Választási világnaptár 2023

2023. január 22. 18:00

Az idén sem maradunk nagy választási csaták nélkül – sőt, a nyakunkba zúduló gazdasági válsággal még lényegesebb, hogy a világ fontos szegleteiben milyen politikai válaszok születnek. Itt vannak 2023 legjelentősebb választásai – Pakisztántól Lengyelországig.

2023. január 22. 18:00
null

Tavaly Brazíliában Luiz Inácio Lula da Silva legyőzte Jair Bolsonarót, Franciaországban Emmanuel Macron Marine Le Pen-t, a Fülöp-szigeteken pedig egy egykori diktátor fia aratott elsöprő győzelmet, és persze Orbán Viktor is komoly fölénnyel gyűrte le az egyesített ellenzéket.

A 2022-es választásokkal ellentétben az idei választások kevésbé egyértelműek. Ennek részben az lehet az oka, hogy túlnyomórészt parlamenti választásokról van szó, nem pedig elnökválasztásról.

Kezdjük talán a legfontosabbal, és egyúttal a legfurcsább helyzettel:

normális körülmények között Ukrajnában parlamenti választások lennének idén ősszel.

De Volodimir Zelenszkij hadiállapotot rendelt el, és a normális működéshez való visszatérés még nagyon távolinak tűnik – azaz közel sem biztos, hogy időben megtartják az ukrán elnökválasztást.

Közben Észtországban, Finnországban, Szingapúrban, Bangladesben és Új-Zélandon női vezetők versenghetnek egy újabb hivatali ciklusért. 

Törökországban és Thaiföldön pedig ráadásul a katonaság is szerepet kaphat. Ezekben az államokban, ahogy láttuk az elmúlt években, a katonai vezetés beleszólhat a politikai életbe, a választások menetébe, sőt akár az eredményébe is. 

Nigéria és Guatemala, az elnökök újraválasztására vonatkozó alkotmányos tilalmak miatt minden bizonnyal új vezetést kap, Pakisztánnak pedig fel kell dolgoznia a zűrzavart, amit a menesztett miniszterelnöke gerjesztett.

Törökországban és Új-Zélandon mindeközben az etnikai kisebbségeket képviselő pártok a kurdok és a maorik játszhatnak királycsináló szerepet. Finnországban az őslakos számik jogairól szóló viták buktathatják meg a hivatalban lévő kormányt. Argentínát és Pakisztánt gazdasági zavarok sújtják, Guatemalában, Törökországban, Lengyelországban és Bangladesben a megfigyelők a tisztességes verseny miatt aggódnak. Nigériában és a Kongói Demokratikus Köztársaságban pedig a legtöbben csak a hatalom békés átadásában reménykednek.

Itt van tehát 14 elnök- és parlamenti választás, amelyre érdemes figyelni 2023-ban.

 

Nigéria – február 25.

A korábbi nigériai választásokat erőszak és szavazatvásárlás árnyékolta be, a 2019-es elnökválasztási ciklusban 626 embert öltek meg!

Nigéria - a világ legfiatalabb állama választ az öregek közül

Afrika legnagyobb gazdaságában az átlagéletkor mindössze 18,1 év, a 30 év alatti fiatalok teszik ki Nigéria 200 milliós lakosságának 70 százalékát, ennek ellenére az országot hagyományosan egy kizárólag férfiakból álló gerontokrácia irányítja. A hivatalban lévő elnök, Muhammadu Buhari 80 éves, és a nigériai parlamentben jelenleg a mandátumok mindössze 3,6 százalékát töltik be nők.

Észtország – március 5.

A 45 éves Kaja Kallas miniszterelnök nem félt feldühíteni nemcsak Oroszországot, hanem az EU és a NATO szövetségeseit sem. Nagy eséllyel indulhat újra az idei választásokon.

Észtország - nem várható változás a balti országban

A 45 éves Kallas időnként sólyomnak tűnt - nem félt feldühíteni nemcsak Oroszországot, hanem az EU és a NATO szövetségeseit is. Kritikusan nyilatkozott például Emmanuel Macron francia elnök azon törekvéseiről, hogy kapcsolatot tartson fenn Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, vagy felszólította az EU-t, hogy Oroszország „népirtó háborúja" közepette az orosz turisták kitiltására.

Finnország – április 2.

Bár a finn közvélemény túlnyomórészt támogatja a NATO-csatlakozást, Sanna Marin miniszterelnök Szociáldemokrata Pártja (SDP) ezt év elején nem érzékeli a közvélemény-kutatások számaiban.

Finnország - Folytatódhat a buli a finn kormányban?

Az észthez hasonló dinamika várható a Finnországban zajló választásokon is. Mindkét EU-s tagországot viszonylag fiatal nők irányítják, akik elődeik ellentmondásos lemondása után kerültek hatalomra, és most először állnak miniszterelnökként a megmérettetés elé. Sanna Marin finn miniszterelnök 2019-ben, 34 évesen lépett hivatalba, és kormányzását meghatározta a COVID-19 járvány és Oroszország ukrajnai háborúja.

Thaiföld – május 7.

A legvalószínűbb választási forgatókönyv szerint a katonai-monarchikus komplexum ismét megtalálja a módját annak, hogy elragadja a hatalmat azoktól a pártoktól, amelyeket a thaiföldiek többsége támogat…

Thaiföld - Legyűrhető a hadsereg befolyása?

Thaiföld 1932 óta alkotmányos monarchia, de a gyakorlatban az ország katonasága és monarchiája továbbra is a közélet vezető ereje. A katonai puccsok - amelyeket gyakran a korona támogat - a bangkoki politika visszatérő jellemzői. Legutóbbi ilyen hatalomátvétel 2014-ben történt, amikor Prayuth Chan-ocha akkori hadseregfőnök nevezte ki magát miniszterelnöknek.

Törökország – június 18.

A felmérések szerint az egy ellenzéki jelölt és Erdogan közötti potenciális összecsapás nem sok jót ígér a hivatalban lévő elnöknek, de a jelenlegi választási és kampányszabályok az AKP-nek kedveznek.

Törökország - Erdogan ráfanyalodik a kurdok segítségére?

Amikor Erdogan hivatalba lépett, Törökország parlamentáris demokrácia volt egy miniszterelnökkel, aki a kormányfő szerepét töltötte be, és egy parlament által kinevezett elnökkel, aki ceremoniális államfőként szolgált. De 2007-ben Erdogan népszavazáson fogadtatta el, hogy az elnökről a nép döntsön. Így 2014-ben ő lett Törökország első, nép által megválasztott elnöke.

Guatemala – június 25.

A megfigyelők aggódnak amiatt, hogy a szavazás szabad és tisztességes lesz-e. Bár az elnök nem indulhat újabb négyéves ciklusra, de beavatkozhat, hogy a konzervatív Vamos pártját hatalmon tartsa.

Guatemala - Ahonnan az emberek menekülnek

A Biden-kormányzat azt állította, hogy a migrációval kapcsolatos megközelítése az úgynevezett kiváltó okok leküzdésére fog épülni, nem pedig a Trump-korszak büntető megközelítéseire hagyatkozni. A Fehér Ház úgy ítéli meg, hogy a korrupció visszaszorítása Közép-Amerikában kulcsfontosságú az északi migránsáradat megfékezése szempontjából. A guatemalaiak az USA-ba tartó legjelentősebb migráns-csoportok közé tartoznak.

Szingapúr – szeptember 13.

Azt persze túlzás lenne állítani, hogy Halimah Yacob jelenlegi elnököt 2017-ben megválasztották. Akkor az alkotmányügyi bizottság úgy döntött, hogy az elnökválasztáson csak maláj jelöltek vehetnek részt.

Szingapúr - választás egy irányított demokráciában

Azt persze túlzás lenne állítani, hogy Halimah-t megválasztották. 2016-ban a Lee Hsien Loong miniszterelnök által összehívott alkotmányügyi bizottság úgy döntött, hogy a 2017-es elnökválasztáson csak maláj jelöltek vehetnek részt. A maláj a második legnagyobb a sziget három fő etnikai csoportja közül.

Pakisztán – október 12-ig

Ahogy a többi pakisztáni vezető karrierjét is a káosz jellemzi, így nem kirívó Imran Khan rövid hivatali ideje és leváltása sem, egyetlen pakisztáni miniszterelnök sem töltötte ki eddig a parlament teljes ötéves ciklusát.

Pakisztán - ahol a legnépszerűbb jelölt el van tiltva a politikától

De miközben Pakisztán nagyrészt elszegényedett lakossága az újjáépítéssel küzdött, a 2018-ban megválasztott Imran Khan miniszterelnök, krikett játékosból lett populista politikus, úgy döntött, hogy egyszemélyes showműsorba kezd. Nem csoda, hogy Khant 2022 áprilisában egy bizalmatlansági szavazáson leváltották, és Shehbaz Sharifot, a jobbközép Pakisztáni Muszlim Liga (PML) képviselőjét nevezték ki miniszterelnöknek az idei, 2023-as választásokig.

Argentína – október 29.

Nehéz elképzelni, hogy bárki is orvosolná az ország mélyen gyökerező problémáit. Ahogy az egyik argentin futballrajongó nyilatkozta a világbajnokság döntője előtt: „Senki sem fogja felvinni a trófeát az elnöki palotába, ha nyerünk”.

Argentína - Ahol elküldenék a keynesiánusokat és a kollektivistákat

Ma Argentína inflációs rátája az egyik legmagasabb a világon, és az éves adatok (még 2022-re számítva) várhatóan elérik a 100 százalékot. Buenos Aires emellett próbálkozik teljesíteni az IMF-szerződés átdolgozása szerinti kötelezettségvállalásait, de nehéz a helyzete, mert a közhangulat feszült: az argentinok több mint 36 százaléka a szegénységi küszöb alatt él.

Lengyelország – Október vagy november, a dátum még megerősítésre vár

Nem nehéz kiszámolni, miképp nyerhet egy ellenzéki koalíció. De ahogyan az ezzel kacérkodó pártok közül többen maguk is felismerték, a Magyarországon ugyanezt javasló szakértők csúfosan felsültek.

Lengyelország - választási egységfrontok matematikája

Észtországhoz és Finnországhoz hasonlóan Lengyelországot is megrázta az orosz ukrajnai háború. Az UNICEF szerint az ország csaknem 1,4 millió ukrán menekültet fogadott be, és már saját polgári áldozatai is voltak. 2022. november 15-én két lengyel meghalt, miután egy ukrán légvédelmi rakéta eltévedt Kelet-Lengyelországban, ami majdnem a NATO-Oroszország teljes katonai konfrontációjához vezetett.

Spanyolország december 10-ig

Egy választás, ahol a nőknek kell alkotniuk a pártlisták legalább 40 százalékát. Amennyiben a Néppárt megszerezné a szavazatok többségét, az egyik kulcskérdés az, hogy koalícióra lépne-e a szélsőjobbolali Voxszal.

Spanyolország - Pedro Sáncheznek komoly hajrára lesz szüksége

Spanyolország 2023. július 1-jén veszi át az Európai Unió soros, hat hónapos elnökségét. Ez egy kicsit kínos is lehet, hiszen miközben az ország igyekszik irányítani a tömböt, otthon akár nagy politikai változások is bekövetkezhetnek. A négyévente esedékes rendes parlamenti választások december 10-ig esedékesek, és könnyen megbuktathatják Pedro Sánchez miniszterelnök kormánykoalícióját.

Kongói Demokratikus Köztársaság – december 20.

A kongói demokráciáért szurkolóknakérdemes lenne visszafogniuk lelkesedésüket. Csak azért, mert a 2018-as választásokat nem kísérte erőszak, még nem jelenti azt, hogy az szabad és tisztességes is volt.

Kongói Demokratikus Köztársaság - Szabad és átlátható választások a háború árnyékában?

Öt év után a hivatalban lévő elnök, Félix Tshisekedi várhatóan újraválasztásáért száll harcba a decemberi általános választásokon, amelyeken az ország 500 parlamenti mandátumát is meg lehet majd szerezni, elsősorban közvetlen választás útján. Tshisekedi az Unió a Demokráciáért és a Szociális Haladásért pártot vezeti. A kongói demokráciáért szurkolóknak azonban érdemes lenne visszafogni lelkesedésüket.

Banglades – december 31-ig

Banglades legutóbbi, 2018-as parlamenti választását a szavazólapok előzetes kitöltésével, a szavazók megfélemlítésével és más szabálytalanságokkal kapcsolatos vádak árnyékolták be. Nem valószínű, hogy a következő szavazás jelentősen másképpen zajlik majd..

Banglades - Ahol a legfőbb rivális börtönben ül korrupciós vádak miatt

A világ sok más népéhez hasonlóan a bangladesiek is dühösek a gazdaságuk állapota miatt, amelyet a világjárvány és az ukrajnai orosz háború okozta ellátási zavarok előtt sikertörténetnek hirdettek. Egyesek kísérteties párhuzamot látnak a bangladesi helyzet és a dél-ázsiai szomszédos Srí Lanka közelmúltbeli története között.

Új-Zéland Még meghatározandó dátum

A most 42 éves Jacinda Ardern-t 2017-ben a világ akkori legfiatalabb női vezetőjeként választották meg, azóta rocksztár státuszt szerzett a világpolitikában. 2018-ban ő lett a történelem mindössze második olyan megválasztott kormányfője, aki hivatali ideje alatt gyermeket is szült.

Új-Zéland - A kiwik a maorik kezében

A világjárvány korai, legveszélyesebb szakaszában sokáig úgy tűnt, hogy Új-Zéland egy párhuzamos univerzumban él. A szigetországnak, amelyet maori nevén Aotearoa-nak is neveznek, nagyrészt sikerült távol tartania a vírust azzal, hogy 2022-ig lezárta határait. Miközben a világ többi része tartotta a társadalmi távolságot, a kiwik többnyire teljesen normális életet éltek.

(Forrás: Foreignpolicy.com)

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!