Elárulta a MÁV főigazgatója, mi lesz a vasútállomásokkal
Fekete Zoltán kijelentette, első a közlekedési, a vasúti funkció megtartása, ennek rovására fejleszteni nem lehet, de a helyi közösségek ellenében sem.
Tavasszal lehetetlennek tűnt, mára túl is teljesítették az ukrán igényeket. Az ÖBB Rail Cargo Group (ÖBB RCG) magyarországi leányvállalatával, a Rail Cargo Hungariával (RCH) 2022-ben több mint egymillió tonna ukrán gabonát fuvarozott Ukrajnából a záhonyi régión keresztül, 19 ezer vasúti teherkocsinál is többet megmozgatva, és a társaság még tudja fokozni a fuvarmennyiséget.
Magyarország tízezer tonna gabona Afrikába szállítását finanszírozza Ukrajnából mintegy 3,5 millió dollár (mintegy 1,3 milliárd forint) értékben a globális élelmezési válság megoldását célzó erőfeszítések keretében. Erről Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter beszélt a napokban, amikor fogadta Christophe Lutundula Apala Pen'Apalát, kongói kollégáját. De mi köze van Magyarországnak az ukrajnai gabonához?
Ahogy arról mi is beszámoltunk 2022 tavaszán: még az orosz-ukrán gabonamegállapodás létrejötte előtt blokád alá vett szomszédunk gőzerővel kezdett keresni olyan tranzitútvonalakat, amelyek pótolhatják a kieső tengeri szállítást.
Ilyen alternatívának ígérkeztek a Balti-tengeri kikötők, de Románia is jelezte, hogy felújítja évek óta használaton kívüli széles nyomtávú vasútvonalait, és fejleszti a konstancai kikötő infrastruktúráját, ahova így átrakás nélkül, közvetlenül érkezhet az ukrán gabona.
Ezen túl: Ukrajna és Magyarország között közvetlen vasúti összeköttetést biztosít a záhonyi átrakási körzet, ahol már áprilisban azt lehetett tapasztalni, hogy a megelőző év azonos időszakához mérve többszörösére ugrott az ukrán gabona magyarországi tranzitforgalma.
Mint ismert, a záhonyi átrakóra azért van szükség, mivel Oroszország és Ukrajna felől széles nyomtávon érkeznek a vasúti kocsik, az árunak pedig az európai szabványok szerinti nyomtávon kell folytatnia az útját nyugat felé. A hatalmas terminál sokáig a rendszerváltás nagy vesztesének számított.
Az elmúlt években indultak el újra a fejlesztések itt, ám ezek egyelőre folyamatban vannak, így Magyarország nem tudott felkészülni a gabonaözönre, ahogy erre Európában senki más sem. Így állt elő az a helyzet, hogy bár Záhonyban tavasszal a gabona napi átrakási kapacitása erősen korlátozott volt,
ami nem meglepő, hiszen még nyár elején is mintegy 20 millió tonna gabona vesztegelt Ukrajnában.
Az RCH a nyár elején arról számolt be, hogy a rendelkezésére álló nagy kapacitások sem lesznek elégségesek az ukrán igények teljesítésére, pedig a társaságnak 700 saját gabonaszállító teherkocsija van, és a vállalatcsoport további 1500 dedikált kocsi felett diszponál. A háború kitörése után azonban villámgyorsan változott a helyzet, a cégcsoport szervezésében
Ám még ez is eltörpült az igények mellett, amelyek legalább egymillió tonnáról szóltak. Ez akkor irreálisnak tűnt, már csak a záhonyi és eperjeskei határok áteresztőkapacitása miatt is.
December 6-án mégis arról adott ki közleményt a vasúti árufuvarozó vállalat, hogy átlépte a magyar határt az egymilliomodik tonna ukrán gabonát fuvarozó vonat. Az addig több mint 17 ezer vagonban érkezett szemes termény kétharmadának úticélja magyarországi megrendelők telephelye volt, a fennmaradó rész Olaszország és Ausztria gabonatárolóiba ment tovább.
„Az ÖBB Rail Cargo Group magyarországi leányvállalataival kiemelt feladatának tartja, hogy szolgáltatásaival támogatást nyújtson az ukrán embereknek és gazdaságnak. Az egymillió tonnás teljesítménnyel a cégcsoport a segítséget nyújtó vasúttársaságok élmezőnyébe tartozik” – fogalmaztak.
A vállalatcsoport prioritásként kezeli az Ukrajnából érkező élelmiszeripari küldemények, főként kukorica, napraforgómag, búza, szója, árpa, valamint növényolaj fuvarozását, ennek köszönhetően
A belépő áruk fele vasérc, a második legnagyobb tétel azonban a gabona és az olajos magvak. Fény derült arra is, hogyan tudták ennyire feltornászni a szállított mennyiséget.
A legnagyobb kihívást a teherkocsi- és a vontatási kapacitás biztosítása, illetve a határátmenet megszervezése és gyorsítása jelentette – fogalmaz a társaság. A vállalatcsoport innovatív technológiai megoldásokat és alternatív fuvarozási projekteket is kifejlesztett a küldeménytovábbítás mennyiségi növelése érdekében.
Ismét elkezdték alkalmazni a fuvarozás gyorsítására a vasúti teherkocsik tengelyének korábbi átszerelési technológiáját, vagyis a futómű kicserélésével tették azokat alkalmassá normál nyomtávolságú vonalakon történő közlekedésre, ami gyorsabb folyamat, mint az átrakodás.
Kovács Imre, a Rail Cargo Group Igazgatóságának tagja, a Rail Cargo Hungaria Igazgatóságának elnöke tárgyalásokat folytatott az ukrán vasutak (UZ) vezetőivel az árutovábbítás gyorsításáról, amelynek eredményeként közös munkacsoport alakult, és bővült a két társaság adatcsereforgalma is.
A Makronóm megkérdezte az RCH-t, hogy hol tartanak most, január elején a szállításokkal. Megtudtuk, hogy a legfrissebb, a teljes 2022-es évre vonatkozó adataik alapján
Mindez egyebek között annak köszönhetően sikerült, hogy folyamatosan tudták növelni a belépő és átrakásra kész széles nyomtávú teherkocsik számát. Míg a továbbított vonatok száma áprilisban heti 5 volt, novemberre már gyakran a heti 13–15-öt is sikerült teljesíteni.
A Rail Cargo Group ugyanakkor ezt is fokozná, a társaság a magyar–ukrán viszonylatban éves szinten perspektivikusan 2–4 millió tonna fuvarvolumen többlettel számol.
(Fotó: RCH)