Mindenki a saját bőrén és pénztárcáján érzi: hosszú ideje csak nőnek és nőnek az árak. Fejkapkodás helyett a Makronóm Intézet nekilátott, és legfrissebb elemzésében végigvette, milyen folyamatok okozzák a rekordmértékű inflációt és főleg a hazai áremelkedést.
A 2022. évi költségvetés 19 százaléka, vagyis közel ötöde olyan intézkedés volt, amelyet a Kormány azért hozott, hogy a családokat és a nyugdíjasokat megtámassza az inflációval szembeni küzdelemben.
A küzdelem 2023-ban is folytatódik: a változékony nemzetközi környezetben a pénzügyi stabilitásunk megőrzése, a recesszió elkerülése, valamint a családok és nyugdíjasok megsegítése folyamatos, célok közötti egyensúlyozást tesz szükségessé. Az inflációval szembeni védekezés egyik alappillére a rezsicsökkentés fenntartása az átlag alatt fogyasztó családok esetében.
Az év első elemzése mi másról is szólhatna, mint a mindannyiunkat húsbavágóan érintő inflációról. Sok-sok év viszonylag stabil bolti árai után folyamatos áremelések borzolták a kedélyeinket 2022-ben.
(A fenti mondat Surányi György, ATV Egyenes beszéd című műsorában hangzott el.)
A Makronóm Intézet elemzésében bemutatja, hogy éppen ellenkezőleg:
Ennek bizonyítéka, hogy
2022 harmadik negyedévében az OECD statisztikái szerint a fejlett országok közül már egyedül csak Magyarországon növekedtek a reálbérek.
A reálbérek változása, vagyis az, hogy a fizetésünk őrzi-e az értékét, a kézhez kapott jövedelmek növekedésének és az árak emelkedésének különbözetéből adódik. Hogyan lehetséges ez?
Vegyük először az inflációt gerjesztő tényezőket. Elsősorban külső hatások növelik Magyarországon az inflációt.
– A koronavírus miatt széttöredező ellátási láncok és az ennek mentén kialakuló globális áruhiány, valamint a szállítási költségek emelkedése adta az első lökést az árak emelkedésének 2021-től kezdődően.
– Majd pedig a háború és a szankciók hatására növekvő energiaárak adják a második hatást.
Ezen hatások minden uniós tagállamban megjelennek.
A háború földrajzi közelsége, a Magyarországot a többi uniós országnál jobban sújtó aszály, az árfolyamváltozás, illetve piaci szereplők agresszív árazása miatt mi a magasabb inflációjú országok közé tartozunk.
De mivel
Ezt tükrözi vissza az OECD fentebb idézett, a reálbérek változását összehasonlító nemzetközi statisztikája.
Nézzük, hogy mit tett a magyar Kormány azért, hogy előre készülve a világgazdaság koronavírus utáni újraindulásából, majd az energiaárak növekedéséből fakadó áremelkedésekre, megtámassza a magyar családokat és a nyugdíjasokat.
Ilyen célzott intézkedések voltak a
– 2022. és 2023. évi jelentős minimálbér- és garantált bérminimum-emelések, amelyben a Kormány kezdeményezőként és közvetítőként érdemi szerepet vállalt.
De megemlíthetők az alábbiak is:
– gyermeket nevelő családoknak visszaadott jövedelemadó,
– a hathavi fegyverpénz,
– a közalkalmazotti béremelések,
– a 13. havi nyugdíj és a
– folyamatos, inflációt kompenzáló nyugdíjemelések, valamint
– a rezsicsökkentés fenntartása az átlag alatt fogyasztó családok számára.
Az úgynevezett baloldali közgazdászok ezeket az intézkedéseket, amelyek a családokat és a nyugdíjasokat segítik, inflációt gerjesztőnek tartják, mert növelik a keresletet a boltban kapható termékek iránt. A valóság ezzel szemben tehát az, hogy
A Makronóm Intézet friss elemzése hat pontban foglalta össze az árak emelkedésére ható tényezőket, és hetedik pontként a családosokat és a nyugdíjasokat megtámasztó intézkedéseket, amelyek segítik ellensúlyozni az infláció okozta károkat.
Lássuk most röviden az árakra ható tényezőket hat pontban (a hetedikben pedig a támogató intézkedéseket), a következő napokban pedig minden tényezővel külön is foglalkozunk részletesen egy-egy cikkünkben.
1. A világgazdaság koronavírus-válság utáni újraindulásából adódó árnövelő hatások
3. A háború közelsége és a piacgazdaság érettsége
4. Az egész Európát és különösen Magyarországot sújtó aszály
5. Árfolyam
7. A kormányzati intézkedések családokat és nyugdíjasokat megtámasztó hatása
Az elemzés teljes terjedelmében a Makronóm Intézet honlapján olvasható.
A washingtoni fellebviteli bíróság döntése kötelezi az Apple-t és a Google-t a TikTok eltávolítására, ha januárig nem történik meg a platform amerikai értékesítése. Eközben Kína és az USA vezetése is más-más irányból intéz támadást.
Kína új irányvonalat hirdetett: 2025-től radikálisabb élénkítő lépésekkel kívánja támogatni a növekedést. Bár a bejelentések rövid távon optimizmust hoztak a tőzsdékre, a szakértők óvatosságra intenek: a szavak mögötti valódi tettek és azok hatékonysága még mindig kérdéses marad.
Az ESG, azaz a fenntartható szempontok szerinti teljesítmény javítása érdemben segíthet a tőkeköltségek csökkentésében, különösen részvénykibocsátásoknál, de az eredmények ágazatonként, vállalatmérettől és földrajzi helyzettől függően jelentősen eltérhetnek. A kérdés az, hogy elég-e egy jó ESG-értékelés ahhoz, hogy tartós pénzügyi előnyt teremtsen.
Novemberben az infláció éves üteme a KSH friss adatai szerint 3,7 százalékot tett ki, ám a gyenge mezőgazdasági termés és a dollár erősödése újra a hazai árak emelkedésének irányába hat. A Makronóm Intézet elemzője szerint jövőre – éves átlagban – 3,4 százalékos lehet a pénzromlás üteme.
A GDP már nem elég a fenntarthatóság és az emberi jóllét mérésére – állítja Kőrösi Csaba, az ENSZ Közgyűlés volt elnöke. Egy új magyar mutatószám, amelyet a Makronóm Intézet is jegyez, radikálisan új perspektívát hozhat a globális gazdasági és fenntarthatósági folyamatok mérésébe, mert a társadalmi egyenlőtlenségek, a természeti erőforrások és a humán tőke helyzetét is elemzi. A módszertan már az ENSZ figyelmét is felkeltette.
Ezzel egyértelműen nőni fog a szegénység vagy társadalmi kirekesztődés kockázatával élők aránya Budapesten, többen fognak nélkülözni a fővárosban.
Az uniós tagállamok belügyminiszterei csütörtökön szavaznak Románia és Bulgária schengeni csatlakozásáról. Ha megszavazzák, a történelmi döntés az EU magyar elnöksége idején születik meg.
Michael McGrath állítja, nyitott a tárgyalásokra, de ugyanúgy kész elzárva tartani az uniós pénzcsapokat.
