Becslések hatása: húzhat vagy lehúzhat

A bécsi Wiener Institut für Internationale Wirtschaftsvergleiche (WIIW) gazdaságkutató intézet a napokban tette közzé 2023-ra vonatkozó gazdasági előrejelzéseit. E szerint a magyar gazdaság ebben az évben egy százalékkal zsugorodhat, az infláció pedig 2023 egészében 16 százalékos lehet. 

Ezek a várt adatok érezhetően rosszabb képet festenek annál, mint amit más nemzetközi szervezetek például a meglehetősen szigorú Nemzetközi Valutaalap (IMF) vagy az OECD a közelmúltban közzétett. A Valutaalap 1,8 százalékos, az OECD pedig 1,5 százalékos növekedést valószínűsít, sőt még az Európai Bizottság is enyhén pozitív eredményt vár Magyarországtól idén. Arról nem is szólva, hogy az infláció nagyon ütemesen csökkenhet ebben az évben.

(Részletesen lásd az alábbi ábrát a Makronóm Intézet szakértői által csokorba gyűjtött, frissebb növekedési várakozásokról.)
 

György László gazdaságstratégiai feladatokban való szakmai közreműködésért felelős kormánybiztos a Magyar Televízió reggeli műsorában csütörtökön, február 9-én elmondta, hogy szerinte a helyén kell kezelni a bécsi WIIW intézet várakozásait. Ugyanis, ha a várakozások túlzottan pesszimisták, akkor azok rossz irányba befolyásolhatják a piaci szereplők várakozásait, és azokon keresztül e szereplők cselekedeteit. 

A gazdaságstratégiai feladatokban való szakmai közreműködésért felelős kormánybiztos úgy véli, hogy a bécsi elemző intézet bizonyos információknak kevésbé van birtokában, mint a nagyobb nemzetközi szervezetek vagy éppen a hazai gazdaságelemző műhelyek. 
Érdemes ugyanis azzal is kalkulálni, hogy a Magyarországon működő vállalatok idén közel 3000 milliárd forintnyi kedvezményes hitelkonstrukciót, illetve tőke formájában jelentős támogatásokat kapnak jellemzően beruházásokra, kapacitás bővítésre, illetve újabb munkahelyek teremtésre. 
György László szerint a magyar gazdaság alapjai, fundamentumai rendben vannak. A kormánybiztos emlékeztetett arra, hogy az elmúlt három évben a magyar beruházási ráta 27 százalék körül alakult, miközben az Unió egészében ugyanez a mutató 22, a visegrádi országok esetében pedig 20 százalék körüli volt.
Mindez alapot ad arra, hogy az újonnan üzembe álló kapacitások, illetve kapacitásbővítések okán idén a kivitel növekedése ütemesen „húzhatja” a magyar gazdaságot. 
A magyar gazdaságpolitika – az Európában jellemzően alkalmazott Covid-segélyezéssel szemben – már a világjárvány alatt is sokkal inkább a munkahelyek védelmére, az új munkahelyek megteremtésére és a beruházások ösztönzésére fókuszált. Mindezek következtében a magyar gazdaság sok versenytársához képest ellenállóbbá vált a globális gazdasági kihívásokkal szemben – vont konklúziót György László a beszélgetésben.
 

(Címlapfotó: György László Facebook oldala)