Ebben különböznek a német és a magyar innovatív cégek

Az alábbiakban folytatjuk a neves McKinsey tanácsadó vállalat közelmúltban nyilvánosságra hozott európai startupokkal és innovációs ökoszintémáik érettségével foglalkozó tanulmányát, amely a magyar innovációs ökoszisztámáról is részletesen szól.

Az elemzést idéző írásunk első részében megállapítottuk: az összes érdekelt fél közös együttműködése hozzásegítené Magyarországot ahhoz, hogy az innovatív kkv-k, illetve startupok a következő években 30 ezer magas hozzáadott értéket termelő munkahelyet teremtsenek, akár 1,3 milliárd eurónyi, azaz közel 500 milliárd forintnyi helyi piacot generálva.

A cikksorozatunk fenti, első részéből kiderül az is, hogy a McKinsey a Dealroom nevű, a startup vállalkozásokról és kockázati tőke (Venture Capital, VC) tevékenységéről szóló globális információszolgáltató adataiból indult ki. Ezek szerint Magyarországon jelenleg mintegy 2900 startupvállalkozás működik; ezek együttesen jelenleg mintegy 10-15 000 embert foglalkoztatnak, és eddig összesen több mint 1,4 milliárd eurónyi tőkefinanszírozást vontak be. Ez a mai, relatíve erős forintárfolyam mellett számolva is mintegy 530 milliárd forintot tett ki.

Ezúttal a német és a magyar startup ökoszisztéma összevetésével folytatjuk a McKinsey tanulmányának feldolgozását.

A szakértők az induló vállalkozások úgynevezett érettségi tölcsérét vizsgálták, amely sokrétűen segíthet megvilágítani a startup ökoszisztéma fejlesztésének lehetőségeit (2. ábra). 

Ábránkon

A magyar startup és a német startup finanszírozási tölcsér összehasonlítása – azaz a korai szakaszból hány cég jut érettebb életszakaszokba.

Összehasonlították tehát Magyarország érettségi, finanszírozási tölcsérét Németországéval, utóbbi a három legjobb európai startup ökoszisztéma egyikével rendelkezik. A cégek adatai egymillió lakosra vannak vetítve, azaz viszonylag reálisan mutatja az arányokat, illetve azt, hogy az egyes fázisokon a startupok hány százaléka jut túl, azaz kap következő körös finanszírozást innovációja megvalósításához.

A pre-seed a magvető (seed) fázist megelőző állapotot jelenti, és ebbe sorolja a tanulmány a Dealroom adataiban szereplő innovatív cégek nagy részét: nálunk közel 3000, Németországban pedig több mint 51000 projektet, avagy vállalkozáskezdeményt. 

Magyarországon a tölcsér elején kevesebb mint feleannyi startup volt a népességhez viszonyítva. Azaz nálunk egymillió lakosra 305 induló vállalkozás jutott, míg Németországban 616 darab. Ezen túl a konverziós arányok között jelentős különbségek vannak az érettség szinte minden szakaszában.

Összességében ez az ábra azt jelzi, hogy Magyarországon van hová fejlődni két téren is. Egyfelől az induló vállalkozások számát lenne érdemes növelni, akár központi ösztönzőkkel is, másfelől a már elindult projektek, illetve vállalkozások sikerességének arányát javító eszközökre is jobban kellene összpontosítani.

Milyen értékek fejlesztésére érdemes fókuszálnunk?

A McKinsey szakértői szerint az elkövetkező évtizedben egy fejlettebb startup ökoszisztéma három fő módon járulhat hozzá Magyarország gazdaságához.

1. Pénzügyi hozzáadott érték növekedése

Az induló innovatív vállalkozások fentebb bemutatott finanszírozási tölcsérének nagyobb fokú érettsége – például kizárólag a magvető fázis megelőző, úgynevezett pre-seed szakaszból a magvető szakaszba lépő startupok arányának növekedése – hozzávetőleg 2,5-5 milliárd eurós többletfinanszírozást generálhatna. Ez forintban nagyjából közel 1-2 ezer milliárdot jelent.

A fenti növekedés pedig 0,6-1,3 milliárd eurós közvetlen helyi többletkiadást eredményezhet a gazdaság számára, ami forintban 230-500 milliárdot jelentene. Ráadásul az így létrejövő munkahelyek megteremtése csupán öt év alatt, 2025 és 2030 között, mintegy 2,2 milliárd eurónyi foglalkoztatási adót generálhat, ami a mai árfolyamon közel 850 milliárd forintot tesz ki.

2. Tehetségek fejlesztése, munkahelyteremtés

Egy fejlettebb startup ökoszisztéma a fenti bevételeken túl közel 30000 magas hozzáadott értékű munkahelyet teremthetne Magyarországon. 

Ezek a munkahelyek – például a szoftverfejlesztés, a kutatás-fejlesztés és a termékmenedzsment területén – lehetőséget jelenthetnek a tehetségek országon belüli megtartására, sőt az elveszett tehetségek még hatékonyabb visszacsábítására. 

Emellett a startup ökoszisztéma fellendítése további (digitális) csúcstehetségeket hozhatna létre, ezáltal növelve a tehetségállományt, ami nemcsak a startupok, hanem a már működő vállalatok számára is előnyös lenne, azaz jelentős mértékben segítené a nagyobb magyarországi vállalatokat a megújulásuk és innovációra való törekvésük terén.

3. A digitalizáció még további felpörgetése

A McKinsey Digital challengers on the next frontier in Central and Eastern Europe (2022) című jelentése mélyrehatóan foglalkozik Magyarországgal. Ebből kiderül, hogy egy fejlettebb startup ökoszisztéma az új digitális megoldások piacra vitele, illetve ilyen fejlesztések ösztönzése országos szinten még jobban elősegítheti a digitalizációt. Egy ilyen országos digitalizációs kampány potenciális gazdasági és fejlesztési előnyei 2025-re akár 9 milliárd eurónyi többlet GDP-t is jelenthetne, ami a 3500 milliárd forintot közelíti.

A McKinseny tanulmányának készítői aláhúzzák: amellett, hogy a digitalizáció az egész magyar gazdaságban még jobban fellendíti az innovációt és a vállalkozói szellemet, a digitalizáció új lendületet adhat a hagyományos iparágaknak is, lehetővé téve, hogy a helyi startupvállalkozásokkal együttműködve átvegyék a legmodernebb technológiákat. Ugyanis az igazán rugalmas kis innovatív vállalkozások az adott iparágak sajátos igényei szerint tudnak termékeket és szolgáltatásokat tervezni.

Erről a témáról is olvashatnak a minap készült interjúnkban az IVSZ főtitkárával:

Ezek lehetnek a hazai gazdaságot felpörgető startupok!

Számos nagyszerű példa létezik már erre Magyarországon is. A magyar alapítású TurbineAI például a mesterséges intelligencia segítségével olyan új digitális platformokat fejleszt, amelyek egyszerűsítik az onkológiai kutatás-fejlesztési folyamatot Magyarországon – és persze világszerte. A szintén magyar Starschema adattárházi, üzleti intelligencia- és big data szolgáltatásokat nyújt számos nagy nemzetközi, a Fortune 500-as listáján megtalálható vállalatnak.

A sikeres startup ökoszisztéma egyben fenntartható is, többek közt, mert pozitív, tovagyűrüző skálahatással jár. Azaz, ha a sikeres alapítók létrehozzák, újra befektetik és továbbadják tudásukat az új startupoknak. Ennek a hatásnak a kezdeti jelei már megfigyelhetők Magyarországon, ahol a Startup Hungary által nemrégiben végzett felmérésének adatai szerint körülbelül minden negyedik alapító rendelkezik korábbi startup tapasztalattal – idézi a hazai kezdeményezés adatait a McKinsey.

Nyitókép:123rf.hu