Húsbavágó kérdések: miért nőnek ilyen mértékben az árak, és mi lehet a megoldás

A 2022. évi költségvetés 19 százaléka, vagyis közel ötöde olyan intézkedés volt, amelyet a Kormány azért hozott, hogy a családokat és a nyugdíjasokat megtámassza az inflációval szembeni küzdelemben.

A küzdelem 2023-ban is folytatódik: a változékony nemzetközi környezetben a pénzügyi stabilitásunk megőrzése, a recesszió elkerülése, valamint a családok és nyugdíjasok megsegítése folyamatos, célok közötti egyensúlyozást tesz szükségessé. Az inflációval szembeni védekezés egyik alappillére a rezsicsökkentés fenntartása az átlag alatt fogyasztó családok esetében.

Az év első elemzése mi másról is szólhatna, mint a mindannyiunkat húsbavágóan érintő inflációról. Sok-sok év viszonylag stabil bolti árai után folyamatos áremelések borzolták a kedélyeinket 2022-ben. 

(A fenti mondat Surányi György, ATV Egyenes beszéd című műsorában hangzott el.)

A Makronóm Intézet elemzésében bemutatja, hogy éppen ellenkezőleg: 

Ennek bizonyítéka, hogy 

A reálbérek változása, vagyis az, hogy a fizetésünk őrzi-e az értékét, a kézhez kapott jövedelmek növekedésének és az árak emelkedésének különbözetéből adódik. Hogyan lehetséges ez?

Mi gerjeszti az árnövekedést?

Vegyük először az inflációt gerjesztő tényezőket. Elsősorban külső hatások növelik Magyarországon az inflációt.

– A koronavírus miatt széttöredező ellátási láncok és az ennek mentén kialakuló globális áruhiány, valamint a szállítási költségek emelkedése adta az első lökést az árak emelkedésének 2021-től kezdődően. 

– Majd pedig a háború és a szankciók hatására növekvő energiaárak adják a második hatást. 

Ezen hatások minden uniós tagállamban megjelennek. 

A háború földrajzi közelsége, a Magyarországot a többi uniós országnál jobban sújtó aszály, az árfolyamváltozás, illetve piaci szereplők agresszív árazása miatt mi a magasabb inflációjú országok közé tartozunk. 

De mivel 

Ezt tükrözi vissza az OECD fentebb idézett, a reálbérek változását összehasonlító nemzetközi statisztikája.

Mit tett a kormányzat a magyar családokért és nyugdíjasokért?

Nézzük, hogy mit tett a magyar Kormány azért, hogy előre készülve a világgazdaság koronavírus utáni újraindulásából, majd az energiaárak növekedéséből fakadó áremelkedésekre, megtámassza a magyar családokat és a nyugdíjasokat. 

Ilyen célzott intézkedések voltak a

– 2022. és 2023. évi jelentős minimálbér- és garantált bérminimum-emelések, amelyben a Kormány kezdeményezőként és közvetítőként érdemi szerepet vállalt. 

De megemlíthetők az alábbiak is: 

– gyermeket nevelő családoknak visszaadott jövedelemadó, 
– a hathavi fegyverpénz, 
– a közalkalmazotti béremelések,
– a 13. havi nyugdíj és a 
– folyamatos, inflációt kompenzáló nyugdíjemelések, valamint 
– a rezsicsökkentés fenntartása az átlag alatt fogyasztó családok számára. 

Az úgynevezett baloldali közgazdászok ezeket az intézkedéseket, amelyek a családokat és a nyugdíjasokat segítik, inflációt gerjesztőnek tartják, mert növelik a keresletet a boltban kapható termékek iránt. A valóság ezzel szemben tehát az, hogy 

A Makronóm Intézet friss elemzése hat pontban foglalta össze az árak emelkedésére ható tényezőket, és hetedik pontként a családosokat és a nyugdíjasokat megtámasztó intézkedéseket, amelyek segítik ellensúlyozni az infláció okozta károkat. 

Hat tényező, ami az árak emelkedésére hat

Az elemzés teljes terjedelmében a Makronóm Intézet honlapján olvasható.