Az idén sem maradunk nagy választási csaták nélkül – sőt, a nyakunkba zúduló gazdasági válsággal még lényegesebb, hogy a világ fontos szegleteiben milyen politikai válaszok születnek. Itt vannak 2023 legjelentősebb választásai – Pakisztántól Lengyelországig.
Tavaly Brazíliában Luiz Inácio Lula da Silva legyőzte Jair Bolsonarót, Franciaországban Emmanuel Macron Marine Le Pen-t, a Fülöp-szigeteken pedig egy egykori diktátor fia aratott elsöprő győzelmet, és persze Orbán Viktor is komoly fölénnyel gyűrte le az egyesített ellenzéket.
A 2022-es választásokkal ellentétben az idei választások kevésbé egyértelműek. Ennek részben az lehet az oka, hogy túlnyomórészt parlamenti választásokról van szó, nem pedig elnökválasztásról.
Kezdjük talán a legfontosabbal, és egyúttal a legfurcsább helyzettel:
De Volodimir Zelenszkij hadiállapotot rendelt el, és a normális működéshez való visszatérés még nagyon távolinak tűnik – azaz közel sem biztos, hogy időben megtartják az ukrán elnökválasztást.
Közben Észtországban, Finnországban, Szingapúrban, Bangladesben és Új-Zélandon női vezetők versenghetnek egy újabb hivatali ciklusért.
Törökországban és Thaiföldön pedig ráadásul a katonaság is szerepet kaphat. Ezekben az államokban, ahogy láttuk az elmúlt években, a katonai vezetés beleszólhat a politikai életbe, a választások menetébe, sőt akár az eredményébe is.
Nigéria és Guatemala, az elnökök újraválasztására vonatkozó alkotmányos tilalmak miatt minden bizonnyal új vezetést kap, Pakisztánnak pedig fel kell dolgoznia a zűrzavart, amit a menesztett miniszterelnöke gerjesztett.
Törökországban és Új-Zélandon mindeközben az etnikai kisebbségeket képviselő pártok a kurdok és a maorik játszhatnak királycsináló szerepet. Finnországban az őslakos számik jogairól szóló viták buktathatják meg a hivatalban lévő kormányt. Argentínát és Pakisztánt gazdasági zavarok sújtják, Guatemalában, Törökországban, Lengyelországban és Bangladesben a megfigyelők a tisztességes verseny miatt aggódnak. Nigériában és a Kongói Demokratikus Köztársaságban pedig a legtöbben csak a hatalom békés átadásában reménykednek.
A korábbi nigériai választásokat erőszak és szavazatvásárlás árnyékolta be, a 2019-es elnökválasztási ciklusban 626 embert öltek meg!
A 45 éves Kaja Kallas miniszterelnök nem félt feldühíteni nemcsak Oroszországot, hanem az EU és a NATO szövetségeseit sem. Nagy eséllyel indulhat újra az idei választásokon.
Bár a finn közvélemény túlnyomórészt támogatja a NATO-csatlakozást, Sanna Marin miniszterelnök Szociáldemokrata Pártja (SDP) ezt év elején nem érzékeli a közvélemény-kutatások számaiban.
A legvalószínűbb választási forgatókönyv szerint a katonai-monarchikus komplexum ismét megtalálja a módját annak, hogy elragadja a hatalmat azoktól a pártoktól, amelyeket a thaiföldiek többsége támogat…
A felmérések szerint az egy ellenzéki jelölt és Erdogan közötti potenciális összecsapás nem sok jót ígér a hivatalban lévő elnöknek, de a jelenlegi választási és kampányszabályok az AKP-nek kedveznek.
A megfigyelők aggódnak amiatt, hogy a szavazás szabad és tisztességes lesz-e. Bár az elnök nem indulhat újabb négyéves ciklusra, de beavatkozhat, hogy a konzervatív Vamos pártját hatalmon tartsa.
Azt persze túlzás lenne állítani, hogy Halimah Yacob jelenlegi elnököt 2017-ben megválasztották. Akkor az alkotmányügyi bizottság úgy döntött, hogy az elnökválasztáson csak maláj jelöltek vehetnek részt.
Ahogy a többi pakisztáni vezető karrierjét is a káosz jellemzi, így nem kirívó Imran Khan rövid hivatali ideje és leváltása sem, egyetlen pakisztáni miniszterelnök sem töltötte ki eddig a parlament teljes ötéves ciklusát.
Nehéz elképzelni, hogy bárki is orvosolná az ország mélyen gyökerező problémáit. Ahogy az egyik argentin futballrajongó nyilatkozta a világbajnokság döntője előtt: „Senki sem fogja felvinni a trófeát az elnöki palotába, ha nyerünk”.
Nem nehéz kiszámolni, miképp nyerhet egy ellenzéki koalíció. De ahogyan az ezzel kacérkodó pártok közül többen maguk is felismerték, a Magyarországon ugyanezt javasló szakértők csúfosan felsültek.
Egy választás, ahol a nőknek kell alkotniuk a pártlisták legalább 40 százalékát. Amennyiben a Néppárt megszerezné a szavazatok többségét, az egyik kulcskérdés az, hogy koalícióra lépne-e a szélsőjobbolali Voxszal.
A kongói demokráciáért szurkolóknakérdemes lenne visszafogniuk lelkesedésüket. Csak azért, mert a 2018-as választásokat nem kísérte erőszak, még nem jelenti azt, hogy az szabad és tisztességes is volt.
Banglades legutóbbi, 2018-as parlamenti választását a szavazólapok előzetes kitöltésével, a szavazók megfélemlítésével és más szabálytalanságokkal kapcsolatos vádak árnyékolták be. Nem valószínű, hogy a következő szavazás jelentősen másképpen zajlik majd..
A most 42 éves Jacinda Ardern-t 2017-ben a világ akkori legfiatalabb női vezetőjeként választották meg, azóta rocksztár státuszt szerzett a világpolitikában. 2018-ban ő lett a történelem mindössze második olyan megválasztott kormányfője, aki hivatali ideje alatt gyermeket is szült.
(Forrás: Foreignpolicy.com)
A Lengyelországban bevált forgatókönyv mentén ültetnének miniszterelnököt a magyarok nyakába. Ráadásul a kiszemelt politikust az elemzők szerint finoman szólva is „sakkban tudják tartani”.
Érdemes megjegyezni: a Magyar Társadalomkutató nevű intézet volt a 2022-es választás előtt a legpontosabb kutatóintézet.
Orbánék patrióta győzelme nagy politikai vereség Friedrich Merz német kancellárnak és Ursula von der Leyennek, az Európai Bizottság elnökének. Véget ért az EU-csúcs. De mi következik ebből a belpolitikára nézve? Itt a Mesterterv évadzáró adása.
„Oroszország kész megfontolni, hogy az ukrajnai választások napján...”
A legfrissebb közvélemény-kutatások azt mutatják, hogy a Fidesz látványos erősödésbe kezdett.
A Donald Trumpnak is dolgozó cég szerint a helyzet egyértelmű Magyarországon.
Már a kormánypártisággal nem vádolható HVG is elismeri, hogy apad a Tisza.
Az üzlet közleménye szerint a Lidl haladéktalanul megtette a szükséges intézkedéseket, együttműködve a hatósággal.
Kizárták a világbajnokságról.
