Ahogyan azt várni lehetett, a háború és a szankciók komoly energiahiányt okoztak az öreg kontinensen. Októberben az Eurozóna országaiban közel 10 százalékkal kevesebb rendelkezésre álló áram volt, mint a 2016-2019-es időszak mélypontján. Magyarország jó helyzetben van e téren.
Sebestyén Géza, az MCC Gazdaságpolitikai Műhely vezetőjének írása a Makronómon.
Európa fő „energiaszolgáltatója” az elmúlt évtizedekben Oroszország volt. Ezért is figyelték és figyelik többen is megdöbbenve az EU jelenlegi szankciós politikáját. A kincstári magabiztosságot hirdető szólamokkal szemben sokan szkeptikusak voltak abban a tekintetben, hogy mennyire nélkülözheti az Unió gazdasága a keleti olajat és gázt.
A legfrissebb Eurostat statisztikák a pesszimistákat igazolják.
Ahogyan az 1. ábra is mutatja, 2022 októberében a legtöbb európai államban jelentősen kevesebb elektromos áram állt rendelkezésre, mint a 2016-2019-es évek legalacsonyabb októberi értéke. Az EU átlagában a legrosszabb októbernél is 8,5 százalékos volt a csökkenés, míg a legfejlettebb országokat tömörítő Eurozóna esetében egyenesen 9,1 százalékkal állt rendelkezésre kevesebb energia, mint a megadott három év minimális értéke.
Az ábra tanúsága szerint mindössze hat európai ország volt képes elkerülni azt, hogy a korábbi minimum alá essen az elérhető energia mennyisége. Ezek rendre Málta, Írország, Izland, Ciprus, Magyarország és Portugália. Az összes többi államban negatív csúcsnak számított volna a 2022-es érték 2016-2019 között.
Montenegró esetében egészen elképesztő, 75,6 százalékos a zuhanás mértéke a korábbi minimumhoz képest. De több mint 10 százalékot csökkent a 2016-2019-es mélyponthoz képest a rendelkezésre álló áram mennyisége Franciaország, Belgium, Szlovákia, Litvánia, Görögország, Finnország, Észak-Macedónia és Szlovénia esetében is.
A magyar +5,8 százalékos érték ráadásul egy ligában van a valamivel előttünk álló Ciprus és Izland értékével. A korábbi minimum felett jelentősebb mértékben csak a máltaiak (+14,7 százalék) és az írek (+10,4 százalék) esetében állt az indikátor értéke.
Áram nélkül nem csak fény nincsen az otthonainkban, és nem csupán a home office és az otthoni tévénézés forog ebben az esetben kockán.
Nyilvánvaló, hogy ha jelentősen csökken a rendelkezésre álló elektromos energia mennyisége, az komoly visszaesést okozhat a gazdasági teljesítményben, a GDP-ben, a foglalkoztatásban és a háztartások jövedelmében is. Magyarország energetikai helytállása ebből a szempontból is jó hír.
A várakozásoknál kissé kedvezőbben alakult, mindössze 7,9 százalékra, közel kétéves mélypontra mérséklődött az infláció novemberben. Mi várható a következő hónapokban? Mennyi lesz az infláció? Mennyivel nőhetnek az átlagbérek? Az MBH Bank és a Makronóm Intézet gyorselemzései következnek a legfrissebb, mai adatok kapcsán.
Nemzetközi együttműködésben, a legmodernebb technológiával épül a Paks II. Atomerőmű.
A telekommunikációs szektorban várható bővülés a gazdasági kapcsolatokban – mondta az elnök kabinetfőnöke a Mandiner Makronóm rovatának Novák Katalin köztársasági elnök Abdel Fattáh esz-Szíszí egyiptomi elnök találkozóját követően.
Már a kanyarban van a szuperolcsó energia.
Krasznojarszkban a Rosszija légitársaság egy Superjet 100-as utasszállítója csak negyedik kísérletre tudott leszállni, miután fél órán át körözött a város felett.
Az olajkereskedelemre vonatkozó szankció egyik kiskapuját könyörtelenül kihasználva Bulgária orosz kőolajszármazékot szállít majdnem egy éve – többek között az EU-s országokba.
Októberben az infláció fontos mérföldkőhöz érkezett, és ha csak hajszálnyival is, de 10 százalék alá csökkent. Az egy számjegyű infláció egyelőre nem az inflációs cél elérését jelenti, a pénzromlás további leszorításán még dolgozni kell.
A keleti nyitás politikájának könyvében új fejezet íródik: Magyarország bizonyult a legkézenfekvőbb befektetési országnak Európában a sencseni gigász, a BYD számára. Minden adott a sikerhez.
Kövesse a Facebookon!
