkv-któl a nagyvállalatokig mindenki e szerint fizet a gázért, mérettől, elhasznált mennyiségtől lényegében függetlenül, mindössze annyi különbség adódhat, hogy a nagy vásárlók pár forinttal kedvezőbben tudják a szállítást megoldani nagy tételben, esetleg a spread lehet valamivel kisebb, de nincsenek ordító különbségek.
Ahogyan arról korábban írtunk, a kormányzat számos intézkedéssel segíti azokat a cégeket, amelyek a működésük során jelentősen támaszkodnak a megdrágult energiára.
A korábbi rezsivédelmi programok logikájába illeszkedik az energiaintenzív feldolgozóipari vállalkozásokat segítő csomag, amelyet 2022. szeptember közepén hoztak nyilvánosságra. Ez két részből áll: egy rezsitámogatási és egy energiahatékonyságot javító beruházásösztönzőből. A támogatási programot Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter ismertette.Először is, a rezsi növekmény felét az állam fedezi. Hogyan? A támogatásból az energiaintenzív feldolgozóipari kis- és középvállalkozások részesülhetnek. Az intézkedéscsomagban foglaltak szerint
energiaintenzív kis- és középvállalkozásnak az a gazdasági társaság minősül, amelynek energiaköltsége a 2021-es évben elérte a nettó árbevételének legalább 3 százalékát.
A feltételek között szerepel még, ahogy Nagy Márton ismertette, hogy a vállalkozás feldolgozóipari legyen, azaz árbevétele 50 százalékának szükséges feldolgozóipari tevékenységből származnia.Ezen szempontok alapján Magyarországon jelenleg mintegy 10 ezer mikro-, kis- és középvállalkozás jogosult a támogatásra. A rezsitámogatási rész keretében a kormány a működési költségek egy részét átvállalja a vállalkozásoktól. A programban a TIM-hez benyújtott pályázat alapján lehet részt venni. Az elmúlt év rezsiösszegeihez, azaz a tavalyi villany- és gázszámlához viszonyított költségnövekmény 50 százalékát a következő időszakban az állam fedezi ezen vállalkozások számára. A támogatás a 2022. szeptemberi döntés értelmében az év utolsó három hónapjára: októberre, novemberre és decemberre vonatkozott.Az intézkedéscsomag jövőbe mutató eleme keretében a kormány egy energiahatékonysági programot is elindít, ami az energiahatékonyságot fejlesztő beruházások önerejéhez nyújt támogatást. A döntés szerint a beruházás összértékének 15 százalékát a kormány visszatéríti a vállalkozásoknak, amivel a Széchenyi Kártya program keretén belül az önrész nagy részét fedezni tudják. A támogatás a kis- és középvállalkozások számára azért is lehet fontos hosszú távon, mert (az akár már korábban is tervezett beruházások) megtérülési idejét is csökkenti. A támogatás fontos feltétele, hogy a vállalkozás foglalkoztatottainak száma 2023 végére ne csökkenjen a támogatás igénylésekor aktuális létszám 90 százaléka alá.
Négy nap múlva életbe lép az uniós migrációs paktum, amely Magyarország jövőjét is érinti. A kérdésben azonban továbbra sem ismert Magyar Péter egyértelmű álláspontja. Miközben a paktum minden magyar embert érinthet, a Tisza Párt elnöke továbbra sem ad konkrét választ a felmerülő kérdésekre.
Nagyon egyszerű a recept.
A valóság máris szembejött a TISZA Párttal.
Az agráriumot egyszerre fenyegeti az aszály, az ukrán gabona és a munkaerőhiány. Hogyan biztosítja a Tisza-kormány az ágazat érdekvédelmét? Mi lesz az Agrárkamarával, a vendégmunkásokkal? Milyen gazdasági és politikai érdekek mozognak a magyar agrárium körül?
A magát függetlennek és objektívnek tartó média kéjesen ünnepel – mármint azok, akik nem kaptak pozíciót a Tisza-kormányban.
Az ipari telephelyen 1200 tonna hús égett el, a becsült kár 30 milliárd forint.
Életbe lépett a migrációs paktum, gyorsan meg is dicsérték Magyar Pétert Brüsszelből.
