Elemző: Regős Gábor, a Makronóm Intézet makroelemzési vezetője
, a Makronóm Intézet makroelemzési vezetője
A gazdasági növekedés 2022-ben összességében kedvezően alakult, 4,6 százalékot tett ki, ám ennek éven belüli lefutása nem volt egyenletes.
„Az év első felét az év eleji jelentős béremelések és kormányzati transzferek miatt kiemelkedő bővülés jellemezte, melyet a munkába álló exportképes ipari kapacitások is segítettek, majd az év végén a növekedés üteme lelassult az elszabaduló infláció, az energiaválság, illetve a háború következményeként” – értékeli a friss adatot Regős Gábor, a Makronóm Intézet makroelemzési vezetője.
Jó hír, hogy a magyar gazdaság teljesítménye
a negyedik negyedévben éves alapon növekedett (a nyers adatok szerint 0,4, a kiigazított adatok szerint 0,9 százalékkal), míg az előző negyedévhez képest 0,4 százalékkal mérséklődött.
A negyedéves alapú visszaesés így a vártnál kisebb lett, azonban a KSH a harmadik negyedév negyedéves alapú csökkenését 0,4 százalékról 0,7 százalékra módosította, így alakulhatott ki az előzetes várakozásoknak megfelelő éves bővülés.
Forrás: KSH, 2023
Mit hozhat a jövő?
Ebben az évben ezen folyamatok ellentétére számít Regős Gábor. Az év elején lehet a növekedés kedvezőtlenebb, míg az év végén kedvezőbb – véli a szakértő.
Az év egészét tekintve a gazdaság 1 százalék körül bővülhet, azaz éves alapon várhatóan sikerül elkerülni a recessziót, ehhez azonban szükséges feltétel, hogy az infláció valóban erőteljesen mérséklődjön az év második felében.
A növekedés fő húzóereje idén az ipar lehet, amely a nettó export bővülésén keresztül támogatja a növekedést.
Bár a KSH az első becslésnél még nem közli a részletes adatokat, az egyes havi adatokból lehetnek sejtéseink a növekedés összetevőiről – húzza alá Regős Gábor.
Éves alapon az ipar és az építőipar is felfelé húzhatta a bővülési ütemet,
míg a szolgáltatások mérsékelhették azt.
A beruházások esetében az állami beruházások vélhetően visszaesést mutattak, míg a hazai vállalati beruházások az energiaválság ellenére is nőttek, ami jó jel a jövőre nézve, ugyanis a jelen beruházása a jövő növekedése.
Az uniós és a visegrádi országok átlagánál évek óta 4-5, illetve 6-7 százalékponttal magasabb beruházási ráta azt mutatja, hogy az ipar és az export tartós támaszt nyújthat a magyar gazdaság fenntartható növekedésének
– értékeli a helyzetet a Makronóm Intézet makroelemzési vezetője.
A KSH adatai részletesen: a múlt év IV. negyedévében 0,4 százalékkal bővült a gazdaság
– Magyarország bruttó hazai terméke 2022 IV. negyedévében a nyers adatok szerint 0,4 százalékkal,