A 2022-es év rekordárakat hozott úgy, hogy a tűzifa és a pellet iránt is soha nem látott kereslet mutatkozott, ezért is látta jónak a szerb kormány, hogy a hazai piac ellátása érdekében hatósági árat határozzon meg.
A hatósági árat a szerb kormány pár hete egészen január végéig meghosszabbította, így a fűtésre használt, fűrészpor alapú pellet legmagasabb tonnánkénti ára továbbra is 38 ezer dinár (128 ezer forint),
Branko Glavonjić (Bránkó Glávonyity), a belgrádi Erdőtudományi Kar professzora az RTS (Szerbiai Rádió és Televízió) Dnevnik című műsorában elmondta, hogy több oka is van annak, miért nem csökkentették a pellet árát. Egyrészt szavai szerint Szerbiában várhatóan csökkeni fog a pelletgyártás. Hogy ez a csökkenés mekkora lesz, majd csak január közepén derül ki, ekkora gyűjtik össze ugyanis a gyártóktól a szükséges adatokat. Elmondta, a lényegesen alacsonyabb pellettermelés miatt kisebbek a készletek is, mivel pedig nagy a kereslet, ezért a termelők jelenleg nem is gondolkodnak az esetleges árcsökkentésen.
Miután a kormány jóváhagyta a részleges exportot, a kvótákat pedig a termelők szerint osztották el, a kiszállítók megpróbálják újraéleszteni az értékesítési csatornákat azokra a piacokra, ahová korábban exportáltak. Ám ez nem könnyű, hiszen az adott országokban a szükséges mennyiségek beszerzését már más beszállítókkal pótolták.
Mindemellett pedig még mindig nagy a bizonytalanság azzal kapcsolatban, hogyan alakul a 2023-as esztendő az energiapiacon.
Glavonjić professzor szerint objektíven márciustól számíthatunk a pellet árcsökkentésére. Megjegyezte ugyanakkor, hogy a pellet árak nem térnek vissza a korábbi, 205 eurós szintre, hiszen az áram sem kerül többé 35 euróba megawattóránként, sőt a pellet nyersanyagának költségei is növekedtek.
A rekordárak és pellethiány nem csak Szerbiát érintette az elmúlt hónapokban, hanem az egész régióban és Európa-szerte is gondot okozott. A jelenlegi helyzet kapcsán Glavonjić rámutatott, Szerbia sem egy sziget, akit nem érintenek a környezetében zajló trendek.
Az egész EU gondokkal küzd a pelletellátás terén, hiszen havonta mintegy 20 millió tonnát tudnak előállítani, holott a fogyasztás havi 24,5 millió tonna.
Ez a helyzet tartja magas szinten a szerbiai pelletárakat is. Példaként Németországot emelte ki, ahol a professzor szavai szerint a pellet ára október elején még 850 euró körül mozgott tonnánként.
Kiemelte, a szerb kormány intézkedései segítették a fogyasztókat, hiszen Ausztriában, Németországban és a környező országokban az árak jelenleg jóval magasabbak, mint Szerbiában, ahol a pellet tonnája 320 euróba kerül, plusz a szállítás.
Glavonjić a tűzifa kapcsán kiemeli, hogy az utolsó favágás december közepén volt, s bár az árak némileg csökkentek e téren, de a legtöbb raktárban a tűzifa ára tartja a november végi szintet. Egy-két raktárt találni, ahol 500 dináros (mintegy 1700 forintos) árcsökkentés tapasztalható tonnánként, de nem ez jellemző, hiszen a fát magasabb áron szerezték be, és értékesíteni is azon az áron kívánják, amilyen magas áron hozzájutottak.
A pellet- és fafűtés sem tartozik ma már az olcsó megoldások közé. Annak ismeretében, hogy az energiaválság várhatóan eltart még egy ideig, felmerül a kérdés, hogy Európában kitart-e az érdeklődés az ilyen típusú tüzelés iránt. Glavonjićnak ugyanakkor nincsenek kételyei, hiszen mint elmondta, Európában éppen arról tárgyalnak, hogy a fát is a megújuló energiaforrások közé emelik. Példaként a lengyel kormányt emelte ki, aki a tisztább levegőért program részeként támogatást különít el a fapelletet használó háztartások számára. Lengyelországban ez az oka annak, hogy a fogyasztás az előző évhez képest a kétszeresére nőtt.
A fa keresett nyersanyag az építőiparban és a bútoriparban is, de sok iparágat lefékezett a válság, így a korábbi árugrások után jelenleg konszolidálódik a piac.
Branko Glavonjić rámutatott, hogy
a fa elsődleges feldolgozásával foglalkozó iparban a fenyő ára csökkent, ahogy a bükk ára is, ám a famegmunkálásban már október óta bonyolult a helyzet. Európában tehát zuhanni kezdett a fa végtermékek iránti kereslet.
Ezért számos szerbiai vállalatnál törölték vagy drasztikusan lecsökkentették a rendeléseket. Éppen ezért az egyetemi professzor arra mutatott rá, hogy a kormánynak tárgyalásokat kellene kezdeményeznie a bútorgyártókkal, ugyanis azok jelenleg segítségre szorulnak.
Zelenszkij nem hátrál meg, fegyverszállítást is követel Magyarországtól, sőt már a Török Áramlat gázvezetéket támadják az ukránok. Mi jöhet még? Ki rántja el a kormányt? Itt a Mesterterv legújabb adása.
Az újabb energiaválság megsemmisítette a Barátság kőolajvezeték újraindítása ellen felsorakoztatott érveket.
Újabb, az előzőnél is nagyobb energiaválság jöhet, ha nem rendeződik a közel-keleti helyzet.
Az FA-kupa 16 közé jutásért rendezett találkozóján a Liverpool második gólját Szoboszlai Dominik szerezte.
Újabb marhaság terjed az interneten „hála” a mesterséges intelligenciának.
Az energiaválság miatt a lakosságot felkészítik a kitelepítés lehetőségére.
Az építész-asztalos házaspár, Rónai Ruxandra és Szekeres Dávid különleges vállalkozásba kezdett: bútormentő szolgálatot indított. Vágyuk, hogy ötletük globális közösségi mozgalommá szélesedjen.
Parádésan sikerült Nebojsa Vignjevics bemutatkozása.
Az ukránok folytatják a zsarolást és a fenyegetőzést, „ezért minden helyzetre felkészülünk”.
