A januári gazdasági monitorban a Makronóm Intézet pontokba szedte azt is, hogy milyen tényezők járultak hozzá az infláció rekordszintre emelkedéséhez, illetve eloszlatnak számos, a témában keringő tévhitet.
Nézzük meg tehát, hogy milyen tényezők járultak hozzá az infláció rekordszintre emelkedéséhez, illetve oszlassunk el számos témában keringő tévhitet.
Ilyen hiedelem például, hogy
– a kormányzati intézkedések okozzák a magas inflációt,
– az infláció Magyarországra korlátozódó jelenség lenne.
Az Intézet hat pontot azonosított, melyek közül az első kettő közel 2/3 arányban járult hozzá a magas inflációs rátához:
1. A világgazdaság koronavírus-válság utáni újraindulásából adódó árnövelő hatások
2. Az energiaárak emelkedése
3. A háború közelsége és a piacgazdaság érettsége
4. Az egész Európát és különösen Magyarországot sújtó aszály
5. Árfolyam hatás
6. Agresszív árazás (rövidesen külön cikkekben foglalkozunk majd ezzel a témával is)
Mivel a felsorolt külső hatások többségében pozitív fejlemények figyelhetők meg az elmúlt időszakban, így
a Makronóm Intézet szerint az idei éves infláció 17,5 százalék körül alakulhat, év végére pedig akár egy számjegyű is lehet.
A Makronóm Intézet január havi monitorának lényeges pontjait cikksorozatban járjuk körül. A sorozatban eddig megjelent:
– Jelentős geopolitikai kockázatok mellett is bővülhet idén a vilaggazdaság
Az elmúlt hónapokban enyhült a feszültség a világgazdaságban. Nemcsak az ellátási láncok problémái mérséklődtek a járványhullámok elmúltával, hanem a gazdasági várakozások, a bizalmi indexek is jóval kedvezőbbek lettek.
– Magyarország idén is növekedhet, részben e támogatásoknak köszönhetően
Hazánk a háború és az elhibázott szankciók miatt várhatóan 3674 milliárd forintot veszít 2023-ban, ami a magyar GDP 4,8 százaléka, de még így is elkerüli a recessziót, sőt mintegy 1,5 százalékos GDP növekedés is megvalósulhat idén, részben a kormányzati támogatási programoknak köszönhetően.
A Makronóm Intézet január havi teljes gazdasági monitor elemzése itt érhető el.
(Címlapfotó:123rf.com)
A gazdaság átalakulása egyfelől a munkaerőpiac felfordulásával, másfelől a csúcstechnológia, a telekommunikáció, a gyógyszeripar, az oktatás és a bankszektor termelékenységének javulásával jár.
Suppan Gergely, a Nemzetgazdasági Minisztérium vezető közgazdásza kijelentette, „gyorsulhat a gazdasági növekedés”.
A statisztikai hivatal ma reggeli előzetes adatai szerint éves alapon 1,7 százalékkal nőtt a magyar GDP, míg negyedéves alapon 0,8 százalékos volt a bővülés ez év első három hónapjában a szezonálisan és naptárhatástól kiigazított adatok alapján. Az elemzői várakozásoknál érdemben kedvezőbbek a számok – véli a Makronóm Intézet elemzője. Az év egészében 2,8 százalékkal növekedhet a gazdaság.
A globális katonai kiadások kilenc egymást követő évben döntöttek rekordot. Tavaly sem volt ez másképp: összesen 2443 milliárd dollárt költöttünk arra, hogy vagy háborúzzunk, vagy felkészüljünk a háborúra.
Az Ukrán Nemzeti Gárda egyik tisztje nemrég azt nyilatkozta, az oroszok „nagyon sikeresen nyomulnak előre Csasziv Jar irányába”.
Közben meg a gazdaságunk ezer szállal kötődik a világ többi részéhez.
Az egyelőre a Ferencváros sikereire koncentráló 37 esztendős világklasszis nem volt elégedett a Brescia elleni játékkal. Elmondta, mi a véleménye a nyomásról, s hogy éli meg ezt a mozgalmas időszakot, amelyet a párizsi olimpia zár majd le. A szintén válogatott Nagy Ádám szerint kitisztították a fejeket az Olympiakosz elleni vereség után.
A feljutás szombaton dől el, az ellenfél Szlovénia lesz.
