A belga kormányfő szerint nagylelkűek voltak, de ideje, hogy a költségvetési lyukak eltűnjenek. Az országban egyébként 500 euróval több a rezsiszámla, mint a környező államokban.
Áprilistól fokozatosan, négy lépcsőben csökkenti és szünteti meg az energiaválság berobbanásakor bevezetett támogatási intézkedéseit a belga kormány.
A kabinet tavaly kiterjesztette a szociális rászorulók körét, ugyanakkor 21 százalékról 6 százalékra mérsékelte az áfakulcsot, hogy így csökkentsenek a háztartási energiaköltségeken. A belgák ennek ellenére éves szinten majdnem 500 euróval (190 ezer frointtal) többet fizetnek a környező országok lakosainál. Ennek fő oka az, hogy a kormány nem vezetett be a szó klasszikus értelmében vett energiaár-plafont, vagyis a szolgáltatók változatlanul a magas áron számláztak, a kormány pedig az adócsökkentéssel igyekezett lejjebb nyomni a háztartások költségeit.
Áprilistól az energiaszámlák újra nőni fognak. Bár az áfakulcs marad a 6 százalékos szinten, az államkassza egyensúlyozására folyamatosan növelni fogják a jövedéki adót. A kedvezményes áfakulcs bevezetése eddig 1,3 milliárd euróba került az államnak: Alexander De Croo miniszterelnök „logikus lépésnek” nevezte, hogy az EU-s energiaárak jelenlegi csökkenésével gyakorlatilag megszüntetik a támogatási rendszert, és kizárólag azokat segítik, akik valóban rászorulnak.
Jelenleg mintegy egymillió háztartás részesül a kedvezményes árú energiából, a miniszterelnök bejelentése azonban arra utal, hogy egy négylépcsős folyamat végén a támogatás mindenkinek megszűnik, kivéve azokat, akik szociális helyzetük miatt már a válság előtt is kedvezményezettek voltak.
Fotó: Alexander De Croo belga miniszterelnök
MTI/EPA/Stephanie Lecocq
A Mandiner főszerkesztője bízik benne, hogy a nemzetek immunrendszere hamarosan világszerte elkezdi kivetni magából a külföldi befolyási kísérleteket.
Ez az ellenzéki kihívó teljesítménye. Magyar Péter aligha lehet elégedett az emberével…
Egy nemzetközi felmérésre hivatkozva a legolvasottabb politikai hírportáljának hazudja magát a Telex, holott a valós adatok alapján pár hellyel hátrébb van. Érdekes mód a régóta az első tíz közt szereplő Mandiner meg sem jelenik a felmérésben.
A Mandiner online beszélgetésében Lentulai Krisztián kérdezte Cserényi Gyulát a HUNOR-program csúszásáról és az indulás körülményeiről.
Orosz-ukrán háború és lengyel elnökválasztás – ezekről is vitázott a Presszó e heti adásában Szent-Iványi István külpolitikai szakértő és Somkuti Bálint youtuber.
Első nemzetközi interjúját Szalai Zoltánnak, a Mandiner hetilap főszerkesztőjének adta Karol Nawrocki, a Maxima című műsorban!
A Bayern München vereséget szenvedett, de így is továbbjutott, miközben egy újabb meccset kellett félbeszakítani a klubvilágbajnokságon.
Leesik az álla, ha meglátja, sokak szerint mekkora éves kereset jelenti a stabilitást a tengerentúlon.
