A belga kormányfő szerint nagylelkűek voltak, de ideje, hogy a költségvetési lyukak eltűnjenek. Az országban egyébként 500 euróval több a rezsiszámla, mint a környező államokban.
Áprilistól fokozatosan, négy lépcsőben csökkenti és szünteti meg az energiaválság berobbanásakor bevezetett támogatási intézkedéseit a belga kormány.
A kabinet tavaly kiterjesztette a szociális rászorulók körét, ugyanakkor 21 százalékról 6 százalékra mérsékelte az áfakulcsot, hogy így csökkentsenek a háztartási energiaköltségeken. A belgák ennek ellenére éves szinten majdnem 500 euróval (190 ezer frointtal) többet fizetnek a környező országok lakosainál. Ennek fő oka az, hogy a kormány nem vezetett be a szó klasszikus értelmében vett energiaár-plafont, vagyis a szolgáltatók változatlanul a magas áron számláztak, a kormány pedig az adócsökkentéssel igyekezett lejjebb nyomni a háztartások költségeit.
Áprilistól az energiaszámlák újra nőni fognak. Bár az áfakulcs marad a 6 százalékos szinten, az államkassza egyensúlyozására folyamatosan növelni fogják a jövedéki adót. A kedvezményes áfakulcs bevezetése eddig 1,3 milliárd euróba került az államnak: Alexander De Croo miniszterelnök „logikus lépésnek” nevezte, hogy az EU-s energiaárak jelenlegi csökkenésével gyakorlatilag megszüntetik a támogatási rendszert, és kizárólag azokat segítik, akik valóban rászorulnak.
Jelenleg mintegy egymillió háztartás részesül a kedvezményes árú energiából, a miniszterelnök bejelentése azonban arra utal, hogy egy négylépcsős folyamat végén a támogatás mindenkinek megszűnik, kivéve azokat, akik szociális helyzetük miatt már a válság előtt is kedvezményezettek voltak.
Fotó: Alexander De Croo belga miniszterelnök
MTI/EPA/Stephanie Lecocq
Négy nap múlva életbe lép az uniós migrációs paktum, amely Magyarország jövőjét is érinti. A kérdésben azonban továbbra sem ismert Magyar Péter egyértelmű álláspontja. Miközben a paktum minden magyar embert érinthet, a Tisza Párt elnöke továbbra sem ad konkrét választ a felmerülő kérdésekre.
Nagyon egyszerű a recept.
A valóság máris szembejött a TISZA Párttal.
Az agráriumot egyszerre fenyegeti az aszály, az ukrán gabona és a munkaerőhiány. Hogyan biztosítja a Tisza-kormány az ágazat érdekvédelmét? Mi lesz az Agrárkamarával, a vendégmunkásokkal? Milyen gazdasági és politikai érdekek mozognak a magyar agrárium körül?
A magát függetlennek és objektívnek tartó média kéjesen ünnepel – mármint azok, akik nem kaptak pozíciót a Tisza-kormányban.
A Fidesz országgyűlési képviselője szerint a Fidesznek lehetnek jogos fenntartásai az Európai Bizottsággal szemben, ugyanakkor az Európai Unióval érdemi párbeszédet kell folytatni.
A baleári törvényhozás előtt fekvő indítvány akár kitoloncolást is lehetővé tenne bizonyos esetekben.
