Ezen kormányok alatt robbant be a szegénység Magyarországon
Az elmúlt 20 évben két olyan kormány volt, amelyik alatt drámai módon romlott a magyarok vagyoni helyzete.
A januári gazdasági monitorban a Makronóm Intézet pontokba szedte azt is, hogy milyen tényezők járultak hozzá az infláció rekordszintre emelkedéséhez, illetve eloszlatnak számos, a témában keringő tévhitet.
Nézzük meg tehát, hogy milyen tényezők járultak hozzá az infláció rekordszintre emelkedéséhez, illetve oszlassunk el számos témában keringő tévhitet.
Ilyen hiedelem például, hogy
– a kormányzati intézkedések okozzák a magas inflációt,
– az infláció Magyarországra korlátozódó jelenség lenne.
Az Intézet hat pontot azonosított, melyek közül az első kettő közel 2/3 arányban járult hozzá a magas inflációs rátához:
1. A világgazdaság koronavírus-válság utáni újraindulásából adódó árnövelő hatások
2. Az energiaárak emelkedése
3. A háború közelsége és a piacgazdaság érettsége
4. Az egész Európát és különösen Magyarországot sújtó aszály
5. Árfolyam hatás
6. Agresszív árazás (rövidesen külön cikkekben foglalkozunk majd ezzel a témával is)
Mivel a felsorolt külső hatások többségében pozitív fejlemények figyelhetők meg az elmúlt időszakban, így
a Makronóm Intézet szerint az idei éves infláció 17,5 százalék körül alakulhat, év végére pedig akár egy számjegyű is lehet.
A Makronóm Intézet január havi monitorának lényeges pontjait cikksorozatban járjuk körül. A sorozatban eddig megjelent:
– Jelentős geopolitikai kockázatok mellett is bővülhet idén a vilaggazdaság
Az elmúlt hónapokban enyhült a feszültség a világgazdaságban. Nemcsak az ellátási láncok problémái mérséklődtek a járványhullámok elmúltával, hanem a gazdasági várakozások, a bizalmi indexek is jóval kedvezőbbek lettek.
– Magyarország idén is növekedhet, részben e támogatásoknak köszönhetően
Hazánk a háború és az elhibázott szankciók miatt várhatóan 3674 milliárd forintot veszít 2023-ban, ami a magyar GDP 4,8 százaléka, de még így is elkerüli a recessziót, sőt mintegy 1,5 százalékos GDP növekedés is megvalósulhat idén, részben a kormányzati támogatási programoknak köszönhetően.
A Makronóm Intézet január havi teljes gazdasági monitor elemzése itt érhető el.
(Címlapfotó:123rf.com)